Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-19 / 10. szám
dig a fölsorolt kutatók elméleti és módszertani kiindulópontjai korántsem biztos, hogy konvergálnak. De éppen ez a változatosság mutat rá, hogy a kánonképző szándékkal is föllépő tudományos/kritikai publikációk milyen mértékben és mennyire reflexíven alapoznak saját előfeltevéseikre és a kánonok interakciójára. Vagy, amint H. Nagy Péter egyik kritikája fogalmaz: „A magyar irodalomtudomány diszkurzusát meghatározó, azt artikuláló nyelvjátékok értelmezhetősége számos olyan kérdést vet fel, mely az applikációk mikéntjében tetten érhető előfeltevések reflektáltsága mentén konstituálódik. Annak feltárása tehát, hogy az egyes interpretációk milyen horizontot nyitnak az őket »megelőző« elméleti öszszefüggések komponenseire, egyben azt is jelenti, hogy az elemzés perspektíváját ugyancsak kondicionálja az önkorrekció igénye. Vagyis korántsem tekinthető mellékes tényezőnek a reflexió számonkérése akkor, ha maguk az értelmezett szövegek is hangsúlyozottan teoretikus pozíciókról adnak számot." (128.) E szempontrendszer nagyjában a Paraziták szövegeire is jellemző, „[kjétségtelen ugyanis, hogy a kánonok létmódját érintő, nem pusztán retorikai kérdések elválaszthatatlanok bármely, az irodalmat bármilyen szempontból közelítő (időnek kitett) értelmezői stratégiától, interpretációs gyakorlattól". (59.) E kötet értelmezői stratégiái és interpretációs gyakorlatai pedig a hermeneutika és a dekonstrukció belátásaitól a peremműfajok nyelvének affirmativ, értekező újrahasznosításán át az elméleti biológia és az ehhez kapcsolódó természettudományok tapasztalatainak népszerűsítő, az irodalomértés számára is érdekfeszítő hozadékkal rendelkező közléséig terjednek. Úgy, hogy egyes szövegek a terjedelmes, átfogó teoretikus reflexiókat, míg mások az élőbeszédet, az előadás stílusát imitáló eszközöket alkalmaznak. Éppen ezért egy olyan, diszciplináris és diszkurzív értelemben szertágazó labirintusba kerülünk, amelyet legfeljebb a szelektív olva-Könyvielző H. Nagy Péter paraziták rí 41 kaleidoszkóp könyvek sás ellensúlyoz. Mert a Paraziták nem kínál lineáris befogadást. Sőt, szoros értelemben vett öszszefüggéseket sem. Amit hangsúlyoz, az a bevezető metaforájából kibontható tudományközi párbeszéd, műfajok és koncepciók egymás mellett történő fölsorakoztatása, diszciplínák és beszédmódok dialogikus kapcsolata. Nem kerülhető meg ugyanakkor a megfigyelés: a „komoly" szakkritika műfajonként változó beszédmódja és a dialogikus kapcsolat választás, kérdése. Hogy H. Nagy Péter kötete egymástól látszólag távol eső kontextusok közelhelyezését és a konstruktív kritika gesztusát végzi, önmagában véve nagy fegyvertény, tekintettel a hazai irodalomtudomány interdiszciplináris alakulásának fejleményeire, valamint az ezekre vonatkozó kérdésekre és dilemmákra. A dialogikus kapcsolat választáshoz kötött jellege alatt pedig azt értem, ami metaforikusán a tudományok egymáshoz közelítő lépéseire is utal: a diskurzusok áttekinthetőbbé tételét. Könnyen fölfedezhető ugyanis, hogy H. Nagy szövegeinek „szigorúbbika", más felütésű szólamok térnyerésével, a beszédmód „nyíltabbá válásával" mozognak a „tudománynépszerűsítő" retorika irányába. Jó példa összehasonlítani egy-egy irodalomtörténeti vagy -tudományos munkáról írott kritika nyelvét és megközelítését az utóbbi időkben született némely szöveggel, mondjuk az SF- variációkkal, amely Vajda Barnabás Sigmund Freud és a XX. századi magyar irodalom című kötetét tárgyalja, vagy éppen a Gudrun Schury Éltető nedvét bemutató, Folyam a vérrendszerről című írással. E két szöveg a Paraziták utolsó negyedében kapott helyet, sőt az utóbbi zárja a könyvet, ily módon is visszacsatolva a biológiai/evolúciós, illetve genetikai (!) megközelítéseknek a csak látszólag idegen kontextusaihoz, melyet az előszó kimerítően mutat föl. Nem járunk messze az igazságtól, ha arra utalunk, hogy H. Nagy Péter „élősködői" az elméleti és interpretációs reflexiókon túl kritikatörténeti hozadékkal is rendelkeznek. Az irodalomtörténész kritikusi munkásságának keresztmetszete ugyanis sokatmondó mind a kilencvenes évek, mind a jelenkori irodalom tudomány és -kritika helyzetéről, nyelvéről, gyakorlatáról, de a tágabb értelemben vett humán- és társadalomtudományok mozgásának s beszédmódjainak „öröklődéséről" is. Hogy ki és mit termékenyít meg, s az, ami a folyamatok eredményeképp létrejön, pontosan milyen tulajdonságokat és kvalitásokat örököl fölmenőitől (és ad tovább leszármazottainak), manapság is ugyanolyan fontos és megkerülhetetlen kérdés mind az irodalomtudományra, mind a tudományok „keveredésére" nézvést általában. Ehhez nyújtanak szempontokat és bepillantást H. Nagy Péter „parazitái". L. Varga Péter KALEIDOSZKÓP KÖNYVEK // í 1 (l\ 1 .n M \\\----- * . .a. V Tóth László lapszél $ kaleidoszkóp könyvek Tóth László Lapszél Nap Kiadó A könyv alcíme szerint Esszék, vallomások, feljegyzések gyűjteménye. A kötet kritikai-publicisztikai írásai a közelmúlt és a jelenkor magyar irodalmának egy-egy jelentős képviselőjét vagy alkotását vizsgáljá. A Kaleidoszkóp Könyvek sorozat 3. darabja. Grendel Lajos # kaleidoszkóp könyvek NAP Kiadó Grendel Lajos A kutya fája Nap Kiadó A szerző három publicisztikai sorozatban közölt esszéinek, jegyzeteinek, naplóinak gyűjteménye irodalomról és kultúráról, közéletről és napi politikáról, hagyományról és fejlődésről, nemzetről és egyetemességről. A Káládoszkóp Könyvek sorozat 4. darabja. Fűzve, 248 old., 12,5x18,5 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 135 Sk Fűzve, 208 old., 12,5x18,5 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 135 Sk
