Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-21 / 9. szám
6 Könyvjelző Egy színvonalas irodalmi tábor Vita a kortárs magyar drámáról: Tasnádi István, Radnóti Zsuzsa, Háy János, Jákfalvy Magdolna, Nánay István. A szerző felvétele A szigligeti Esterházy-kastély, amelyben a magyar írók alkotóháza is működik, 1999-től ad otthont a fiatal írókat tömörítő József Attila Kör (JAK) nyári irodalmi táborainak. Korábban, négy éven keresztül Tata volt a helyszín, s nem egy résztvevő számára a tatai táborok hangulata bizonyos nosztalgiát jelentett. Ma már bízvást kijelenthető, hogy a szigligeti JAK-táborok hangulata semmiben sem marad alatta a tataiakénak, s a programok színvonala is egyenletes, megbízható. A legjobb Kárpát-medencei magyar irodalmi táborról van szó ugyanis, ahol nemcsak felolvasások, beszélgetések, viták, könyvbemutatók váltják egymást, hanem az érdeklődők vagy a pályakezdők olyan szemináriumokon is részt vehetnek, amelyeken egy-egy elismert pályatárs avatja be őket a szakma rejtelmeibe. Idén volt prózaírói szeminárium Lovas Ildikóval, forgatókönyv-írói Csapiár Vilmossal, műfordítói Tóth Krisztinával és költészeti Nádasdy Ádámmal. A kritikai szemináriumokon pedig fiatal irodalomkritikusok mutatták be a kortárs irodalom egy-egy szeletét, többek között Kovács András Ferenc, Kiss Ottó, Selyem Zsuzsa egy-egy kötetét L. Varga Péter, Zsigmond Andrea és Zólya Andrea Csilla. Az említett szemináriumok általában nem monológ jellegűek, többször élénk vita bontakozik ki az előadók és a hallgatóság részvételével, így történt ez például Kovács András Ferenc Hazatérés Hellászból című kötete esetében, amelynek egyes szövegei értelmezhetők fordításként, átírásként, de KAF saját verseiként is. Az első napon ízlések és pofonok címmel egy kritikai beszélgetősorozat részeként Bánki Eva, Bónus Tibor, Sárközy Bence és Tönkő Vera beszélgetett Tóth Krisztina Vonalkód című elbeszéléskötetéről. A főként Bónus Tibor észrevételei által irányított Vonalkód-értelmezés és vita izgalmas kanyarulatai előkészítették az utána következő beszélgetést, amelynek témája az internet és az irodalom kapcsolata volt. Nemes Zoltán Mártó a Kistangó, Németh Gábor a Litera, Szabó Géza az Erdélyi Terasz, Vass Tibor pedig a Spanyolnátha képviseletében beszélgettek arról, mennyire konkurenciái egymásnak és a hagyományos, papírra nyomtatott irodalmi lapoknak a felsorolt virtuális irodalmi folyóiratok. A moderátor, Bedecs László által feltett kérdések eredményeként rengeteg műhelytitokról hullt le a lepel a beszélgetés végére... A második nap, amelyet Botránynapként jelöltek meg a tábor programjában, irodalom és botrány kapcsolatába vezette be a hallgatóságot. Délelőtt Erős Ferenc a freudi pszichoanalízis és a botrány kapcsolatát elemezte, Tóth Sára A botrány Kertész Imrénél címmel tartott előadást, Vajda Károly a német nyelvű soáirodalomban megjelenő botrányról, Vaskó Péter pedig Isten, Haza, Csalás címmel A Da Vinci-kód című regényről értekezett. Vaskó szerint ez utóbbi regény több sebből vérzik, és egy valódi történész számára a rengeteg hiba, tévedés, sőt hazugság hiteltelenné teszi a könyvet. Az egyetlen valódi probléma szerinte a nők szerepének megoldatlansága az egyházban, az egyházi hierarchiában, ezt a valós problémát lovagolta meg a regény jó üzleti érzékkel. Este Mindennapi botrányaink címmel beszélgetés következett, amelynek moderátora Grecsó Krisztián volt. A beszélgetésben Farkas Zsolt, Forgács Zsuzsa Bruria, Kiss László és Balogh Tamás vett részt. Balogh Kosztolányi életrajzának kutatásával foglalkozik, s azokról a dokumentumokról, levelekről beszélt, amelyek űj, negatív megvilágításba helyezik az írót. A beszélgetés után felolvasás követke-