Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-21 / 9. szám
5 Don Te oda-vissza Ä POKOLBA 11111»IM kalligram Barak Lászlóról s kifejezetten a költészetéről, poétikájáról már írtak mindenfélét. Pedig míg pokolra nem jut mifelénk az ember, ez nem jellemző szokás. Az emberélet útjának felén. Nem divat. Volt már közéleti költő, közéleti költészettel. A közmorál ki- és felfordítója, egy Dante-invokátor, Villon-variátor és mi több: maffiamoralista. Folytathatnánk persze hosszasan a sort a Barak-kód feloldására, feltérképezésére annál is nagyobb biztonsággal és bizonyossággal, mivel nekünk már megvan a királyi vonal, a Retúr a pokolba. Nekem a szereplíra - még iskolai emlék — jutott eszemben a kötet olvasása közben. Vagyis az a lapos, látens lexikonnyelven megfogalmazott, a lírai én behelyezkedése a konkrét megszólaló szerepkörébe, beszédhelyzetébe, ami akkor, abban az esetben, annak a nézőpontjábóljról), szituációjáról is beszél, próbál beszélni. Szóval, valami ilyesmi. Efféle fineszt dob számunkra a szerző, üdvös biztonsággal, hisz nagy hozzáértéssel használja ezt a fogást. Felkészülten, nem vaktában forgatja fegyverét, az alvilág provizórikus, skicceit díszletei közepette. De talán mégsem igazán ez a helyzet. A könyv valós kulcsa. Vagyis a járatunk száma az infemó felé. A költő retúrjegye más útra szól, vagy ha nem is épp ily radikális az eltérítés, eltérés, más útra is szólhat. Mondjuk, ha például eltérő váltókat talál, hasznú, hogy aztán a nagyra becsült olvasót kigolyózza, illetve vakvágányra vezesse, terelje. Nyelvében erős, ebben az esetben eltekinthetünk a vázlatosságtól, ami esetlegesen azt a bizonyos alvilágot jelzi, körvonalazza. Sőt helyenként, bizonyos értelemben „választékosabb", színesebb is. Bűnözők Basic-könyve lehetne talán. Azonban rögtön az Invokááó című nyitóvers legalább két eshetőséget juttat még játékba. Valamiképp kontaminálva azokat. Minket meg esetleg zavarba hoz, hogy most a hagyományos segélykéréssel, felhívással indul-e ez a szerelvény, vagy pedig a baraki paradigma felől, aki ezt beszólásként érti, invenciózusan kijátszva az oda-vissza jegy szavatosságának lehetőségeit: „ezt kapjátok ki...!/ hogy ne mondjam: be!" (9.) A kezdettől tudatosan csúsztató kétirányúságra rengeteg összetett és ugyanakkor egyszerű szerkezeti elem, forma és komponens utal. Célszerűen ötvözve a ravasz szövegrészeket, dramaturgiai funkciókat a szlenggel és a zsargonnal. Ezen kettőség dörzsölt kötetbéli/szövegbéli szereplője akár a Starter (starter, a katona), aki a beindítás, „elmenés" figurája, miközben egy számára meglehetősen több szempontból is izgalmas szituációban két golyót kap a fejébe. Kivégzik. A halál beáll. Érkezik. De a menettérti utazással kapcsolatban feltűnik továbbá: Orfeusz, Dante, Villon vagy akár az epilógusban szereplő Sancho Panza alakja egyaránt. És akkor még nem is beszéltünk a vendégszövegek kellőképpen potens, izgalmas konstellációkat létrehozó alkalmazásáról. Gondolok itt akár a mottóban, de a kötetben többször feltűnő, érkező Orkény-textusokra, vágy a meglehetős Radnóti-allűziókra, hogy többet ne említsek. Hisz előbb-utóbb mindenki magára ismer, akár másból is, önnönmagára. Rólad szól. Te leszel. Egy utas a sokból. Számolgathatod. Barak megvan. Ipiapacs. Itt ez a jó kis könyv. Lehet utazni. Üdvözlöm, hisz: A retúr, a pokolban is retUr! Mizser Attila MEGZENÉSÍTETT barak-versek BARAK ' LÁSZLÓ MIFÉLE SZERZET VAGY TE? 1 -P O G Á NY ORATÓRIUM előadja GAL TAMAS És KISS SZILVIA ZENÉJÉT SZEREZTE ZSÁKOVICS LÁSZLÓ NAP KIADÓ ' Barak László Miféle szerzet vagy te? Pogány oratórium az azonos című kötet anyagából. Zenéjét szerezte: Zsákovics László, előadja Gál Tamás és Kiss Szilvia. Szövegválogató: Gágyor Péter. A lemez összideje: 41,01 perc. Barak László Igazi gengszterek? Zenés hangjáték a költő Retúr a pokolba című verseskötete alapján. Zene: Zsákovics László, rendező: Gágyor Péter, előadja: Tóth Rita és Gál Tamás. Összidő: 30,41 perc. GENGSZTEREK ZENÉS HANGJÁTÉK előadja. : Out Rí és GAí i AM AS zene. hangszerek: ZSÁKOVICS LÁSZLÓ rendezte GAGYOR PETER NAP KIADÓ
