Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-17 / 3. szám
imVi+UELZO 5 A kelt tésztát, miután kisodorták, megsózzák, majd üresen összetekerik, akár a mákos vagy diós kalácsot. Érdekessége volt, hogy míg a mákos vagy diós kalácsot késsel szelték, a lapította! (legalábbis Pereden) mindig törték. Mint régen a lepénykenyeret. E kenyértörés emléke a tallósi népnyelvben is meglévő, a késsel történő kenyérszelésre használatos ’megszeg’ kifejezés: „Rendes keresztény a kenyérre először körösztöt tesz, aztán szegi meg”. A ’szeg’ ige eredetileg azt jelentette, hogy ’tör’ (lásd: nyakát szegi, szárnyát szegi). S ha már a kenyértörésnél tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy ez meg annak emlékét őrzi, ha a családon belül viszály alakult ki, kettétörték a kenyeret, jelképezve ezzel is a különállást. Ahogy egy másik szólásunk mondja, ezentúl már nem éltek egy kenyéren... A közelmúltban olvastam Dusán Simko Kassai maraton című novelláskötetét. A kassai környezetben játszódó címadó elbeszélésben a főhős lakótelepi lakásában, a magyar fordítás szerint ’rékas’ van a mosogatótálban. A tallósi tájszótárból kiderül, hogy a ’rékas’ szennyes, mosatlan edényt jelent. Utánanézve más tájszótárakban kiderült, hogy a kifejezést csak a Kisalföldön ismerik. Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára c. alapművében például a következőket írja: „rékas - tájszó, különösen Csallóközben, s jelent mosatlan, mocskos konyhai, s asztali edényeket, p. fazekakat, tálakat, tányérokat, másképp: rékmány” (5. köt., Pest 1870, 471.). Az Új Magyar Tájszótár is főleg a Csallóközből, Mátyusföldről (Nagymácséd) és Észak-Dunántúlról adatolja (4. köt., Budapest 2002, 698.) tehát a Simko-kötet fordítója nyilván ebből a térségből származik vagy itt él. Lám, ilyen apróságok is árulkodnak arról, hogy honnan jöttünk... Családi anekdotaként kering nálunk peredi nagybátyám elbeszélése, mely szerint elemista korában, amikor a melléknévfokozást tanulták, egyik osztálytársa a szépet a következőképpen fokozta: szép - gyönyörű - cseccsé. Nos, a ’csecse’ a Tallósi szótár szerint is a szép, az granyos megfelelője, miközben az Új Magyar Tájszótár egy somogyi adata alapján a ’csecse-kéz’ a bal kezet jelenti. Térségünkben viszont éppen a jobb kézre mondják a kisgyereknek, hogy a ’szebbik kezed’. Gágyor József munkásságának (illetve életútjának) felületes ismerője azt gondolhatná, hogy lám, egy példás lokálpatriótáról van szó, aki szeretett szülőfaluja, -földje szinte minden múltbeli rezzenését megörökíti. Nos, ezzel szemben Gágyornak Tallós és tágabban a Mátyusföld „csak” választott szülőföldje. Az Ipoly mentéről került ide néhány évtizede, s a máshonnan jött ember érzékenységével észreveszi azokat a sajátosságokat, nüánszokat, amelyek a helybelieknek már föl sem tűnnek; miközben a helyiek bizalmát teljességgel élvezi, úgy érzem, maguk közül valónak tartják őt. Ez a kettősség szinte ideális körülményeket teremt az efféle munka elvégzéséhez, és nyilván ennek is köszönhető, hogy a Tallósi szótár nemcsak a nagy elődök (Csűry Bálint: Szamosháti szótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár vagy Kiss Jenő: Mihályi tájszótár) sorába illeszkedik szervesen, hanem haszonnal és szeretettel forgatják majd a tallósiak és a mátyusföldiek egyaránt. Liszka József Figyelmükbe ajánljuk Gyurgvík László ASSZIMILÁCIÓS FOLYAMATOK A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG KÖRÉBEN Gyurgyík László Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében Kalligram A Mercurius Könyvek legújabb darabja a délnyugatszlovákiai magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokat elemzi a szociológiai kutatás segítségével. A kötet az etnikai hasonulásokat generációk, településtípusok, korcsoportok, nemek és származás szerinti bontásban vizsgálja. Tartalmazza a benne foglalt eredmények alapjául szolgáló vizsgálat kérdőívét is. Fűzve, 152 old., 16,5x24 cm bolti ár: 160 Sk kedvezménnyel: 140 Sk Sándor Anna A NYITRA-VIDÉKI MAGYAR NYELVJÁRÁSOK ATLASZA Sándor Anna A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza Kalligram A Mercurius Könyvek sorozat legújabb darabja az ismert nyelvész és nyelvjáráskutató korszakos jelentőségű munkáját adja közre. A tudománytörténeti forráskiadvány az első szlovákiai magyar nyelvatlaszként gyűjtőterületén kívül a nyelvjárások szerepét és helyzetét is bemutatja, s a települések helytörténeti összefoglalójával is szolgál. Fűzve, 360 old., 16,5x23,7 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 229 Sk Könyvről könyvre Ha szeret olvasni, s van véleménye az olvasott műről, most könnyen gyarapíthatja házi könyvtára állományát pusztán azáltal, hogy másokkal is megosztja véleményét. Beszámol az elolvasott könyvről, és másik könyvre tesz szert. Elég, ha megírja, miről szól a könyv s miért tetszett, írását a Könyvjelzőben legközelebb viszontláthatja, s jutalmul könyvet választhat. A verseny feltételei nagyon egyszerűek: ismertesse a Könyvjelzőben fellelhető (a melléklet bármelyik számában borítóval és ármegjelöléssel szereplő) kiadványok közül azt, amelyiket volt módja olvasni, s elnyerte tetszését. A könyvismertető terjedelme ne legyen több tíz sornál! Ne felejtse el feltüntetni nevét és a címét, továbbá azoknak a könyveknek a jegyzékét (fontossági sorrendben), amelyek közül nyereményét kiválasztjuk. (A szerk.) Gál Tamás Megáldva és leköpve Nap Kiadó „ajánlom bűnös lelkemet az égnek, / s az út sarának vézna testemet” — hallható a lemezen (s olvasható belül, a borítóján, a többi szöveggel együtt) a vers. A Francois Villon balladáiból (Faludy György átköltésében) készült válogatás előadója Gál Tamás, a lemez zenéjét Kováts Marcell szerezte, „egy vén tövisbokor aljában, melyre / csak egy rossz csillag sanda fénye süt: / maradok egyszer, Francois Villon, fekve, / megáldva és leköpve mindenütt.” bolti ár: 220 Sk kedvezménnyel: 180 Sk megáldva és leköpve GÁL TAMÁS előadásában NAP KIADÓ
