Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-24 / 11. szám
2 IMtWifrjELZÓ ■■■■■ Kandaulész felesége Még nem sejted, Gügész, hogy menni fogsz Milétosz és Szmürna bástyái ellen, s fiat szülök neked majd, Ardütoszt, s őnemziSzadüattészt, sőa büszkeAlüartészt. Nem mágia ez, történetírás csak, csupasz csont köré tapasztom így a húst, s már most tudom, hogy Hérodotosz csalni fog. Ma éjjel Kandaulészt, a férjem, megölöd, vagy meghalsz, mert láttál meztelen, s szemedben nem pihent a látvány reggelig, sőt éberebben ég, akár a nők borotvált Vénusz-dombján megfeneklett kéjgyönyör. Ott fogsz állni épp, ahol tegnap, végignézed, míg belém hatol, s meglovaglóm, mint egy knídoszi riherongy, roppant heréit kézzel markolászgatom, s te szomjas tőrrel elmetszed nyakát. Ne félj, Gügész, az istenek veled, s az emlék úgyis képzelet, s a képzelet valóságsalak, bár átfut a történések bélrendszerén, csak a trágyán kisarjadt rózsafej marad, vagy (jobb esetben) illatszerészeink nemes, nehézkes párlata. / Csehy Zoltán (1973. XI. 26.) Dunaszerdahely Somogyi Tibor felvétele Kandaulész, Mürszoszfia túlságosan rajongó, hogy érzékelje: teste van. Az én testemben él, s nem tűrhetem, hogy kiszorítson önmagambái s ő legyek. Ne félj, Gügész, te mindig idegen maradsz, örökkön test, én kőszobor, s mint tébolyult, ki tagját szobroknak dörzsöli, magod, tudd, lefolyik faromnak ívein. Mint bőrtákolmány férfiszajhák alfelében, ki s be jársz meg-megnyíló kapumon, tiéd a város, mind a ház, a föld, a tér, s néha nemzet is, én csak szülök. Én csak szülök, s fogyok, mint egy szobor, melyről új s új ruhát, díszítményt, fürtöt üt le a szobrászok acélos fallosza. Megéri hát, Gügész, király leszel te is, s tán megölnek téged is, ne félj, ok mindig lesz, itt van egy: a nő, a nő, ki aszlik, vénül s hidegebb, hidegebb lesz, mint egy tartalma vesztett, pucér tény, egy jelzőtlen főnév Hérodotosz lapjain. Kitekintő Mellékletünkben időről időre a hét-nyolc nagyobb szlovákiai magyar könyvkiadó műhelyén kívül megjelenő könyveket is bemutatunk, ezek azonban a Könyvjelző útján nem rendelhetők meg. Szalatnai Rezső ma már klasszikusnak tartható könyvét a tisztelt olvasó a könyvesboltokban szerezheti be magának, a két mátyusföldi település hagyományos gazdálkodását bemutató könyvet pedig a Galántai Honismereti Múzeumban (Fő utca 976/8) vásárolhatja meg. Danter Izabella szerk. Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén Galántai Honismereti Múzeum A kisalföldi hagyomáhagyományos nyos Gazdálkodás cí-OAZOÄ1KOOÁS „ . mu kutatási program *«-.«« résztvevői, e tanulmánygyűjtemény szerzői (Angyal Béla, Beke Éva, Danter Izabella, ■■bmíÉÍÉLmi Gaál Ida, Gudmon Ilona, Molnár Benő, Nagy Endre, Novák Veronika és Varga Lívia) két község (Farkasd és Negyed) hagyományos gazdálkodásának alakulását mutatják be részint néprajzi-történeti kutatások, részint a vizsgált településekre vonatkozó szakirodalom alapján. Számos képpel, Farkasd és Negyed külterületének földrajzi neveivel, háromnyelvű összefoglalóval, helységnévjegyzékkel. A kötet - előszavának szerzője, Liszka József szerint - „a részletes eredmények iránt érdeklődő szakemberek (és nem kis mértékben a helyi érdeklődők) számára jelent majd csemegét”. Fűzve, 316 old., 14,8x21 cm Szalatnai Rezső Juhász Gyula hatszáz napja Clara Design Studio „E könyv magyarországi kiadása óta több mint negyven esztendő telt el, s az utóbbi bő négy évtizedben - sajnos - elkerülte a kiadók és így kénytelenkelletlen az olvasóközönség figyelmét is - írja a reprint kiadvány fülszövegében Miklósi Péter. - Ráadásul nemhogy a könyvesboltokból, de még a könyvtárak zömének polcairól is kikopott. Ezért öröm számomra, hogy e hiány pótlásaképpen most újra nyomdafestéket láthatott a költő, az első Nyugat-nemzedék jelentős alakja Szakolcán töltött két esztendejének valós krónikája.” Fűzve, 280 old., 16,6x23,6 cm
