Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-17 / 6. szám
nap nézőterén című nagy, összefoglaló emlékezésverse: „a fa még ott nyújtózkodott a fában, / a nyerítés ott csilingelt a kiscsikók nyakán [...] ki-kiültünk a szív küszöbére [...] S ilyenkor — mintha a csöndet akarta volna ellenpontozni —/ a közeli Gortva-patak nádasaiban / fel-felsivított valami víziszárnyas, / S anyám hangján mindjárt meg is nevezte magát, így: / Halljátok? A vízidbe.” A természet és az ember megbonthatatlan egységét fejezik ki ezek a sorok, mikor még szinte az ember is a természet metaforák, áttételek nélküli nyelvén beszélt. Erről az „ősi nyelvről” tudósít az Örvénylő időkben című (egy későbbi kiadásban Történet egy kripta lakóiról és a mítoszról címmel), Duba Gyulának ajánlott vers is: „S te még ezen az ősi nyelven szólsz könyvedben [...] mítoszt teremtettél történelmünkből. Olyan skanzent, / melyben a tárgyak nem a fogalmak szögén, / hanem - mintegy saját magukra akasztva függnek”. Az idézetben szereplő „skanzen” szó érdekes párhuzamban van a Finnegan halála című verssel, melynek nyelvi terét „múzejumként” jelöli ki a költő. Múzeum, skanzen: mindkettő olyan hely, ahol a múlt konzerválódik. A mítosz fontossága e versben tovább hangsúlyozódik olyan közegként, amelyben a megértés adekvát, nem akadályozza semmi: Tőzsér Árpád egész költészetét minta ehhez a nagy „közös eposzhoz”, közös nyelvhez való visszatérés motiválná. A Duba Gyulának ajánlott vers tematikus szintje azt a helyzetet jeleníti meg, amikor egy városi lakótelepen olaj jön víz helyett a csapból. Költőnk a városban akkor ismer rá a falura, ha valamilyen technikai zavar lép fel, ha a civilizáció eszközei csődöt mondanak: az Örvénylő időkben című versben egy vízszünet, a hermetizmussal kísérletező Érintések egyik darabjában pedig áramszünetkor: „az előbb kialudtak az utcai lámpák. Kinéztem s nem ismer- / tem rá a bajkál útra [...] milyen otthonias így ez a táj. Azazhogy fények nélkül táj lett ne-/ gyedünkből. Olyan közönséges határrész mint otthon a kis- / rét vagy a halyagos. S hogy így sokkal ismerősebb sokkal / több emlékem van róla.” (Időnkét kihuny a város s kigyullad bennünk a falu) A dolgoktól (és így egymástól) való elválasztottságunk érzését az ÉrintéseMötet tárgyias-hermetikus kísérlete fejezte ki a legpontosabban. Tőzsér Árpád költészetében más nyelv rendelődik a faluhoz és más a városhoz: a faluhoz elégikus hangoltságú, könnyen dekódolható, a városhoz eltávolítottabb, zártabb, nehezebben megfejthető hermetikus beszédmód rendelődik. Tovább víve ezt a gondolatot — a falu nem jelképes, nem metaforikus, míg a város már önmagában is metafora: a lét metaforája, a lété, melyben idegennek érzi magát a lírai én. Tőzsér egyik, Duba Gyula műveiről szóló tanulmányában Duba városképéről úgy ír, mintha csak a saját versei városképéről írna: „A férfi a várost a világ, a lét szimbólumának tekinti, idegensége benne tehát mintegy létidegenség. A várossal (a léttel) szemben áll a Férfi »képzeletvilága«, »az a különös világ«, »melyben néha a férfi élt, és amelyben önmagát érezte — hitte — magát«. Idegensége a városban (a létben) tehát nem idegen származásával, paraszti múltjával magyarázható meghatározóan, hanem azzal, hogy nem ebben a létben, hanem egy »különös világban«, képzelete, tudata világában, s a két »idegen világ« között a »kapcsolat lehetetlen.«” Láthatjuk, hogy Tőzsérnél is ugyanezt a metaforikus funkciót tölti be a város, a létezését tehát, melyben verseinek alakjai idegenül mozognak. özséf ^rpód Finnegan halála Tőzsér Árpád Finnegan halála Kalligram A Tőzsér-versek hőse e tetszetős kötetben nem Mittel úr, hanem a néhai Tim Finnegan kőműves, ír vásári dalocskák bohókás figurája, akit egyszer már James Joyce feltámasztott. Szegény Finnegan a Tőzsérkötetben is reménytelenül meghal. Fűzve, 64 old., 14,6x14,6 cm bolti ár: 110 Sk kedvezménnyel: 89 Sk Remélem, hogy az olvasók számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a Finnegan halála című verseskötet összefoglalását adja egy immáron Kossuth-díjjal is elismert költészetnek, és hogy leginkább úgy ünnepelhetjük Tőzsér Árpádot, ha ki-ki elolvassa e könyvét, újraolvasva az egész életművet Ácsai Roland GYERMEKIRODALOM GYERMEKIRODALOM GYERMEKIRODALOM Mirtse Zsuzsa Égforgató csodagyűrű Méry Ratio Kötve, 184 old., 17x24 cm bolti ár: 690 Sk kedvezménnyel: 650 Sk Nemes Nagy Ágnes Bors néni könyve Kalligram Kötve, 56 old., 23,5x21,5 cm bolti ár: 280 Sk kedvezménnyel: 250 Sk Tóth László A boszorkány porszívója Ister—Kalligram Kötve, 160 old., 17x24 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 220 Sk Könyvjelző 6/2004
