Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-22 / 4. szám
érdekes, inkább félmúltbeli folyamatot ragadunk meg Bárdi szavaival: „A felvidéki magyar politikai élet összetettsége miatt félrevezető volna MPP (Magyar Polgári Párt) - MKDM - EPM ívet húzni a pragmatikus együttműködőkétől az autonomista önrendelkezőkéig terjedő álláspontok ábrázolására. Annál is inkább, mivel az MPP is komoly autonómiakoncepcióval rendelkezett. De a pártok mögött húzódó csoportok eltérő stratégiája a meciari, igen aktív jogszűkítő magyarságpolitika következtében ki sem bontakozhatott. (...) így a politikaiszervezeti tagoltság ellenére az elit körében folyamatos — a harmincas években már megtapasztalt - kisebbségi/nemzeti összezáródásnak lehetünk tanúi.” Az említett „összezáródásnak” számos megnyilvánulása van. A Bárdi által tárgyaltak közül itt most csak két következményt ragadnék ki, amelyeknek azonban a szerző szerint is meghatározó szerepük lehet, különösen a kisebbségi közösségépítés jövőbeni eredményességét illetően. Az egyik a támogatáspolitika. A kutató úgy véli, az úgynevezett kisebbségi intézményrendszernek szánt támogatások terén „a forrásokért, illetve a forráselosztásért folytatott harcban a politikai eliteké lett a döntő szerep”, miáltal „a társadalomépítés gyakorlatilag alárendelődött az érdekvédelmi, politikai munkának”, ami „a kisebbségi társadalom stabilitását, belső kontrollmechanizmusait gyöngítheti.” Hogy mi ennek a veszélye? „így a kisebbségi társadalom csak az elitek politikai konstrukciója marad(hat), és — miközben rohamosan pauperizálódik — nem válhat szerves társadalomszerkezeti egységgé” — véli Bárdi Nándor. Am nemcsak a bázis eltávolodása az „összezáródás” következménye. (Megjegyzendő: a választótábor/közösség lemorzsolódása természetesen főként általánosabb össztársadalmi folyamatokkal függ össze.) Van egy másfajta össze-, vagy még inkább bezáródás is. Lényegét nehéz megragadni, Bárdi is inkább kérdésként fogalmazza meg (de, úgy érzem, egyben számonkérésként is): „Vajon a mai politikai hálózatok szövetében működő kisebbségpolitikusoknak van-e olyan csatornájuk, amely pontosan közvetíti számukra, hogy az általuk reprezentált közösségnek mi a véleménye, akarata, érdeke?” Szerinte a választások a kisebbségek számára etnikai szavazások, ezért „nem jelentenek megfelelő visszajelző rendszert.” „Ebben a nemzetállami helyzeten túli viszonylatban az a kérdés, hogy a kisebbségi magyar elitek belátják-e a tevékenységüket közvetlenül korlátozó, hosszabb távon azt legitimáló, a társadalmon belül a demokratikus akaratképződést biztosító szerkezetek szükségességét?” - kérdezi Bárdi. Engedtessék meg még néhány megjegyzés, nem is annyira a könyvvel, hanem az egyik benne foglalt ténnyel kapcsolatban. Bárdi az 1963 utáni szabadabb (cseh)szlovákiai légkörrel kapcsolatban megjegyzi, hogy a szlovákiai magyar sajtóban „az Irodalmi Szemle révén elkezdődött a felvidéki magyar kisebbségi hagyományok bemutatása; az aktuális intézményültséget kimondatlanul is öszsze lehetett vetni a két világháború közti viszonyokkal.” E tényközlésnél éppen az „összevetés” kapcsán álljunk meg egy pillanatra. A két világháború közti szlovákiai magyarsággal kapcsolatos tudásanyag megismerését-megismertetését a szlovákiai magyar értelmiség 1938 óta fontosnak tartja. A kutatások megközelítésmódja és intenzitása politikai korszakonként, a rendelkezésre álló szakértői potenciáltól és intézményi háttértől függően változó. 1989 óta mindenképpen szabadabbnak és programszerűbbnek, éppen ezért plasztikusabbnak is tetszik a szlovákiai magyar közösség múltjának társadalomtudományi szempontú feltárása. Szerintem a kérdés mára inkább az, hogy közelebbről mit is jelent ez a feltárás: a tények ismeretét, vagy — éppen a tényanyag alapján — az összefüggések felfedését. Számos területen az előbbi szintig jutottunk el vagy még odáig sem, ami azért veszélyes, mert nemegyszer I BÁRDI Nándor TÉNY cs VALÓ Bárdi Nándor Tény és való A budapesti kormányzatok és a határon túli mag)>arság kapcsolattörténete Kalligram A kötet a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos politikák és történeti folyamatok összefüggéseit veszi számba. A Problémakatalógus első fele fogalmi és történeti okfejtés, a második rész az 1989 utáni történésekkel, a budapesti kormányzatok magyarságpolitikai programjaival foglalkozik. Fűzve, 272 old., 13,5x20,4 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 225 Sk mechanikus, az eltérő korkörülményeket is többé-kevésbé mellőző módon ebben a kutatási szakaszban konfrontáljuk a félig nyers ismeretanyagot a jelennel. S míg a hatvanas években ennek a pártállami korlátok közepette pozitív, ösztönző hatása lehetett az értelmiségre, ma döntéshozókat is tévútra csalhat, miközben egy-egy tévedésnek nagyobb súlya van. Ezért is fontos kiindulási és viszonyítási pont Bárdi Nándor problémakatalógusa. Korpás Árpád MAGYAR FELTALÁLÓK AZ AUTOMOBILOK TÖWtiNBTCBKN H^JZL TcinmAHfl OVHOH AiMyinonQ Magyar feltalálók « automobilok történetében kedvezménnyel: 99 Sk i x«... ZSKJMOND NOBEL-DÍJAS MAGYAROK Bödok Zsigmond kedvezménnyel: 99 Sk iJÖÖÖK ZSK1MONW MAGYAR FELTALÁLÓK A VVOMDÁSZATTÖRTENf^líBÖÍ Magyar SäUueIoUäIt TviraraioK a nyomdászat kedvezménnyel: 109 Sk Könyvjelző 4/2004
