Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-18 / 3. szám
akarása, kitartása, bátorsága, amelynek köszönhetően nemcsak a saját életét, hanem a húgáét is sikerült megmentenie. A hazatérés és a mindennapokba való visszatérés traumájával (elvesztett, elveszett családtagok, barátok; lerombolt, kifosztott, mások által elfoglalt egykori otthon stb.) Lang Tamás foglakozik, aki öt alfejezetben tárgyalja — politikai sorsfordulókhoz kötve — a helyi zsidóságot (is) érintő 1945 utáni eseményeket egészen napjainkig. Neki köszönhetően több olyan elhallgatott információ is láthatóvá, hozzáférhetővé- vált, amelyekről korábban nem szabadott vagy „nem illett” beszélni. A felszabadulás az ország zöme, köztük a zsidóság számára is csak a háborútól való „megszabadulást” jelentette, és nem a rendet, nyugalmat. A háború után a (szórvány )zsidóság — így a megmaradt, hazatért újváriak, a szerveződő hitközség is — kezdetben általában az elöregedés problémájával küszködött, később pedig az jelentett gondot, hogy a várva várt új generáció, tehát a békeidőben születettek zöme az 1948-ban megalakult Izraelbe vándorolt ki. Éppen ezért az érsekújvári zsidó közösségnek és magának a hitközségnek is többször elölről kezdve, szinte a semmiből kellett újjászerveződnie. Hogy erre képes volt és újra életképes, azt bizonyítja a megmaradt zsinagóga sikeres felújítása (az 1863-ban épült neológ templom a II. világháború áldozata lett), valamint a hitközség jelenlegi elnöke, Lang Tamás hatékony közreműködésével szervezett rendezvények, megemlékezések, nemzetközi szintű találkozók és ez a könyv is, recenzióm tárgya. Annak ellenére, hogy a fentiek kitűnő végszóul szolgálhatnának, szeretném felhívni a figyelmet a könyvet záró Zsidó ünnepeink és Zsidó kifejezések jegyzéke című fejezetekre — mindkettő kitűnő összefoglaló, hasznos írásos „segítség” a zsidó vallást, kultúrát megismerni vágyók számára —, valamint a könyv gazdag képanyagára (képeslapok, fényképek, írásos dokumentumok, a helyi kereskedők reklámjai kaptak itt helyet). Az egyik szerző, Strba Sándor tanár helytörténész által szerkesztett Száz év, száz képeslap sorozatban megjelent Nővé Zámky - Érsekújvár - Neuhäusel 1897—1997 című album (Lilium Aurum, Dunaszerdahely 1997) Az érsekújvári zsidóság története című újabb munkájának képanyagát akár ki is egészítheti, színesítheti (annál is inkább, mert ebben a képeslapgyűjteményben megtalálhatók a recenzált könyvben megjelenő fekete-fehér képeslapok színes változatai is). Nem kerülhetem meg, nem tudom megkerülni, hogy a tárgyalt könyv keletkezésének műhelytitkairól szót ne ejtsek. Mint azt a szerzők könyvük érsekújvári bemutatóján elmondták, Az érsekújvári zsidóság története előkészületei és maga a megírása majd tíz évet vett igénybe. Az „indulásnál” igencsak kevés és hiányos információval rendelkeztek, Strba Sándor szerint ugyanis túl későn határoztak a könyv megírásáról, későn ahhoz, hogy még több túlélőt, emlékezőt tudjanak bevonni a gyűjtőmunkába, s így bizonyos dolgokra csak rendkívül szerteágazó és igényes kutatómunka után sikerült fényt deríteni. Strba Sándor az 1945 előtti, Lang Tamás az ez utáni történések felkutatását „vállalta”. A különböző levéltárakban tett kutatások mellett a korabeli sajtót (helyi és regionális lapokat) is segítségül hívták; többször idéznek vagy éppen hivatkoznak egy-egy újságcikkre. Munkájukhoz a legfrissebb — témába vágó — szakirodalmat is felhasználták, így Engel Alfrédnak a Kalligram Kiadónál 1995-ben megjelent munkáját, A dunaszerdahelyi zsidó hitközség emlékkönyvéi., amely — a szerzők elmondása szerint — egyféle mintául is szolgált. Olykor-olykor szerencse is segítette a könyv íróit: a zsinagóga 1991—92-es felújítása során a tetőtérben egy faládából több fontos dokumentum (elöljárósági jegyzőkönyvek) is előkerült, így például egy kézzel írt lista, az 1945-ben a városba hazatért zsidó polgárok névsora. Ez szolgált alapul a holokauszt érsekújvári áldozatainak, illetve túlélőinek nevét tartalmazó lista összeállításához (mindkét névsor szerepel a könyvben; sajnos, az előbbi tartalmaz több nevet), de segített az a 16 Izraelbe szakadt-kivándorolt újvári is, akik kétévi munkával — gondolatban utcáról utcára, házról házra „járva” - számba vették az egykoron Érsekújvárott élt zsidó családokat, és igyekeztek feltérképezni azok későbbi sorsát. A könyv hiteleségét növeli, hogy több fejezet meg- és túlélő szemtanúk visszaemlékezésein alapul. Az érsekújvári zsidóság története című monográfiát — a szerzőkkel együtt — szívesen ajánlom mindenkinek, aki kíváncsi Érsekújvár történetének eleddig feldolgozatlan, publikálatlan szeletére. Egy könyv sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olvassák, keresik — Strba Sándor és Lang Tamás könyvének, a nagy érdeklődésre való tekintettel, már készül a szlovák nyelvű változata is. B. Mánya Ágnes ET TÖRTÉNELEM* MIJ V E LŐ DESTO RTEIMET TÖRTÉNELEM, MŰVELŐDÉS Szepsi Csombor Márton Europica varíetas Lilium Aurum Závodszky Géza Magyar mondák* Magyar történetek Lilium Aurum Zeman László Gymnasiologia Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Kötve, 108 old., 21,5x30,3 cm bolti ár: 239 Sk kedvezménnyel: 199 Sk Fűzve, 183 old. + 15 oldal képmelléklet, 14,5x20,7 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 139 Sk Könyvjelző 3/2004
