Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)

2004-12-09 / 12. szám

A Tegnap és Ma sorozat legújabb darabjáról Az irodalmi és esszétörténeti műfajok pluralitásának jegyében fogant monográfia Nagy Gáspár műveinek olvasóközön­sége nemcsak stabil, hanem meg­lehetősen széles is. Valószínűleg éppen ezért vetődött fel egy monográfia igé­nye a hivatalos-tudományos és a laikus-olva­sói öldalról is. Egy olyan Nagy Gáspár-mono­­gráfia igénye, amely bemutat, áttekint, rejtett összefüggéseket taglal, háttérelemzésekkel szolgál, és kiemel fontosabb elemeket. Amely szétoszlathatja a kérkedők aggályos­kodásait, de ha kell, a hívek túlzott képzelgé­seit is. Görömbei András Nagy Gáspár-mo­­nográfiája, tekintettel az életmű kihívásaira, imaginárius, és képes felnőni az életműhöz. Görömbei műve nem csak monográfia, hiteles és aprólékos életrajz, hanem egyszer­re minden. A különböző irodalmi és esszé­történeti műfajok pluralitása jellemezi e jól megírt könyvet, amely a Tegnap és Ma soro­zat újabb darabja. Olvashatjuk regényként is, ugyanakkor izgalmas kor- és kortörténet­ként egy művelődéstörténeti korszakról és a költőről. Görömbei a tudományos vizsgálat mód­szereivel teremt magának távlatos nézőpon­tot. „Emlékezni, látni, megnevezni és soha­sem félni — eme szemléleti alapelvek szerint épül Nagy Gáspár költészetének morális és poétikai rendje. Verseinek gazdag metafori­kus világába az általa »helybenzsákban­­futós«-nak nevezett kor égette bele az ítélke­ző játék, a keserű groteszk és irónia szilánk­jait. Tényeket és látszatokat, valóságot és ha­mis ideológiát eltökélten szembesítő költé­szete könnyen felismerhető, csak reá jellem­ző költői látásmódot és nyelvet teremtett, a szinte szakrálisán morális költői személyiség és a rafináltan, leplezetten amorális kor ütkö­zésének pontos megnevezése révén. A ha­zugság, a történelmi tudatzavar, a történelmi és kulturális nemzetszűkítés, öncsonkítás el­len küzdve adott és ad példát arra, hogy mo­dernség és közösségi küldetés, hagyomá­nyok gazdag sokféleségéhez való kötődés és korszerű újítás, erkölcs és esztétikum nem kizárják, hanem feltételezik egymást. Nem­csak néhány történelmi jelentőségűvé vált versével járt ösztönzőn, szemléltetően előtte a magyarországi és kelet-közép-európai vál­tozásoknak. Egész személyisége, művészete tisztaságot sugároz és követel...” — írja Nagy Gáspárról tizenkettedik, Szabadrabok című, egybegyűjtött verseit tartalmazó kötete kap­csán, majd kissé módosítva, a monográfia fülszövegébe is átveszi e pár sort. A monográfus ráébreszti olvasóját, hogy a költőnek soha nem kell titkolnia hitét, hi­szen a hit lényegéhez tartozik, hogy szünte­lenül megvallására készteti hordozóját. A hí­vő mindig hitvalló. De ha ezt a hitvallást köl­temény közvetíti, valamit még tartalmaznia kell, ami ezt a mindenkihez szóló egyete­mességet szavatolja. Felmerült bennem a kérdés, vajon Nagy Gáspár verseinek eseté­ben a normák esztétikaiak-e, avagy etikaiak. Aztán rádöbbentem, a költő számára — s er­re példa lehet a magyar újklasszicizmust el­indító Babits Mihály, vagy József Attila, Rad­nóti Miklós munkássága - az esztétikai és az etikai érték elválaszthatatlanok egymástól. A nagy vers e költők felfogása szerint mindig az erkölcsi megigazulás, a nagy erkölcsi érté­kek felé kalauzolja az olvasót, s természete­sen az alkotásban megvalósuló példaköve­tés révén a költőt is. Egy-egy monográfia megjelenése után problematikus szokott lenni a tudományos módszer mibenléte. Főleg a verifikáció az, ami itt problémát eredményezhet, s az iroda­lomtudományi igazságok általában csak a tudomány zárt rendszerén belül, a tudomá­nyos módszerek biztonságos, de kevesek számára átlátható, védő- s egyúttal akadályo­zó rendszerén belül derülnek ki és hatnak. Amennyire meg tudom ítélni, esetünkben rendben van minden. Nehéz olyanról írni, ami nagyon kell ne­künk. A gáncs, úgymint a hűvös elismerés, sőt a kíváncsi érdeklődés is, bőbeszédű. De mit szóljon a mama rég nem látott gyerme­kéhez, mit mond az asszony, aki kedvesé­nek örül, s mit írhat a versek szeretője arról a GÖ6ÖM8EI ANDRÁS Görömbei András Vajftr Gá«par Kalligram Fűzve, 256 old., 12,5x18 cm bolti ár: 210 Sk kedvezménnyel: 190 Sk költőről, aki megrendíti? Enyém ez a költé­szet, szeretem. Legjobban a hasonlatait. Nem akadnak meg az első szerencsés kép­társításnál, nem a jelenségek felszínén ját­­szóak, nem dermesztik mozdulatlanná az egymáshoz toluló elemek ölelkezését. Apró drámák Nagy Gáspár metaforái, szemünk előtt játszódnak. Észre kell venni csupán. Monográfiájával Görömbei a mai magyar elméleti irodalom míves darabját alkotta meg, létrehozva mindazt, amit egy monog­ráfiától elvárhatunk: biztos elméleti alapo­kon álló, a gyakorlatban használható elem­zés formájában. A kötet tanulmányait nagy­fokú belső koherencia jellemzi. Jó olvasást kívánok! Turczi Árpád Könyvjelző, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Könyvről könyvre Ha szeret olvasni, s van véleménye az olvasott műről, most könnyen gyarapíthatja házi könyvtára állományát pusztán azáltal, hogy másokkal is megosztja véleményét. Beszámol az elolvasott könyvről, és másik könyvre tesz szert. Elég, ha megírja, miről szól a könyv s miért tetszett, írását a Könyvjelzőben legközelebb viszontláthatja, s jutalmul könyvet választhat. A verseny feltételei nagyon egyszerűek: ismertesse a Könyvjelzőben fellelhető (a melléklet bármelyik számában borítóval és ármeg­jelöléssel szereplő) kiadványok közül azt, amelyiket volt módja olvasni, s elnyerte tetszését. A könyvismertető terjedelme ne legyen több tíz sornál! Ne felejtse el feltüntetni nevét és a címét, továbbá azoknak a könyveknek a jegyzékét (fontossági sorrendben), amelyek közül nyereményét kiválasztjuk. (A szerk.) Könyvjelző 12/2004

Next

/
Thumbnails
Contents