Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-09 / 12. szám
emeljek ki: elsőként természetesen a több kötetet végigélt Mittel urat, a gyermek-, illetve fiatalkori emlékeket, így például a Tépések és a Finnegan halála versekben felbukkanó családi fényképet, a görög-latin hagyomány felhasználását, és még folytathatnám... Miközben tehát Tőzsér az újat elfogadja, szövegeibe illeszti — természetesen, helyzetéből adódóan -, a régi dolgokra is figyel, emlékeztet, őriz. Lírájára és egyéb írásaira, tanulmányaira, kritikáira a folyamatos tanulás, az állandó felülértékelés, a régi és az új elemek együttes jelenléte jellemző. Ez év elején kiadott, tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötete, a Milétoszi kumisz például a tárgyalt irodalmárokat tekintve is követi ezt a kettős irányultságot. Olyan alkotók műveit elemzi, mint Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Nagy László, Orbán Ottó, Mészöly Miklós, Rakovszky Zsuzsa, Tandori Dezső, Hizsnyai Zoltán, Esterházy Péter, Kukorelly Endre, Závada Pál, s ugyanez a kiegyensúlyozottság jellemző az elméleti oldalra is: Alexa Károly, Szabolcsi Miklós, Margócsy István, Kulcsár Szabó Ernő, Hans Robert Jauss, Jacques Derrida szövegeit alkalmazza értelmezései során. Érdekes színfoltja a kötetnek - s ennek bizonyára az a nagyon tág értelemben vett nevelői szándék áll a hátterében, mely Tőzsér versfordításainak is —, hogy más irodalmak képviselőit, illetve szövegeik magyarításait is vizsgája, így például Mila Haugová, Vladimír Holan, Tomas Tranströmer és Zbigniew Herbert műveit. S ebben a kötetben erőteljesen jelen van egy olyanfajta szándék, mely szintén a régi és az új megkülönböztetéséből indul ki. Ez a szándék arra irányul, hogy a valóság-, illetve a szövegirodalom szekértáborai között kialakult ellentétet egy harmadik lehetőség, egy mindkettő gondolataiból táplálkozó irodalom segítségével haladja meg. Ennek a törekvésének, az uralkodó iskolák közötti tér kitöltésének nagy haszna lehet, hogy hozzájárul bizonyos alkotók újraértékeléséhez, s ezzel bizonyos szempontból korrigálja a mai irodalomolvasás anomáliáit, egy olyan olvasási módot alkalmaz, mely az irodalmi köztudatból kiszorult műveknek is figyelmet szentel, másrészt pedig természetes módon és (remélhetjük) eredménnyel kérdőjelezi meg a mai élő kánonok érvényét, s mutat rá azok időlegességére. Végighallgatva ezt a koponyákról, csontokról, átszúrt nyakakról beszélő szöveget, remélem, nem a költők és írók horror iránti érzékenysége bizonyosodott be az Önök számára, hanem Helené koponyájának a bevezetőben említett metaforája nyomán a csontokból, azaz a hagyományból és annak újraírásából vagy, ha úgy tetszik, a „semmiből” megteremtődő élő, virágzó irodalom szépsége. S úgy gondolom, az ebben a teremtésben való részvételnek méltó elismerése az idén Tőzsér Árpádnak odaítélt Kossuth-díj. Beke Zsolt (A szöveg a Pozsonyi Casino 2004. november 25-én megrendezett Tőzsér-estjén hangzott el.) Haraszti Mária A Piros rét meséi ABART Kötve, 64 old., 21x29 cm bolti ár: 160 Sk kedvezménnyel: 140 Sk Kapcsolt, 32 old., 15x21 cm bolti ár: 39 Sk kedvezménnyel: 35 Sk Balázsy Géza Furgfangos Péter Mesés foglalkoztató óvodásoknak és kisiskolásoknak ABART Mirtse Zsuzsa Égforgató csodagyűrű Méry Ratio Kötve, 184 old., 17x24 cm bolti ár: 690 Sk kedvezménnyel: 650 Sk Sós Dóra Csuriélet ABART Fűzve, 80 old., 14x20 cm bolti ár: 110 Sk kedvezménnyel: 99 Sk Könyvjelző 12/2004