Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-18 / 11. szám
[ mm * isi ;i i W/Mm hm hmm Bödők Zsigmond Magyar feltalálók a hajózás és a vasút történetében Nap Kiadó Fűzve, 134 old., 15x21 cm bolti ár: 129 Sk kedvezménnyel: 109 Sk MAGYAR FELTALÁLÓK A HAJÓZÁS ÉS A VASÚT TÖRTÉNETÉBEN MAGYAR TALENTUM A Magyar Talentum sorozat hatodik kötete a jeles műszaki alkotók sorából ezúttal azokat mutatja be, akik a folyami hajók és a vasúti közlekedő eszközök kifejlesztésében és tökéletesítésében értek el sikereket. A szerző a történelmi korba ágyazva tárgyalja mindazokat a jelentős mozzanatokat e létesítményeket történetében, amelyek magyar mérnökök leleményességét, tehetségét dicsérik. Csicsay Alajos Királyok, fejedelmek, kormányzók Lilium Aurum Kötve, 164 old., 21,8x30,3 cm bolti ár: 299 Sk kedvezménnyel: 269 Sk Csicsay Alajos KIRÁLYOK FEJEDELMEK KORMÁNYZÓK Harmadik, átdolgozott kiadásban jelenik meg az ismert szerző nagy sikerű történelmi olvasókönyve, mely az uralkodók portréinak megrajzolásával a magyar történelem folytonosságát, egyetemességét és keresztény gyökereit is láttatja. A kötet egyes portréihoz gazdag képanyag tartozik, valamint leszármazási táblák és történelmi eseménynaptár egészíti ki. Jókai Mária Zoboralji gyermekjátékok AB-ARTGyurcsó István Alapítvány Fűzve, 104 old., 15x21 cm bolti ár: 130 Sk kedvezménnyel: 120 Sk A gyűjtemény azokhoz szól, akik gyermekként átélték a játék örömét, s ezt akarják átadni az utódoknak, s azoknak is, akiknek életéből hiányzik mindez, s azt szeretnék, hogy gyermekeik élete ezzel az élménnyel gazdagodjon. Kottaanyaggal, részletes játékleírásokkal, a vidék nemrég még játszó, éneklő gyerekeit megörökítő, nyolcoldalas fotódokumentációval. Önmegtartóztató recenzió Jarábik könyvéről Várható volt, hogy egyszer könyvet ír Jarábik Balázs, miután sokkal többet járt posztszovjet tagköztársaságokban, mint mi szlovákiai magyar halandók együttvéve. Az sem meglepetés, hogy a Vámbéry nevezetű szögre akasztja fel a történetet, mert mindketten Dunaszerdahelyen tengették ifjúkoruk egy részét. Jóban is vannak, legalábbis a szövegek alapján, mert Balázsunk folyamatosan Árminunkozza Vámbérynket. Talán mert Jarábik a Vámbéry téren lakik. Fordítva ciki lenne. Ha az ember kezébe fogja a művet, először talán megriad, mert Lilium Aurumunk kissé szakácskönyvszerű külsőt varázsolt neki, amely érzésünket a borítóra tákolt áfonyatorta még inkább megerősíti, de kiderül, ez egy mecset valami nagyon furcsa látószögből. A címet nem tudom, ki találta ki, de adnék neki egy kormost. Kán kán-kán. Pár hónapja emésztem. Alcím: Önmegtartóztató útinapló Vámbéry földjéről. A zord külső azonban egészen kellemes belsőt takar. Jarábik(unk) pár hónapot Üzbegisztánban töltött. Üzbegisztán az az ország, amelyik nevét meg kellett tanulni az általánosban, hogy elsorolhassuk a tizenöt szovjet tagköztársaságot, majd sűrű köd. Aztán az ország nevével akkor találkozhattunk ismét, amikor az amik az afganisztáni hadviselésre készültek 2001 októberében. Mert a közép-ázsiai térség egyik legszegényebb, iszlámügyben szárnypróbálgató állama beállt a nemzetközi koalícióba. Szóval, erre az Isten és Türkmenisztán háta mögötti helyre vetődött Jarábik, mint már említettem, nem első szerdahelyiként. Hogy miért éppen Taskentbe vándorolt, az némileg talány marad a könyv elolvasása után is. Annyit tudunk meg, hogy a rezsim bebörtönzött iszlám ellenfeleinek kiszabadítását tűzte zászlajára az őt Üzbegisztánba küldő amerikai szervezet. De hát munkáról nem beszélünk, az csak életünk egyharmadát viszi el, legalábbis jobb körökben. Tehát vessük magunkat a magánéletbe. A köztes vagy fejezetcímek pikáns részleteket is ígérnek. Bár nem egy Tizenegyezer msző-pontossággal leírt hardpornót kapunk, csupán néhány részletet az iszlám világ szexuális gondolkodásáról, fantáziáiról és szexuális kísértéseiről. Ez még így is több, mint amennyit eddig sejtettünk. Ahhoz képest, hogy keveset vagy csak általánosan ír a szerző az üzbég rezsim túlkapásairól, elég plasztikusan tárja elénk a számunkra már elképzelhetetlent: az ember nem szabad, szólnia nem szabad, gondolkodni nem szabad. Finoman azért következtetni lehet arra, hogy ha az ember ott szabad volna, és gondolkodnia is szabad lenne, valami hasonló történne, mint most Irakban. Tanulnánk az üzbég Fallúdzsákat; ahol éppen iskolát vagy fogászati rendelőt robbantanak fel a szélsőségesek. De még nem tartanak Könyvjelző 11/2004
