Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-18 / 11. szám
A kor olvasmányos, közérthető feldolgozása Angyal Béla már 2002-es Érdekvédelem és önszerveződés c. könyvével bizonyította, hogy lehetséges regionális históriánk korszerű feldolgozását a források felkutatásán és elemzésén keresztül végrehajtani. A feladat nagyobb annál, hogysem képes lenne az egészet egyedül elvégezni, de az talán leszögezhető, hogy mostani munkájában, egy résztéma mélyére hatolva, örvendetesen gazdagítja az 1919—1936-os korszak csehszlovákiai köztörténetéről alkotott tudásunkat. Az Országos Keresztényszocialista Párt itt közölt dokumentumai úgy alkotnak gyűjteményt, hogy benne időrendben és jegyzetekkel ellátva lehet olvasni a pártot 1919—1936 között érintő bizonyos írásos dokumentumokat, mégpedig 52 levéltárikézirattári forrást és 57 korabeli sajtó- és pártközleményt. így a könyv egyfajta olvasókönyvvé alakul, egy meghatározott szempontú történeti válogatássá, amelynek legalább két nagy erénye van. Az első a többszempontúság, amely megfelelően széles spektrumot biztosít ahhoz - pártkongresszusi beszámolóktól nagykövetségi jelentésekig, magánfeljegyzésektől hivatali előterjesztésekig ívelve —, hogy érzékelhetővé váljon az első Csehszlovák Köztársaság egy pártja politikai életének diakróniája. A sokszempontúság helyenként konfrontativ jelleget ölt, vagyis időnként a szereplők ellentmondanak egymásnak (pl. Lelley Jenő Bittó Dénesnek), koncepciók csapnak össze (Lelleyé, Szüllőé, Esterházyé), sőt esetenként egyetlen alak politizálásában is kimutatódnak a következetlenségek, mint pl. Szüllő Géza vagy Körmendy- Ékes Lajos esetében. A dokumentumokban megjelenítődő tényanyag jelentősen árnyalja tudásunkat mind a szlovenszkói magyar politika nagy folyamatainak, mind a történelmi mikrostruktúrák tekintetében, pl. a csehszlovákiai demokrácia autoritativ jellegéről (32. dók.), a hatóságok magyarellenes visszaéléseiről (250. o.), OKP-tagok korrumpálódásáról (56. dók.), az ország keleti—nyugati irányú politikai eltéréseiről és így tovább. Jól láthatóvá válik az OKP-t kísérő kettősség, amennyiben az egyik oldalon, pl. a politikai aktivitáspasszivitás dilemmájában, ugyanazon tengely mentén szerveződött, mint a szlovák politika, ugyanakkor tevékenysége a magyarországi keresztényszociális mozgalom viszonyában is értelmezendő. Más szavakkal, az előbbivel zajlott egy államban, de társadalmi háttere és főleg céljai tekintetében sok párhuzama mutatható ki a maradék Magyarország hasonló, de csak roppant bonyolult folyamatokban fölvázolható szervezkedéseivel, Friedrich István Keresztény Nemzeti Pártjától a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártján át az 1926-ban létrejött a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártig. Egyáltalán nem véletlen, hogy az itteni keresztényszocializmus alapjait, akárcsak Magyarországon, az iparos- és munkásszervezetek jelentették (erről is szól pl. az 5. dók.), s amikor azok befolyása csökkent, a párt kettéhasadt. Nem véletlen az sem, hogy az OKP sorsában egy időben kulcsszereppel bíró Bethlen István miniszterelnök maga is a Keresztény-Keresztyén Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt tagja volt, ennélfogva nem véletlenül „helyezte a hangsúlyt” a magyar kormány az 1920-as csehszlovák nemzetgyűlési választásokon éppen az OKP-ra, amint Angyal első könyvében megállapítja (ld. 56. o). A felgyűjtött dokumentumok alapján számos további elemzés levezethető, és alighanem a szlovák történésztársadalom sem hagyhatja őket figyelmen kívül. A gyűjtemény másik becsülendő vonása, hogy meg sem próbálja felnagyítani a párt korabeli jelentőségét. Annak az elfogulatlan történészgenerációnak a tagjaként, amely nem élt az első republikában, Angyal válogatásában képes mélységet, történelmi távlatot adni az OKP-nak mint az egyik csehszlovákiai magyar pártnak. Jó válogatással leginkább a történelmi résztvevők magánuniverzumát képes érzékeltetni,' a szereplők olyan hiteles rendszerét, amelyben papírra rögzített tetteiken keresztül is meg tudnak elevenedni a történelmi alakok, amelyben a név-emberek betagozódnak egy struktúrába, nevezetesen az OKP struktúrájába, s tetteik ennek relációjában nyernek vagy veszítenek értékükből. Ekként derül ki Jaross Andorról, hogy befolyásos pozíciója dacára semmi, de semmi haszna nem volt belőle pártjának; ekként derül ki Márai Sándor édesapjáról, melyik frakcióban politizált, Esterházy Jánosról, hogy miért tartották Budapesten alkalmatlannak a pártelnöki szerepre; ekként diszkreditálódnak szemünk előtt jellegzetesen felelőtlen kijelentéseikkel Jehlicska, Körmendy-Ékes, Tuka és a többiek. Az egyik legszebb példát Szent-Ivány József szolgáltatja, aki előbb személyesen Bethlennek jelenti ki, hogy „a maga részéről biztosíthatja, hogy a Bund der Landwirte nem fog kormányba lépni” (348. o.), majd a Magyar Nemzeti Párt és az OKP pozsonyi ülésén, két oldallal később, maga mondja jegyzőkönyvbe a landwirtés német miniszterek kormányba lépését. Nem a történész érdeme, hanem a korabeli sajtóé, hogy képes volt föltárni a politizálok és politikai kalandorok üres, teátrális gesztusait, de az őt dicséri, hogy hús-vér elődeinken keresztül hiteti el velünk, ez a történelem a mi történelmünk. Mi több, noha jó tollú történészek publikálnak e témában (pl. Popély FONTES HISTÓRIÁÉ HUNCARORUM DOKUMENTUMOK AZ ORSZÁGOS KERESZTÉNYSZOCIALISTA PÁRT TÖRTÉNETÉHEZ 1919-1936 Angyal Béla Lsas.: mm MMMMMWi ERDEKVEDELEM ÉS ÖNSZERVEZŐDÉS frieirtet a wtejtováiú« magyar partpr&tüur türténrtétel 1<»18-»«* ANCYAl BÉIA Angyal Béla Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919—1936 Lilium Aurum—Fórum Kisebbségkutató Intézet A csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti időszakának több mint száz dokumentuma a vizsgált időszak legnagyobb magyar pártját, az Országos Keresztényszocialista Pártot láttatja levéltári, kézirattári és sajtóforrásbeli anyagok alapján. Előszóval, fényképekkel, névmutatóval és névmagyarázatokkal. Fűzve, 536 old., 12x19,5 cm bolti ár: 350 Sk kedvezménnyel: 315 Sk 0 Könyvjelző 11/2004
