Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-13 / 3. szám

A grendeli magán-Mészöly-kánon tények mágiája cím esszét sugall. A Thomka Beáta kézjelével ellátott fülszöveg értekezésként ajánlja a könyvet. A bevezetőben Grendel Lajos dol­gozatnak nevezi Mészöly Miklós időskori prózáját vizsgáló munkáját. Bevallottan sze­mélyes érintettség vezeti, ugyanakkor elfo­gultságait következetesen fegyelmezve hajol közel a témához. így a cím nemcsak a Mé­­szöly-szövegekhez jelent kulcsszóképet, ha­nem a grendeli értelmezésformához is. Ä vállalkozás célja az olvasó meggyőzése (vagy akár írói meggyőződés) arról, hogy a Mészöly-opus kései szakaszában (a szinté­zisnek számitó 1976-os Film után) születtek olyan prózák, melyek beleszólnak a 20. szá­zad végi magyar epika alakulásába.Jfrendel azokat a szövegeket jelöli ki paradigmaalakí­tó művekként, melyekben egy sajátosan mé­szölyi, pontosabb kifejezés híján realista be­szédmód érvényesül a pályán belül szemlél­ve újdonságként. A kitüntetett szövegek kö­zül a Magyar novella, a Szárnyas lovak, a Bolond utazás, az Anyasirató, a Sutting ez­redes tündöklése, a Pannon töredék, illetve a Megbocsátás és a Családáradás említődik leggyakrabban — ez lehet akár a szövegekre finom kritikai hálót vető grendeli magán- Mészöly-kánon is. A dolgozat négy fejezetre tagolódik, vol­taképpen négy lényeges mészölyi eljárásra utal már a fejezetcímekben is. A történet visszahódítása azért meghökkentő törek­vés, mert egyrészt a korábbi pályaszakasz­ban ott áll a Film, amely a történetközpontú epika végső trónfosztásának számít, illetve az Alakulások, amely radikálisan szakít a va­lóságtükröző próza konvencióival, másrészt Mészöly a történetiség tapasztalatát akkor vonja be hangsúlyosan írói világába, akkor érzékelhető nála a valóságreferencialitás megerősödése, amikor az éppen gyöngül a magyar prózában általában. (Bár Mészöly írói útjai kifürkészhetetlenek voltak, hiszen minden újabb művében egészen más stra­tégiákat alkalmazott, mint ami várható, ki­számítható lett volna az 'előzmények alap­ján.) Grendel ebben a fejezetben Mészöly és a magyar epikai hagyomány viszonyát szemlélve felhívja a figyelmet néhány érde­kességre. A freskókészítés és algebra című fejezet­ben az egymásnak feszülő, egymást látszó­lag kizáró írói szándék: a világ enci­klopédikus gazdagságának megragadása, il­letve az elvonatkoztatás, lényegre redukálás körüljárása a téma, pontosabban annak iga­zolása, hogy a két követelmény ellentmon­dása feloldható bizonyos műfaji reformok meglépésével. Ehhez azonban olyan szem­léletváltásra van szükség, amely szerint nincs értékkülönbség nagy- és kispróza kö­zött. A nagyregény megírásának kényszere, az irodalomtörténeti elvárás terhe alatt Mé­szöly makacsul a kisprózái formákkal kísér-Grendel. Laios A TÉNYEK mAgiáia M:,C • Grendel Lajos A tények mágiája Mészöly Miklós időskori prózája Kalligram Tiszteletadás az író kései opusa előtt, méltatás, értelmezés és kritikai olvasat. A kései művek első alkalommal válnak kö­rültekintő elemzés tárgyává, amely nem téveszti szem elől az életmű egészét, a szerzői ars poeticát és az irodalomtörté­neti összefüggéseket sem. Az értekezés értékes észrevételeket tartalmaz a ma­gyar próza hagyománya, jelenkora, s Mé­szöly elbeszélőművészetének kapcsola­táról. Kötve, 96 old., 12x16,5 cm bolti ár: l60 Sk kedvezménnyel: 149 Sk letezett, Grendel szerint szakadatlanul elő­készületeket végzett egy (virtuális) nagyre­gényhez. Úgy tűnhet, mintha az egyes írá­sok egy nagyregény fejezetei lennének. A dolgozat következő vizsgálati területe az idő- és a narrációs technika átalakítására tett újabb mészölyi kísérlet az előzmények (Az atléta halála, Pontos történetek, útközben, Film) tapasztalataival összevetve. Az ered­mény: a téridőmező rögzítetlensége s a nar­rátor-névtelen krónikás egyszerre külső és belső, vibráló nézőpontjának alkalmazása. Bizonyosság és elbizonytalanodás hat egy­szerre tehát, ami az olvasó részéről szünte­len résenlétet kíván. Nem véletlenül kapta a legnagyobb terje­delmet a negyedik és egyben zárófejezet, a kérdőjeles Pannon mitológia című, mely­ben a történetmondás problematikájának újabb körüljárásával mintegy visszakanya­rodik kiindulópontjához, s egyben összeg­zést is ad. A valóságreferenciákból felszaba­duló, felszabadítható mitologikus általáno­sításoknak, a tényeket körülvevő sejtelmes aurának, az emberi viszonyok mágikus holdudvarának mészölyi felmutatásai az ér­telmezés mentén érzékeny megvilágítást kapnak, miközben újabb és újabb töpren­gésekre, újraértékelésre serkentik az olva­sót. Grendel a mészölyi műhelytitkok feltárá­sakor egyrészt az író esszéiből, interjúiból idéz szemléletesen alátámasztó példákat, másrészt pedig — otthonosan mozogva a Mészöly-életmű kritikai recepciójában — ér­telmezőtársai gyakran teljesen eltérő véle­ményét ütközteti vagy’éppen árnyalja, to­vábbgondolja. Vállalkozik a finom, de nem elnéző bírálatra is. A folyton átrendeződő, újraalakuló irodalomtörténeti térben végül Mészölyt kiemelkedő helyen látja. Hídverő szerepet tulajdonit neki a prózafordulat előtti és utáni korszak között. Grendel szerint Mészöly korszerűsége az­zal is bizonyítható, hogy kérdéseket vet fel, többféle lehetséges választ kínálva. Ezek a kérdések lépten-nyomon felbukkannak A té­nyek mágiája című könyvben. Említsünk néhányat: Mészöly időskori prózája kínál-e s milyen alternatívát a nyelvkritikai vagy szö­vegirodalommal szemben? Van-e legkisebb közös többszörös Jókai, Krúdy és Márquez, a Mészölyre erős hatást gyakorolt írói tech­nikák között? Lehet-e az elsüllyedt Pannó­­nia-Atlantiszból mitológiát építeni? A próza­fordulat nem a Mándy Iván - Ottlik Géza — Konrád György — Mészöly Miklós munkái­ból megképződő tengelyhez köthető-e első­sorban? Létezhet-e regény történet vagy leg­alábbis valamiféle történetcsíra nélkül? Meg­­alkuvás-e, vagy a műfaj diktálta kényszer, hogy minden destrukció és dekonstrukció ellenére a prózaírók zöme újra meg újra visszatér a történetmondás valamilyen régi vagy új technikájához? A feltett kérdésekre válaszol Grendel Lajos külső szemlélőként a dolgozatban, illetve helyenként szándékol­tan az olvasóra hagyja a továbbgondolást egy értelmezői játékban. Ám a válaszoknak lehetséges egy másféle tapasztalata is: a szépíró Grendel ezeket az elmélkedéseket nemcsak a Mészöly-opusra, hanem saját írói stratégiáira is vonatkoztat(hat)ja. Vízjelként tehát akár valamiféle grendeli ars poetica is kiolvasható A tények mágiája című könyv­ből. N. Tóth Anikó Feladvány - 2. V Tóth Anikó írónak, irodalom­történésznek mellékletünkben be­mutattuk inár egy niesekönyvét. me­lyet az AB ART Könyvkiadó jelente­tett meg (a mesekönyv továbbra is megrendelhető). írják meg a Németh Ilona által il lusztrált kötet pontos címet! A he­lyes válasz beküldői közt értékes könyveket sorsolunk ki. Könyvjelző 3/2003

Next

/
Thumbnails
Contents