Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-13 / 2. szám

délyben az unitáriusokra és szombatosokra, mint most a pozsonyi törvényszék.) Általá­ban véve pedig a független bíróság gondola­ta a felvilágosodás előtt egyszerűen nem léte­zett; a pozsonyi bíróság tagjait is természete­sen a király delegálta, vagyis eleve nem lehet­tek függetlenek. Ráadásul ebben a konkrét perben a felhozott vádak erősen politikai jel­legűek voltak, így „a felsorakoztatott állításo­kat tételesen cáfolni lehetetlen volt, a véde­lem legföljebb a megtörtént események szán­dékait és kiváltóit helyezhette más megvilágí­tásba” (S. Varga Katalin). Más dolog viszont, hogy a perbeli kétolda­lú érvelés nagy része írásban zajlott; ezekből készített valaki összefoglalót, s azt terjesztette a döntőbíróság elé — a kor jogi szokásainak tökéletesen megfelelően. Figyelemre méltó pl., hogy ellentétben a vádlóval, aki imponá­lóan széles nyelvi apparátussal támad, a védő­ügyvéd csak egyetlen érvet (a bűnök konkrét bizonyítatlanságának tényét) ismétli unos­­untalan. A derék ügyvéd — legalábbis a szö­vegben — azzal sem él, hogy az ügyészéhez hasonló emocionális érvelést használjon, no­ha kétségkívül lett volna rá példája elég. Talán nem akarta szítani a kedélyeket? Vagy félt? Esetleg megtette, de a jegyzőkönyvkivonat összeállítója ezeket a részeket szándékosan kihagyta? Nos, akárki rövidítette is írásos for­mában az eredeti hozzászólásokat, mind jogi, mind nyelvi szempontból jó érzéke volt a drámai sűrítéshez. A mai olvasó pedig hálás érte — noha tudja, ez is a per tendenciózussá­­gát szolgálta. Megválaszolatlan kérdések Miért van olyan érzése az olvasónak, hogy a jegyzőkönyv - 1674. április 30-i dátummal és Szelepcsényi esztergomi érsek aláírásával — valahogy furcsán-sebtében fejeződik be? Miért éppen az a negyven(egy)? Kik ők pontosan, és miért éppen ők? Az ítélet nem nevezi néven őket, sőt a bíró utalása alapján jóval többen voltak: „Úgy döntöttünk, hogy mivel — mint láttuk — a törvényesen elítélt személyek nagy száma és a megfelelő számú béklyó hiánya miatt valamennyi perbe idé­zett egyenként nem börtönözhető be...” S mind közül a legizgalmasabb kérdés: Ha a prédikátorokat fő- és teljes jószágvesztésre ítélték (ez áll a szövegben), milyen oknál fog­va nem hajtották végre az ítéleteket? Milyen körülmények között lett a halálbüntetésből előbb várfogság, majd gálya? (A Nápolyba küldés gondolata talán Kollonics Lipóttól származott, aki korábban máltai lovag volt s maga is karcolt gályákon.) Sajnos, esetleges kétségeinket a perszöveg után közzétett — s egyébként unikátumszámba menő — rajzso­rozat sem oszlatja el, sőt! Nyilvánvaló, hogy a szakmai feltáró mun­kának S. Varga Katalin könyvével nincs vége. A szerző maga állapítja meg, hogy a légtöbb perbe fogottról „a rabság tényén kívül nincs semmiféle adatunk". Maradt hát megválaszo­landó kérdés elég, de az is tény, hogy megbíz­ható szövegforrás hiányában eddig egyálta­lán nem lehetett hitelesen rekonstruálni a gá­­lyarabper pontos indítékait, lefolyását és mé­lyebb politikai összefüggéseit. E remek, nagyívű könyv után immár megkezdődhet az aprómunka. Lezárás A gályarab prédikátorok sorsa a protes­táns mártírirodalom egyik leggazdagabb és leglátványosabb fejezete, s benne a felma­­gasztosulás folyamatához inkább illik a szimbolizálás, mint a tudományos hiteles­ség. De kell-e hangsúlyozni, hogy könyvünk szempontjából a hitelesség a kulcsszó? A kollektív történelmi tudat ugyanis érdekes jelenség. Nem törődik tudományos kategó­riákkal, inkább érzelmi kötődésekből te­remt évszázadokon átívelő szimbólumokat. Márpedig egy percig sem kétséges, hogy a gályarabok szenvedéstörténete szimbólum. Erre utalnak az emlékhelyek Sárospataktól Debrecenen át Dunaszerdahelyig, meg az is, hogy a köztudat ragaszkodik a bibliás negy­venes számhoz, noha kortárs visszaemléke­­zők szerint eggyel többen („harmincöt pré­dikátor és hat iskolamester”), a perirat sze­rint meg jóval többen voltak a rabságra ítél­tek. A magyar történeti irodalomnak költséges bár, de nemes hagyománya az eredeti forrá­sok kiadása. A mostani szövegközlés és fordí­tás az Esztergomi Prímási Levéltárban fenn­maradt, eddig ismert egyetlen eredeti jegyző­könyvkivonat alapján készült. Az eredetileg lefordításra szánt ún. Betléri-szöveget Erdélyi Géza akkori rozsnyói lelkész, ma református püspök, találta meg a betléri Andrássy­­kastély könyvtárában 1973-ban. És minden bizonnyal Koncsol László is — aki jelenleg a református egyház főgondnoka — éber figye­lemmel követte a gályarabper kiadásának tör­ténetét. Mindenki erőfeszítése tiszteletet pa­rancsol, aki előmozdította, hogy a hírhedt gá­­lyarabperről, amely megemésztetlen trauma­ként szerintem máig befolyásolja a magyar protestánsoknak a katolikus többséghez való viszonyát, tisztább, hitelesebb képet kapjunk. Más, hasonló jellegű forráskiadványokkal el­lentétben ennek a könyvnek a hátterében nem áll nagy tudós gárda tekintélye, mégis: köszönettel tartozik érte a magyar protestáns közösség éppúgy, mint az egész magyar esz­metörténet. Vajda Barnabás HOBBI, SZÓRAKOZÁS Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Nap Kiadó Száz ismeret­gyarapító jó ta­nács kezdő és gyakorló ker­­tészkedőknek az évszakok­nak megfelelő elvégzendők bontásában — az almától a zsázsáig. Hasz­nos segítség a zöldség- és gyümölcsfajták kiválasztásá­hoz, megfelelő gondozásához, tárolásá­hoz. Fűzve, 164 öld., 15x21 cm bolti ár: 160 Sk kedvezménnyel: 120 Sk Szívderítő NAPtár A család kalendáriuma 2003 A naptári részen túl egy eszten­dőre való olvasnivaló, színes rova­tokkal: ven­dégségben, időutazás, tudomány, évforduló, önvallo­más, anya­nyelvűnk, világjáró, háziorvos, sport, divat, kézimunka, ráérő idő, fészek, nye­rő, viccek, színes gyermekkalendárium, sőt rá­adás. Fűzve, 192 old., 17,6x24,6 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 99 Sk Nap Kiadó Vidám kalendárium 2003 AB-ART Humorból sosem elég! Sivár, zűrös vagy szürke hétköznap­jainkból jól­esik elkalan­dozni a tré­fák világába. Aki szereti a sokrétű és találó ho­roszkópo­kat, annak most bőven lehet része benne. Vidám tesztek, humoros írások, keresztrejtvények, rengeteg csiklandós karikatúra és képi humor tarkítja a kalendáriu­mot Fűzve, 88 old., 15x21 cm bolti ár: 89 Sk kedvezménnyel 79 Sk Könyvjelző 2/03

Next

/
Thumbnails
Contents