Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-16 / 1. szám
Reprezentatív válogatás? Miért kellett erre a könyvre kilenc esztendőt várni? A tavalyi könyvhetére jelent meg a fiatal irodalmárok menedzselésének nemes és ritkán gazdaságos feladatát (sokáig) egyedüliként vállaló ABART Kiadó gondozásában a Pf. 2002. c., tíz szerzőt bemutató antológia, melyet szerkesztőként Fehér Kriszta jegyez, akit ez ideig elsősorban mint költőt ismerhettünk meg. Aki csak egy kicsit is figyelemmel követi a szlovákiai magyar prózairodalom alakulását, tudja, hogy e kötet előtt utoljára 1993- ban jelent meg fiatal írókat bemutató antológia, a Piknik a Szaharában. Ennek szerzői közül prózaíróként egyértelműen pozitívan továbblépni csak Győry Attila tudott, a többieknek jóval tovább tartott az egyéni hang megtalálása, bár az első kötetig az antológia minden élő szerzője eljutott. Ez az újabb antológia számos kérdést vet fel. Miért kellett erre a könyvre kilenc esztendőt várni? A létrejött válogatás reprezentatívnak mondható-e? Mi lehetett a szerkesztői intenció a kötetkompozíció létrehozásakor, találhatunk benne rendszert egy Fehér Krisztának küldött e-mail nélkül is? Van-e élet az antológián kívül? Az egyik szerző ezt írja: „Minek kényszeredetten követnem a Szőrös Kő-érzést, a generációt?” Mi alapján olvasódik generációvá az a társaság, melynek legidősebb és legifjabb tagja közt a korkülönbség 12 év? S természetesen, nagyon fontos pozícionálnunk szerzőinket a magyar nyelvű irodalom egészében is. Minderre vállalkozni csak lényegesen terjedelmesebb tanulmányban lehet, így jelen keretek közt inkább a szerzők — szükségképpen — szűkszavú bemutatására teszünk kísérletet, ennek betudhatóan a bíráló attitűd kevésbé érvényesül. Emm Zirig Árpád három írásával a kötet első szerzője. Az Átvezényelt délutánban eleinte ijesztő Bret Easton Ellis-i manírokra lelni, melyek utóbb Krúdy-féle kulinaritáshangulatoknak adják át helyüket. Emm Zirig már korábban is tanú jelét adta, hogy a szexualitás realista megjelenítése nem okoz gondot számára, gondoljunk csak A dombon túl Aszód c. novellájára. Pénzes Tímeának írt levelében újfent betekintést enged magánéletének intim szférájába. A rockzenészként vitathatatlanul elismert Lacza Gergelyt ezen novelláit megelőzően elsősorban rövid, humoros írások szerzőjeként ismerhettük meg, melyeket az AB-ART Vidám kalendáriumában adott közre. A Túrós tsusza c. novellájával a Tsúszó-(meta?)narratívába próbál belépni. A bennszülött c. — Grendel-hatásról tanúskodó - szövegében pedig egy nagyközségi átlagélet-helyzet megragadására tesz kísérletet, szürrealista elemekkel. Pénzes Tímea eddig egy verseskötettel, egy (két?) regénnyel és jó pár fordítással gazdagította irodalmunkat. A saját ajtóm előtt c. novellájában az álom és ébrenlét határai mosódnak össze. Másik írása, A tündér pedig egy retrospektív módon elbeszélt gyermektörténet. Pénzes regényének/regényeinek egyik értelmezője, Haraszti Mária kísérletet tesz a regény(ek?) lányregény(ek?)ként való olvasására. Nos, ez a novella lehetne egy lányregény egy fejezete is. -Bárczi Zsófia három írása közül legalább kettő meseként is olvasható. A Tocino de cielo az arab világba kalauzolja olvasóját, Granadába, ahol két világ, két kultúra találkozik, a főhősnő számára nem a legszerencsésebb módon... Érdekes mód a Bárczi Zsófiától gyökeresen eltérő poétikai elveket érvényesítő Győry Attila is próbálkozott hasonló témával, neki mintha jobban ment volna. A lélek titkos tájai aranyos állatmese egy háztartás állatvilágáról. Csizmadia Gabriella Líra-színű prózatöredékek összefoglaló cikluscím alatt több, a lirizált próza fogalmát kimerítő szöveget ad közre. Ezen írások egy része az Artfalatok c. antológiában is szerepelt, itt azonban láthatóan újrakontextualizálódtak. Az újraszerkesztés olykor valóban képes nóvumot produkálni. Orbán János Dénes Párbaj a Grand Hotelben c. kötete pl. nem ugyanaz, mint OJD három kötete együtt. Azonban Csizmadia Gabriella prózájáról most sem mondhatunk mást, mint amit az Artfalatok megjelenésekor elmondtunk. A nagy kérdések, nagy igazságok nyomába ered Kozsár Zsuzsanna A próféta meg a csavargó c. dialógusában, melyben a narrátor szerepe minimális, mintha egy dráma vázlatát olvasnánk. Viszont a narrátor omnipotenciáját hangsúlyozó közbeszólásai zavaróak, s tán feleslegesek is, a befejezésért is kár. A Fényt hozó pedig „apokrif’ Jézus-történet, mely az örökkévalóságot próbálja más szempontok alapján láttatni. Fehér Kriszta, mint írtuk, a kötet szerkesztője, de - jegyezzük meg — nem csak költő, internetes naplóíró is. Az antológiában három — és három nagyon különböző — írásával szerepel, ezért van bajban a 4- 500 betűbe szorított recenzens. Beszéljünk talán csak egyről. A Kozsuch báty c. írásával a Szőrös Kő novellapályázatán is helyezést ért el a szerző. Akkor a bírálók megjegyezték, a keretjáték elhagyása a novella előnyére válna. S így, hogy a drasztikum nem száll el a fűvel, az önmagát megcsonkító öregember története valóban sokkal durvább. A performerként is ismert Szűcs* Enikő első kötete nem csupán a szövegre építő könyvtárgy volt. Itt most nincsenek fényképek, de van három női szöveg, melyből legAB-ART Fiatal prózaírók novelláit bemutató kötet: Bárczi Zsófia, Buchlovics Péter, Csizmadia Gabriella, Emm Zirig Árpád, Fehér Kriszta, Kantár Csaba, Kozsár Zsuzsanna, Lacza Gergely, Pénzes Tímea, Szűcs Enikő kisprózái. A borítón: Csillag Kriszta grafikája. Fűzve, 140 old., 12x19 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 139 Sk alább kettő nagyon jó. Ha valaki arra kérne, mutassuk meg, mi az a (az egy időben főként Németh Zoltán által, nem ritkán provokatív szándékkal felvetett) „női elem” irodalmunkban, azt mondanánk, valami olyasmi, mint Szűcs Enikő Mindig van egy sín vagy Incubus c. szövege. Buchlovics Péter az antológia „legidősebb fiatal .prózaírója”, s a Buchlovicsjelenség - hol versben, hol prózában, de ritkán jelentkezik — e sorok írójának gyakran okozott fejtörést, nevezetesen, hogy nem tudjuk eldönteni, mit is tud ez az ember. A regiszterváltogató, fragmentált Halálsáv meggyőző, „annyira hardkóros”, ötletes, hogy valószínűleg az antológia egyik legjobb darabja, A megmondóemberről ugyanezt nem mondhatjuk el. Kantár Csaba Rozsdát jövendölve c. verseskönyvének markáns vonulatát alkották a nemzeti, nemzetiségi lét kérdéseit feszegető költemények. Volt egyszer egy... c. szövegében a nemzetfogalom századvégi viszonylagosságával játszik el, azonban az aktuálpolitikai utalások a publicisztikai regiszterhez közelítik szövegét. Kantár ennél jobbat is tud! Hölgyeim és Uraim! Vásárolják meg ezt a könyvet! Hisz valószínűleg kilenc év múlva fog megjelenni a következő... Kocur László Könyvjelző 1/03
