Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)

2002-10-10 / 6. szám

Újabb könyv és új név a meseírás palettáján. A vizsgálódót óvatos tapogatózásra készteti. A kíváncsi­ság győz, meg aztán a kissé malacrózsaszín­re sikeredett tökmag főhős a címlapon in­kább bizalomgerjesztő, mint elijesztő. Olyan mitugrászféle. Móki meséi. A cím szépen aljiterál, de ta­lán megtévesztő. Ugyanis nem Móki az, aki mesél. Történnek vele a dolgok, ám a külső, objektív történésbe beleszól Móki fantázia­világa is. így aztán, legalábbis részben mégis helyénvaló a cím. A tizennégy epizód rövid, cselekményve­zetésük világos. Éppen megfelel annak a korosztálynak, amelynek íródott. A főhős kislány — Móki — ugyanis óvodás. Ez már ön­magában meghatározó tényező. Vegyük őt jobban szemügyre. Eleven hús-vér kislány. Nem papírizű. Kis­sé izgága, időnként hiú, duzzogó, makran­cos. De nem csak ettől igazi. Valódiságát nem annyira karaktere adja, hanem fantáziá­jának működése. A gyermeki képzelőerő a hallott valóságot nem várt, elképesztő, he­lyenként groteszk képpé alakítja, általában a mesék szabályainak beillesztésével. Ve­­* gyünk néhány konkrét példát. A Gázlámpás asszony azt állítja, a gázlámpák az ő gyerme­kei. Móki ebben nem lát semmi képleteset. Úgy gondolja, valóban elvarázsolt gyerme­kek, akik kegyetlen anyjukat ezzel büntették a rossz bánásmódért. Egy másik epizódban a szomszéd néni magyarázza Mókinak, hogy a fotómodellek „híresek lesznek, és a legszebb színészek hevernek a lábuk előtt”. Móki szeretne modell lenni, de a színészek­ről szívesen lemond, mert csak kerülgetnie kellene őket járás közben. Aztán ott van a le­dőlt fal, és Móki beszélgetése a földdel. Ér­dekes képzettársításokkal, szabadon csa­­pongva. Nagy kincs a fantázia. Amíg nem fordul az őt használó személy ellen. Amíg nem dagad olyan méretűvé, hogy rettegést váltson ki. Mint Szikra Muki esetében: „Nézte, nézte Móki az asztalt, s egyszer csak észrevette a lángokat. S a lángokról eszébe jutott a Szikra Mukiról szóló mese. Szikra Muki egy enge­detlen tűzgyerek volt, folyton rosszalkodott. Például kiugrott a kályhából és felgyújtotta a karácsonyfát. (...) Móki megijedt. Mi van, ha az ő radiátorjukban is lakik egy ilyen Szikra Muki? Reggel óta ott bujkál a lángokban. Ar­ra vár, hogy Anyuka elmenjen az üzletbe, Móki egyedül maradjon, s akkor...” A külső és belső történés váltakozik, sőt gyakran egybemosódik, ennek ellenére ka­land, fordulat nem nagyon fedezhető fel az epizódokban. Egy óvodás mindennapjai ezek, Pöttyös Panni-szerű bájjal, de annak szájbarágós naivitása nélkül. A legsikerültebb az utolsó epizód {Móki regényt ír). Spontán, megnyerő, logikusan felépített, és a humor is megcsillan benne. Ugyanakkor nem elhanyagolható a sorok közötti rejtett üzenet sem: a tolerancia és pluralitás. Erőltetett didaktika nélkül. A meglehetősen jól megformált, sokszínű főszereplő mellett a környezet halványabb, a felnőttek nem jellemek, csák egy, többnyire külső vonás alakítja őket. A névadás a gyerek személyiségét tükrözi, ennyit képes ő, az óvo­dás befogadni, felismerni a felnőttek karakte­réből. Móki a látványos tulajdonságot azono­sítja a viselőjével, így lesz a szomszédokból és más ismerősökből Macskásasszony, Púpos néni, Pocakos bácsi, Festetthajú néni. A felnőttvilág törvényeinek többnyire de­rűs világába is bepillanthatunk. Legjellem­zőbb példája ennek a modellkedéssel kap­csolatos epizód. A felnőttek itt csúfot űznek a gyerek vágyaiból, habáf a megfogalmazás finom. Meg aztán, a felnőttnek lényegesen szegényesebb a fantáziája, a gyerekével nem veheti fel a versenyt. Látványos példája en­nek a törpék cukrászdája, mely valójában kissé torzított, mesésített felnőtt életvitel, en­nél egy fikarcnyival se több. A nagyok a gyermek számára nem partnerek. Sajnos. Maradna Miró, a szomszéd fiú, és a nagy testvér, Évi. Ő már kamasz, s fantázia és me­sék szempontjából még a többieknél is távo­labb áll Mókitól. Miró vad és időnként ag­MÓKI Lampl Zsuzsanna Móki meséi Madách-Posonium Egy talpraesett, kíváncsi, mindenre fo­gékony nagyvárosi kislány mindennap­jait ismerhetjük meg a gyermeki lélek szűrőjén keresztül. Kötve, 64 old., 17,5x25 cm bolti ár: 119 Sk kedvezménnyel: 112 Sk resszív, mégis megvan a szimpátia, talán ki­zárólagos alapon. Hiszen ő az egyetlen kor­ban megfelelő. Mintha valami gyermeksze­relem is felderengene. A pozitívumok mellett van néhány bibi is. Kihagyott helyzetek. Suta lezárások. Fordu­lópontok, ahol drámaibb, vagy éppen mu­latságosabb irányt vehetett volna a mesefo­lyam. Elég, ha az előbbinél a kiscsibére, az utóbbinál a fasírozottra gondolunk. Mind­kettőnél a didaktika munkált, beépítve a sztereotip szófordulatot is („a dolog jól vég­ződött”). Címmel kezdtük, címekkel fejezzük be az egyes részek címeivel. Túl sokat monda­nak el a tartalomról, nem elég tartózkodóak. És a főhős neve monotonná teszi őket. Csu­pán kétfajta címváltozat van: Móki és a vala­mi, illetve Móki valamit csinál vagy valahol van. Az epizódok összetartozását nem keli ennyire bizonygatni. Ez a meséskönyv Varga Imre Ucókájának rokona. De csak távolról. Gál Sándor Hét­pettyes házikójával szintén konfrontálható. Mégis egyedi, érdekes, és a.kislányoknál szí­ves fogadtatásra találhat. Kozsár Zsuzsanna A Grendel Lajos-sorozat 3 kötete + az új Grendel-regény együtt: 400 Sk Kötve, 140 old., 12x18 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 127 Sk Kötve, 204 old., 12x18 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 127 Sk Kötve, 176 old., 12x18 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 127 Sk Kötve, 176 old., 16x22 cm bolti ár: 199 Sk kedvezménnyel: 169 Sk Könyvjelző 6/02

Next

/
Thumbnails
Contents