Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)
2002-08-22 / 4. szám
Kovács László — Görföl Jenő Középkori templomok a Csallóközben Kiadó Ha valaki a Csallóközben jár, meglepi őt az egymáshoz közel eső falvakban található feltűnően sok középkori templom. Oly sűrűségben fordulnak elő ezek a zömükben több mint hétszáz éves építészeti emlékek, hogy ez a Kárpát-medencében is szinte kivételes. A párját ritkító, műnyomó papíron kiadott útikalauzban Görföl Jenő közel kétszáz nagyszerű fotójához Kovács László írt avatott, élvezetes szöveget. Fűzve, 109 old., 12,5x21,5 cm bolti ár: 299 Sk kedvezménnyel: 199 Sk Vitetnek ítélőszékre Az 1674-es gályarabperjegyzőkönyve Kalligram A könyv a gályarabper néven hírhedt esetet idézi meg. Az 1674- ben Pozsonyban törvényszék elé idézett több száz protestáns prédikátort az uralkodó és a katolikus egyház iránti ellenséges szándék vádjával fogták perbe. A könyv tartalmazza a jegyzőkönyv latin szövegét s magyar fordítását. Kötve, 344 old., 15x24 cm bolti ár: 599 Sk kedvezménnyel: 499 Sk L. Juhász Ilona Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra - változásai a 20. Században Lilium Aurum A kötet az egész magyar nyelvterület viszonylatában is egyedülálló vállalkozásként egy település, a nyelvhatár peremén található Rudna temetőjének teljes dokumentációját adja, s nyomon követi a halállal és temetéssel kapcsolatos hiedelmek, szokások 20. századi változásait is. Fűzve, 344. old., 16,5x23,8 cm bolti ár: 400 Sk kedvezménnyel: 380 Sk Vitetnek ítélőszékre... A gondolkodás autonómiája Aki most az „autonómia” olvastán zsigerből prüszkölni, netán csapkodni . kezd, annak azt ajánlom, higgadjon le, és nézzen utána e fogalom mibenlétének, jelentéstartományainak, ezzel együtt pedig alaposan vizsgálja felül, mit jelent számára ez a szó. Akár Miroslav Kusy írásaiban is utánanézhet. Mivel pedig Kusy professzori magyarkérdés Szlovákiában című könyvéről mormognék itt pár sort, mindazon nemzeti demagógoknak is szívből ajánlom ezt a művet—szellemi terápiaként —, akik személyes vagy politikai megdicsőülést éreznek, valahányszor a haza, önállóság, autonómia kifejezéseket hallják vagy kimondják. Tévednek azok, akik nemzeti alapon vallják a „miénknek” ezt a nagyszerű embert és gondolkodót, megkockáztatom: a szlovák Bibó Isvánt. Legyen ez bármily kategorikus,' javaslom, tegyék Kusy írásait ajánlott olvasmánnyá Szlovákia valamennyi középiskolájában, akár a modern történelemoktatás részeként akár gondolkodást fejlesztő „ajzószerként”. Többet érne, mint bármilyen, Európát népszerűsítő kampány. Mert ha sikerült mára valamit is megőrizni és korszerűen továbbadni a klasszikus európai kultúrából és szellemiségből, azt itt, a saját házunk táján Miroslav Kusynak is köszönhetjük. De térjünk a tárgyra. A könyv a Kalligramnál 1993-ban megjelent Szlovák vagyok, szlovák leszek folytatásának is tekinthető, kiadását pedig a „sötétség oszlatása” mellett két tényező is indokolttá tehette: a regionalizmus megerősödése Nyugat-Európában s ezzel párhuzamosan integrálódásunk ez EU-ba, másrészt pedig az önálló szlovák állam megalakulása óta eltelt majd tíz év belpolitikájának sok tekintetben szomorú alakulása. Ennek a politikának mindmáig - sajnos — egyik legérzékenyebb pontja a nemzetiségi kérdés, amelynek kezelése és megoldása egyben az állam és a társadalom fejlettségét, ha úgy tetszik: felnőttségét is pontosan tükrözi. Nemzeti vagy polgári államot? Központosított hatalmat-e, vagy pedig önálló jogkörökkel rendelkező régiók természetes szövetségét? Mit jelent a szubszidiaritás elve? Mi a civil társadalom? Mi a monolitikus állam? Mi a multietnikus társadalom? Mi a különbség etnikai, területi és önkormányzati autonómia közt? A regionalitás paradigmájában mi az összefüggés funkcionális tér és politikai tér között? Mely európai és amerikai példák követhetőek a honi kisebbségpolitikában, és melyek nem? Miért épp a nacionalizmus újjáéledése fenyegeti a leginkább e térség nemzeteinek egészséges fejlődését, és milyen történelmi, geopolitikai okokra vezethető ez viszsza? Mi a balkáni háború számunkra legnagyobb tanulsága? Miként lehet az alapfeltételeket megteremteni ahhoz, hogy (Grendel szavaival élve) szellemiekben se az elszigeteltség, hanem az egyetemesség (nem uniformizáltság!) felé forduljunk? Olyan kérdések ezek, amelyek Szlovákia jelenét és jövőjét alapjaiban érintik. Nem mindV!iru,U, Kim A MAGYARKÉRDÉS SZLOVÁKIÁBAN Miroslav Kusy A magyarkérdés Szlovákiában Kalligram Fűzve, 232 old., 12x20 cm bolti ár: 210 Sk kedvezménnyel: 189 Sk egy tehát a rájuk adott válaszok minősége és Időtállósága. Miroslav Kusy egyebek között ezekre a kérdésekre is érvényes válaszokat ad. Miként azt is részletesen elemzi, hogy miért épp a szlovákiai magyar kisebbség tudott eddig a legdemokratikusabb államalkotó elemként fennmaradni. Viszont arra is rámutat, hová vezet a tisztán etnikai alapú politizálás. Tárgyilagosan, észérvekkel, differenciált alapossággal bírálja a szlovák alkotmány (s egyben jövőkép) hiányosságait; konstatálja: mindaddig, amíg Szlovákia nemzetállamként határozza meg önmagát senki sem háborodhat fel azon, ha az itteni magyarság akár a területi autonómia ötletével is előrukkol időnként. Kusy professzor nem ebben látja a megoldást. Sokkal inkább az egészséges kompromisszumokban, á mindkét fél számára méltányos, tehát előnyös, közigazgatási elrendezésben, kulturális, gazdasági együttműködésben, egymás megbecsülésében. Ám ehhez óhatatlanul szükséges a múlttal való józan szembenézés, a feltupírozott nemzettudatnak, a hamis mítoszoknak, a tabuknak, a szakadatlan „egymás ellen határozzuk meg önmagunk”féle frusztrált énképeknek az elvetése is — mindkét fél részéről. Kusy érdeme, hogy szlovákként ő elsősorban a saját nemzete szellemtörténetében és történelemtudatában teremt biztos kézzel rendet, precízen és finoman, őszintén. Csoda, ha ma, egy elrontott közigazgatási reform után és a hazai közélet, politizálás teljes intellektuális-morális elrohadásának küszöbén még mindig gyűlölik és köpik őt? Na de a többség képviselői közül ki írta meg a legpontosabban a kommunista, a rendszerváltó, majd pedig az „önálló szlovák” kormányok nemzetiségpolitikájának bírálatát? E könyv tanúsága szerint is — Kusy, a par excellence szabad ember, az autonóm gondolkodó. Mikor hallgatnak végre rá? Olvassuk tehát újra és újra! Óriási esély az emberhez méltó életre — mindannyiunknak. Buchlovics Péter Könyvjelző 4/02
