Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)

2002-07-25 / 3. szám

A sorozat még kapható kötetei Rendelje meg kiskönyvtárát rendkívül kedvezményes áron! Ág Tibor: Az Aranykert muzsikája 260 Sk helyett 229 Sk Baranyai József nagyobb munkái 349 Sk helyett 289 Sk Földes Gyula — Rudnay Béla: Két könyv a csallóközi árvédekezés történetéről 180 Sk helyett 159 Sk Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza 349 Sk helyett 289 Sk Horváth Ildikó —Telekiné Nagy Ilona: Csilizköz földrajzi nevei 120 Sk helyett 99 Sk Ipolyi Arnold: Csallóközi uti-képek 160 Sk helyett 139 Sk Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei 200 Sk helyett 179 Sk Roncsol László: A Csallóköz városai és falvai I. 349 Sk helyett 289 Sk Rumlik Emil: A szabadságharc pozsonyi vértanúi 160 Sk helyett 139 Sk Kúr Géza: Küzdelmeink 160 Sk helyett 139 Sk Piry Cirjék János: Érsekújvári napló 1848/49 149 Sk helyett 129 Sk Szabó János - Borsos Mihály: A nagyfödémesi plébánia múltjából 190 Sk helyett 169 Sk Szomjas-Schiffert György: Hajnal vagyon, szép piros 240 Sk helyett 219 Sk Takács András: Csallóközi néptáncok 230 Sk helyett 209 Sk Valesius Antal János: Levelek 1725—1740 190 Sk helyett 169 Sk Akció! Ha a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatból 1000 Sk feletti összegben rendel könyveket, akciós árainkból további 20 %-os kedvezményt nyújtunk. a j8 Cft &S*S£!!Sam & Kamii* vértanúi Q So & -Q-------tsrto# J Jetté i PojWöűy i | középkori ! | ÍÖl&ajza | k.-2Sl-^í a # e 4P& Jd * & Érsekújvárt na£ió 3848/184.9 0-So •e cy&cy Az olvasás mint helyzet ~W~ ~W~ol és milyen helyzetben olvasunk? f—y Mikor és milyen környezetben? JL Van-e az olvasásnak mint helyzet­nek hangulata? S magának a könyvolvasó embernek számít-e egyáltalán, hogy éppen milyen miliőben ütötte fel kedvenc kötetét? Napi- és hetilapokat olvasó, lektűröket, pa­pírkötésű krimiket, Júlia- és Romanafüzete­ket fo­gyasztó embere­ket a bu­szon, vil­lamoson látni minden­­n ap os dolog­nak szá­mít, s bár ők is lelkes betűfalók, a magamfaj­ta akkor örül igazán, amikor egy-egy re­génnyel, novellás-, verseskötettel utazót lát. Ilyenkor valamiféle titkos boldogság, cinkos összetartozás is átsuhan az emberen, mint­ha volna a szépirodalmat olvasóknak egy­fajta nem hivatalos, ám annál rangosabb kasztjuk, és tagjai így adnák egymás tudtá­ra, hogy ők is a „klubba ” tartoznak... De félre a tréfával: könyvet olvasni önmagában is csodálatos élmény, sőt állapot (lődd be ma­gad könyvvel!), egy-egy remek kötetbe mé­­lyedve szinte mellékes, hogy épp a buszon zötykölődsz — de pompásan buszozol (Garaczi), vagy a vonat kereke kattog alat­tad, miként Esti Kornél utazásakor (Koszto­lányi). Persze azért akadnak órák, áhítatos pillanatok, amikor az olvasás felér egy szer­tartással, a képzelet szertartásaival (Tálamon), ha úgy tetszik; ilyenkor a kényel­­,mi szempontok és a háborítatlanság is jócs­kán felértékelődnek. A „boldog békeidők” nagyapái még a könyvtárszobába vagy a méhesbe vonultak el, hogy hódoljanak a szel­lemnek, a mai ember akár a klotyóba is be­húzódik egy cigivel és a soros, letehetetlenül jó kötettel. Olvasunk hosszú téli estéken, fül­ledt, forró nyári délutánokon az árnyékban hűsölve, olvasunk strandon, kávéházban, ol­vasunk a kádban, a szőlőhegyen, a borház dikóján heverészve, olvasunk viharos éjsza­kákon a hálószobánk mélyén, olvasunk re­pülőn és olvasunk hajón, olvasunk sátoro­záskor vagy a már közhelynek számító szitu­ációban: a könyvespolc szegletében, egy régi fotelben nyújtózva. Megannyi helyzet és hangulat. Egy a lényeg: az a csodálatos ér­zés, amikor a szövegóceán mélyére buksz, és a felszín alatt lubickolsz, kedves olvasó. És akkor: mint hal a vízben! Németh Zoli azt ír­ta: az olvasás mánia. Nos igen, de ebből a be­tegségből sose gyógyuljunk ki! Mert az olva­sás csak látszatra passzív tevékenység való­jában az egyik legkreatívabb és legkelleme­sebb munka. Buchlovics Péter a KITEKINTŐ Egy rendhagyó versgyűjteményről Vörösmarty Mihály bicente­­náriumán vers­pályázatot hir­detett a Petőfi Irodalmi Múze­um — a pályázat témájaként a költő Gondola­tok a könyvtár­ban című versét jelölve meg. A versenyfelhívás a toll 99 mesterét ihlette meg, közülük 26- ot, valamint a tollúknak súgó Vörös­­martyét egy kötetben megjelentette a múzeum Ment-e a könyvek által a világ elébb? címmel (PIM, 2001). Az öttagú zsűri a könyvbe — nyomtatott alakban és kéziratmásolatként is — bekerülő költemények közül négyet külön is díjazott: Jász Attila, Lackfi Já­nos, Tandori Dezső és Tőzsér Árpád alkotását. A fődíjat az Ezredvégi so­rok a könyvről című Tőzsér-költe­­mény vitte el — kalligrafikus sorai lát­ványként is rabul ejtik az olvasót. Tollbamondás-osztályzat szerint: fo­galmazás egyes, külalak egyes, (cs) Könyvjelző 3/02

Next

/
Thumbnails
Contents