Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)

2002-06-27 / 2. szám

Egy évbe zárt páratlan lendület Kibédi nem téved a túleszteticizált naplóesszék öntetszelgő vagy épp önigazoló mezejére Kibédi Varga Áron naplójának újabb évét jelentette meg a Kalligram. Kibédi a magyar irodalom immár emblematikus egyénisége, hiszen a kultúrák közti átjárhatóság hermészi adományát birto­kolja: egyszerre lélegzik együtt a francia, a hol­land és a magyar szellemi léttel, egyszerre ref­lektál e különféle „világok” történéseire, és fá­radhatatlan szenvedéllyel keresi a kapcsolódá­si felületeket: azaz kutatja önmagát. A napló műfaja napjaink autenticitásvágyának mar­káns megnyilatkozási formája, a memoár, az önéletrajzi próza újravirágzásának idején még­is mindvégig a leghitelesebb kifejezési forma illúzióját őrizte meg. Pedig, nagyon is stilizált műfaj, önmagunk megcsinálásának termé­keny talaja, s épp ezért veszélyes is. Kibédi óri­ási előnye, hogy nem téveszti el a műfaj szabá­lyait, s nem téved a szokványos írói, alkotói túl­eszteticizált naplóesszék hiteltelen, öntetszel­gő vagy épp önigazoló mezejére. Hús-vér szö­veg az övé, a feljegyzés mozzanatának szinte látható bájával, a kedélyállapot sajátos hullám­íveivel. Természetesen, a gondolatok, nézetek változékonyságának éppúgy dokumentuma e mű, akárcsak a személyes létezés tényszerűsé­geinek. A bejegyzések tömörek, szűkszavúak, olykor egy-egy idézettel megtűzdelve, némi fejtegetéssel, olykor anekdotikus kitérőkkel, melyek főként a magyar vonatkozások külho­ni recepcióit érintik. Az irodalomtörténeti gondolkodás megvál-Kaleidoszkóp „A freskókészítés nagy veszélye abban rej­lik, hogy extenzív totalitásával végül is meg­reked a felszínen (...). Az algebra viszont, ép­pen mert elvonatkoztat és a lényegre redu­kál, a felhígítás kockázata nélkül nem teszi le­hetővé azt, hogy a freskókészítéshez nélkü­lözhetetlen térbeli tágasságot kiaknázzuk. Ezért eleget tenni a két látszólag összeegyez­tethetetlen követelménynek aligha lehetsé­ges a műfaj (regény vagy elbeszélés) »reformja« nélkül. A kísérlet sikere azon áll vagy bukik, hogy kimunkálható-e olyan írói stratégia, amely feloldja a két követelmény közti feszültséget.” Nem véletlenül idézek ilyen hosszan Grendel Lajos legújabb köny­véből, A tények mágiájából. A Mészöly-élet­­mű avatott ismerőjeként Grendel éppen azt bizonyítja be, hogy ez a kísérlet — egyrészt Mészöly írói alkatából következően, más­részt pedig alkotói műhelyének belső logiká­ja szerint is — elkerülhetetlenné vált. Mi több, ez a stratégia Mészölyt egy olyan korszerű prózapoétika alapjainak lerakására késztette, amely a cselekmény- és történetközpontú epikát a linearitás mellőzésével, a szövegal­kotó elemek értékhierarchiájának megszün­tozása ugyanúgy téma, mint a politikai való­ság kiveséző vizsgálata (szépíróhoz méltóan kivált retorikai-etikai szempontból), a tárla­tok, koncertek, fogadások forgatagában ott­honosan mozgó értelmiségi rezdülései, vagy a napisajtó érdekesebb vonatkozásai, termé­szetesen szinte mindig komparatisztikai meg­közelítésben, illetve a külső tényezők mar­káns lenyomatával. Egy-egy kiszólás a termé­szetes csevegés látszatát kelti, kedélyes esz­mecserének hat kultúrtörténeti kuriózumok­kal, felvetődik pl. hogy Petrarca Laurája kimu­tathatóan Sade márki rokona, hogy Cervan­tes és Shakespeare ugyanazon a napon hal­tak meg, Kibédi száz kuriózumot tud, elő­adásmódja mégsem hozható összefüggésbe Faludy György naplóinak bombasztikusságá­­val. Kibédi nem hős, inkább krónikás: mind­végig hiteles, szimpatikus egyéniség marad, sosem esik a nagyotmondás és a mindentu­dó vallomásosság csapdájába. Naplójából sa­játos történetek bontakoznak ki, mozaikként építkezve kapcsolódnak egymáshoz az idő­beliség elszigetelő hatásának ellenére is. A bejegyzések ereje nemcsak a már emle­getett keresetlen közvetlenségben rejlik, ha­nem a szerző helyzetteremtő képességében is, de talán még énnél is inkább abban a fe­gyelmezett konstrukcióban, mely a történte­ket mindennemű bőbeszédűség spontán ki­kerülésével megkonstruált nyelvi valósággá teszi. Csehy Zoltán tetésével, a cselekmény dekonstrukciójával, az idősík átalakításával, valamint a különbö­ző téridőmezők egyszerre láttatásával írja felül. Persze, ez az attitűd már a posztmo­dern és az önreferenciális szövegirodalom felé mutat, így lehetett Mészöly — korát meg­előzve - ezek hivatkozási alapja, előképe a magyar irodalomban. Ám Grendel a kései Mészöly-próza legsikerültebb darabjait ele­mezve (Szárnyas lovak, Magyar novella, Bo­lond utazás, Lesiklás) arra a következtetésre jut, hogy ez a monumentális freskóteremtő kísérlet befejezetlen maradt, de részeredmé­Kibédi Varga Áron És felébred, aminek neve van Kalligram 2000-ben Amszterdami krónika címmel jelentek meg Kibédi Varga Áron írásai, naplójegyzetei a Kalligram Kiadónál. A kö­tet sikerességén felbuzdulva a szerző foly­tatta az írást, a már kipróbált módszer sze­rint felírta, amit látott hallott, olvasott Ko­lozsváron és Velencében, Brüsszelben és Londonban, de főleg az ő három állandó világában, Budapesten, Párizsban és Amszterdamban, a magyar, a francia és a' holland kultúrában. Kötve, 120 old., 12x16,5 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 239 Sk nyei vitathatatlanok. A mű egészének világra nyitottságát, motívum- és színgazdagságát, élmény- és tényanyag kombinatorikáját, a metafizikai többletjelentést hordozó történe­tek valóságreferenciáját máig nem sikerült meghaladni. Mészöly kaleidoszkópja fény­évekre esik a sültrealizmustól; hús-vér, frag­mentumaiban is az örök egészet mutatja. Az írók számára épp ezért továbbra is követhető modell, az olvasóknak pedig egyetemes táv­latú közép-európai mítosz, a létezés ideoló­giáktól és eszmei torzításoktól mentes tükre. Buchlovics Péter A T:E\vEk V.AC-iA A Grendel Lajos A tények mágiája Mészöly Miklós időskori prózája Kalligram Tiszteletadás az író kései opusa előtt, méltatás, értelmezés és kritikai olvasat. A kései művek első alkalommal válnak körültekintő elemzés tárgyává, amely nem téveszti szem elől az életmű egészét, a szerzői ars poeticát és az iroda­lomtörténeti összefüggéseket sem. Az értekezés értékes észrevételeket tartalmaz a magyar próza hagyománya, je­lenkora, s Mészöly élbeszélőművészetének kapcsolatáról. Kötve, 96 old., 12x16,5 cm bolti ár: l60 Sk kedvezménnyel: 149 Sk Könyvjelző 2/02

Next

/
Thumbnails
Contents