Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)
2002-06-27 / 2. szám
Egy évbe zárt páratlan lendület Kibédi nem téved a túleszteticizált naplóesszék öntetszelgő vagy épp önigazoló mezejére Kibédi Varga Áron naplójának újabb évét jelentette meg a Kalligram. Kibédi a magyar irodalom immár emblematikus egyénisége, hiszen a kultúrák közti átjárhatóság hermészi adományát birtokolja: egyszerre lélegzik együtt a francia, a holland és a magyar szellemi léttel, egyszerre reflektál e különféle „világok” történéseire, és fáradhatatlan szenvedéllyel keresi a kapcsolódási felületeket: azaz kutatja önmagát. A napló műfaja napjaink autenticitásvágyának markáns megnyilatkozási formája, a memoár, az önéletrajzi próza újravirágzásának idején mégis mindvégig a leghitelesebb kifejezési forma illúzióját őrizte meg. Pedig, nagyon is stilizált műfaj, önmagunk megcsinálásának termékeny talaja, s épp ezért veszélyes is. Kibédi óriási előnye, hogy nem téveszti el a műfaj szabályait, s nem téved a szokványos írói, alkotói túleszteticizált naplóesszék hiteltelen, öntetszelgő vagy épp önigazoló mezejére. Hús-vér szöveg az övé, a feljegyzés mozzanatának szinte látható bájával, a kedélyállapot sajátos hullámíveivel. Természetesen, a gondolatok, nézetek változékonyságának éppúgy dokumentuma e mű, akárcsak a személyes létezés tényszerűségeinek. A bejegyzések tömörek, szűkszavúak, olykor egy-egy idézettel megtűzdelve, némi fejtegetéssel, olykor anekdotikus kitérőkkel, melyek főként a magyar vonatkozások külhoni recepcióit érintik. Az irodalomtörténeti gondolkodás megvál-Kaleidoszkóp „A freskókészítés nagy veszélye abban rejlik, hogy extenzív totalitásával végül is megreked a felszínen (...). Az algebra viszont, éppen mert elvonatkoztat és a lényegre redukál, a felhígítás kockázata nélkül nem teszi lehetővé azt, hogy a freskókészítéshez nélkülözhetetlen térbeli tágasságot kiaknázzuk. Ezért eleget tenni a két látszólag összeegyeztethetetlen követelménynek aligha lehetséges a műfaj (regény vagy elbeszélés) »reformja« nélkül. A kísérlet sikere azon áll vagy bukik, hogy kimunkálható-e olyan írói stratégia, amely feloldja a két követelmény közti feszültséget.” Nem véletlenül idézek ilyen hosszan Grendel Lajos legújabb könyvéből, A tények mágiájából. A Mészöly-életmű avatott ismerőjeként Grendel éppen azt bizonyítja be, hogy ez a kísérlet — egyrészt Mészöly írói alkatából következően, másrészt pedig alkotói műhelyének belső logikája szerint is — elkerülhetetlenné vált. Mi több, ez a stratégia Mészölyt egy olyan korszerű prózapoétika alapjainak lerakására késztette, amely a cselekmény- és történetközpontú epikát a linearitás mellőzésével, a szövegalkotó elemek értékhierarchiájának megszüntozása ugyanúgy téma, mint a politikai valóság kiveséző vizsgálata (szépíróhoz méltóan kivált retorikai-etikai szempontból), a tárlatok, koncertek, fogadások forgatagában otthonosan mozgó értelmiségi rezdülései, vagy a napisajtó érdekesebb vonatkozásai, természetesen szinte mindig komparatisztikai megközelítésben, illetve a külső tényezők markáns lenyomatával. Egy-egy kiszólás a természetes csevegés látszatát kelti, kedélyes eszmecserének hat kultúrtörténeti kuriózumokkal, felvetődik pl. hogy Petrarca Laurája kimutathatóan Sade márki rokona, hogy Cervantes és Shakespeare ugyanazon a napon haltak meg, Kibédi száz kuriózumot tud, előadásmódja mégsem hozható összefüggésbe Faludy György naplóinak bombasztikusságával. Kibédi nem hős, inkább krónikás: mindvégig hiteles, szimpatikus egyéniség marad, sosem esik a nagyotmondás és a mindentudó vallomásosság csapdájába. Naplójából sajátos történetek bontakoznak ki, mozaikként építkezve kapcsolódnak egymáshoz az időbeliség elszigetelő hatásának ellenére is. A bejegyzések ereje nemcsak a már emlegetett keresetlen közvetlenségben rejlik, hanem a szerző helyzetteremtő képességében is, de talán még énnél is inkább abban a fegyelmezett konstrukcióban, mely a történteket mindennemű bőbeszédűség spontán kikerülésével megkonstruált nyelvi valósággá teszi. Csehy Zoltán tetésével, a cselekmény dekonstrukciójával, az idősík átalakításával, valamint a különböző téridőmezők egyszerre láttatásával írja felül. Persze, ez az attitűd már a posztmodern és az önreferenciális szövegirodalom felé mutat, így lehetett Mészöly — korát megelőzve - ezek hivatkozási alapja, előképe a magyar irodalomban. Ám Grendel a kései Mészöly-próza legsikerültebb darabjait elemezve (Szárnyas lovak, Magyar novella, Bolond utazás, Lesiklás) arra a következtetésre jut, hogy ez a monumentális freskóteremtő kísérlet befejezetlen maradt, de részeredméKibédi Varga Áron És felébred, aminek neve van Kalligram 2000-ben Amszterdami krónika címmel jelentek meg Kibédi Varga Áron írásai, naplójegyzetei a Kalligram Kiadónál. A kötet sikerességén felbuzdulva a szerző folytatta az írást, a már kipróbált módszer szerint felírta, amit látott hallott, olvasott Kolozsváron és Velencében, Brüsszelben és Londonban, de főleg az ő három állandó világában, Budapesten, Párizsban és Amszterdamban, a magyar, a francia és a' holland kultúrában. Kötve, 120 old., 12x16,5 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 239 Sk nyei vitathatatlanok. A mű egészének világra nyitottságát, motívum- és színgazdagságát, élmény- és tényanyag kombinatorikáját, a metafizikai többletjelentést hordozó történetek valóságreferenciáját máig nem sikerült meghaladni. Mészöly kaleidoszkópja fényévekre esik a sültrealizmustól; hús-vér, fragmentumaiban is az örök egészet mutatja. Az írók számára épp ezért továbbra is követhető modell, az olvasóknak pedig egyetemes távlatú közép-európai mítosz, a létezés ideológiáktól és eszmei torzításoktól mentes tükre. Buchlovics Péter A T:E\vEk V.AC-iA A Grendel Lajos A tények mágiája Mészöly Miklós időskori prózája Kalligram Tiszteletadás az író kései opusa előtt, méltatás, értelmezés és kritikai olvasat. A kései művek első alkalommal válnak körültekintő elemzés tárgyává, amely nem téveszti szem elől az életmű egészét, a szerzői ars poeticát és az irodalomtörténeti összefüggéseket sem. Az értekezés értékes észrevételeket tartalmaz a magyar próza hagyománya, jelenkora, s Mészöly élbeszélőművészetének kapcsolatáról. Kötve, 96 old., 12x16,5 cm bolti ár: l60 Sk kedvezménnyel: 149 Sk Könyvjelző 2/02
