Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)
2002-06-27 / 2. szám
Az AB-ART 1994-ben indította útjára a kötettel még nem rendelkező fiatalok műveit egybefoglaló sorozatát. A nyolc évvel ezelőtti elgondolás mára már tizenegy kiadott könyvben vált valóra, s kétség nem férhet hozzá: a Start könyvek sorozat mind népszerűbb. Mi sem bizonyítja ez jobban, mint hogy némely darabja a sorozatnak reménytelenül elfogyott, s a lelkes'gyűjtő vagy a mindenre kíváncsi olvasó ezeket legfeljebb már csak kéz alól szerezheti be. A szerzők csaknem minden esetben költők, máig tevékeny alakítói a kortárs magyar irodalomnak; az eddig megjelent tizenegy kötet csaknem mindegyike verseskönyv, egy, a sorrendben harmadik pedig gyűjtemény: az 1997-ben kiadott Angyalzsugor a Pegazus-nemzedék antológiája, egy meg, Németh Zoltáné az alcíme szerint „Irodalmi tanulmányok, esszék, látomások”. Ez az egy mellesleg olyannyira elnyerte a szakma tetszését, hogy 1999-ben a legjobb irodalmi alkotásnak minősítették, s szerzője megkapta érte a Madách-díjat. S ha már itt tartunk, soroljuk fel a borítóval itt most nem szereplő könyveket is. A sorozat második kötete Bolemant László Üvegszálak c. verseskönyve volt, a negyedik Zalaba Zsuzsáé {Érintések), a hatodik Öllős Edité {Négydimenziós pókháló). Ahogy alakul, kivitelezésében is nagyokat lép előre a sorozat, kilencedik darabja az eddigiektől eltérően fekete borítóval jelent meg, a tizedik kék betűkkel, színes fényképekkel. Szeles Annamária kötete teljességgel rendbontó: méreteiben nagyobb, formatervezése is utánozhatatlanul egyedi (a grafikai elrendezés Séra Bálint munkája) (cs) Mizscr Attila Hab nélkül s Fehér Kriszta Ünneprontás Az el nem olvasott könyv ^eretem a könyveket. Mindenfélét: az új, ropogós papírra nyomtatottakat, a krémszínű tudományos és áltudományos könyveket, a tépettfedelűeket, a macskaalom szagúakat, a molyettéket, az egérrágtákat, a padláson rejtőzködőeket, a mesekönyveket, a krimiket, és néha az unalmas könyveket. Egyszóval mindenféle könyvet, de legjobban mégis az el nem olvasott könyveket szeretem. Mert az el nem olvasott könyv a szellem szabadsága. A lehetőség, hogy egyszer majd felnyitom. A képzelet mákonya, a vágy titokzatos tárgya. Még nem tudom, mivel találom magam szembe, ha kinyitom. Az el nem olvasott könyv kelleti magát, izeg-mozog a polcon, tekintetet és gondolatot delejez. Bizalmat követel. De hogy bízzak, meg az ismeretlenben? Egy könyv felütése halálmegvető bátorságot kívánó feladat. Lapjai közül rejtélyes mondatok, zord fúga, vad pasodoble, andalító szonáta dallamai nyújtóznak., hogy magukhoz ragadják az olvasót, bűvös hatalmukkal elhomályosítsák értelmét, leláncolják a szívét. Vagy éppen fordítva: a mondatfoszlányok és szótöredékek ellenállnak, szemünk előtt hullanak szét a felismerni vélt témák, semmivé foszlanak a motívumok. A könyv kaland. Felkavar és elandalít, rémületbe ejt, felzaklat, kíváncsivá tesz, olykor az őrületbe kerget - szóval, játszik velünk. Van azonban a könyveknek olyan fajtája is, amely gyógyír a megkínzott lélekre, amely elcsitítja a háborgó szellemet. A lexikonok, ismeretterjesztő és szakácskönyvek mondatai úgy hullanak az olvasás csendjébe, mint az éjszaka eleredő, langyos tavaszi eső. Nincs bennük kihívás, veszély, kaland. Ők az elalvás előtt olvasandó könyvek. Egymásra gördülő monoton szavaik úgy hömpölyögnek a hálószobában, mint az örökkévalóság szimfóniájának nyitó akkordjai. Én már megtaláltam a tökéletes könyvet. Lassan másfél éve olvas fel belőle a férjem estéről estére egy-egy sort, néha egy teljes bekezdést. Ha egyszer meghalok, ezt a könyvet temessék mellém - mondatai áradó nyugalmán ne törhessen át a feltámadást jelző harsona hangja sem. Bárczi Zsófia Szeles Annamária Anima Start könyvek 11. kötet AB-ART Szeles Annamária első kötetében 30 versből álló, életrajzi ihletettségű ciklust ad közre. Kritikusai a XX. századi magyar irodalom Oravecz- és Kukorelly-poézisével fémjelezhető vonulatához kapcsolják költészetét. Séra Bálint illusztrációival. Fűzve, 64 old., 13x19 cm bolti ár: 120 Sk kedvezménnyel: 109 Sk KITEKINTŐ Ahirtenbergi kézirat Megszokhattuk, hogy ha Tóth László valaminek nekigyürkőzik, abból lesz is valami. Most éppen Peéry Rezső „hirtenbergi kézirat” néven emlegetett — sokáig csak emlegetett és meglétében is csak vélelmezett —, 1948 és 1953 között írt feljegyzéseit adta ki (Ister, 2001). S az eddig általa gondozott és közreadott anyagokhoz hasonlóan ehhez is alapos, kimerítő, minden tekintetben részletes tanulmányt írt. Ebben részint a Peéry-kézirat sorsát és rekonstruálásának körülményeit adja közre, részint az akkor éppen ausztriai emigrációban élő esszéíró terjedelmében is legnagyobb művének súlyát adja meg. így teljesedik ki fokozatosan a pozsonyi születésű írónak, a két háború közti időszak tekintélyes publicistájának életműve. A Szemben az emlékekkel sodró erejű szatíra, látlelet a kelet-európai totalitárius diktatúrák embertlelket nyomorító, gerincet roppantó működéséről. „Tudatos orwelliád az 1950-es évekről, a magyar 1984, jelképhasználatában is Orwellhez tudatosan igazodó, kérlelhetetlenül pontos látlelet a 20. század derekának kelet-európai totalitárius diktatúráinak működéséről" — írja róla Tóth László. (cs) Könyvjelző 2/02
