Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)
2002-12-05 / 8. szám
Természet, Élet, AUA Egyes irodalmi alkotások komoly kérdéseket vetnek fel; más alkotások ellenben „csak” egyes olvasók számára vetnek fel komoly kérdéseket. (Sőt az újraol\ ásókkal még az is előfordulhat, hogy egy mű annak ellenére vet fel komoly kérdéseket a számukra, hogy a korábbi befogadás során ezt egyáltalán nem tette.) És persze olyan alkotások is vannak, amelyek nem vetnek fel komoly kérdéseket — ezekre nem érdemes a szót vesztegetni. Még mielőtt túlságosan elmerülnénk az efféle osztályozás jogosultságának megítélésében, azt javaslom, nézzük meg inkább, mit tekinthetünk komoly kérdésnek. Bármely kérdés, amely az olvasás során visszacsatolódik az életvilág összefüggéseibe, és a befogadónak önmagáról és a világról alkotott felfogását módosítja, komolynak minősül. Az ilyen kérdés többnyire magában foglalja az idő mindhárom dimenzióját: az olvasás jelenében visszautal a tapasztalatok múltjára, s egyúttal — elvárásként — előrevetíti a jövő távlatát. Éppen ez a jellemzője teszi lehetővé, hogy túlmutasson az egyes ember életvonatkozásain, s tágabb, antropológiai vonatkozásokra tegyen szert. Ilyenkor azt mondhatjuk, hogy a kérdés érinti az emberiség „közös sorsát”. Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal, hogy éppen ez a „közös sors” válhat olyan jelszóvá, amely alkalmas a legkülönfélébb ideológiák hordozására. Ilyen esetben a „komoly kérdés" hajlamossá lesz az átváltozásra, és felhívássá válik. Kinek ne jutott volna már eszébe, hogy mi lesz a világgal (a természettel, az emberekkel) néhány évtized múlva. A negatív utópiák és egyes, a science fiction „műfajába” sorolható szövegek — egyebek mellett — ezt a kérdést igyekeznek meglovagolni. A fikció „jövőteremtő” képességét kamatoztatják, miközben narratív forgatókönyveik a legkülönfélébb lehetséges jövőképekkel szembesítik az olvasót. A Dániel Levicky Archleb és Upor Tonuzaba „szerzőpáros” által jegyzett AUA és ATUA című, az elmúlásról szóló regény egy feltételezett „katasztrófakorszak” utáni időben játszódik. A nukleáris robbanások hatására a levegő, a víz, a talaj szennyezetté válik, felbomlik a természet egyensúlya, az élővilág rohamos pusztulásnak indul. Az emberek egy része rablóbandákba tömörülve öl, fosztogat és félelemben tartja a lakosságot. Megfékezésük érdekében jön létre az őrök „kasztja". Az őrök nagy állóképességgel rendelkező, különleges felkészültségű fegyveresek. Akcióikat általában egyedül vagy kisebb csoportokban hajtják végre, áldozataikat rendszerint intim pillanataikban éri a halál. Vezetőjük, Podyep Csvahúi kezdetben fegyveres természetvédő csapatnak szánja a szervezetet, ám tevékenységük hamar túlnő az eredeti szándékon. Amikor kihirdetik „ellentmondásosan erőszakellenes programjukat”, már nem csak a garázdálkodók ellen lépnek fel — céljuk a civilizáció megszüntetése lesz. A könyv az emberről szóló tradicionális beszédmód meghaladására tesz kísérletet. Szembeszegül azzal az antropológiai axiómával, mely az ember feladatát a „világ humanizálásában” látja. Ennek megfelelően módosul a könyv teremtett világának értékrendje; a hierarchia csúcsán már nem az ember (az emberi élet) foglal helyet. Szembetűnő ez a test ábrázolásakor: az akciófilmeket idéző véres jelenetek rendkívül pontos és szenvtelen leírásai azt sugallják, az ember is „csak” testből van, amely megcsonkítható, széttrancsírozható. Az emberek halála nem kitüntetett része a természet és a földi élet teljes pusztulásának. Az AU A és ATUA olyan történetet mesél el, amelynek az ember csak az egyik, de nem a legfontosabb szereplője. Szerepe mindazonáltal ellentmondásos, hiszen ő a létrehozója a „legfőbb rossznak”: a civilizációnak. A civilizáció nem csak a térctanwB ktvwky Srchieb i. Upv* tofujwb» aüa atua ti«X Archleb Levicky Dániel Aua és Atua Kalligram „Dániel Levicky Archleb és Upor Tonuzaba bemutatják az Aua és Atua című, az elmúlásról szóló regényt három könyvben.” Sodró erejű negatív utópia arról, mi vár a civilizáció után, teljes kihalásáig az emberre. Ami előtte: vér, drog, erőszak, s a rendteremtés vágya. Fűzve, 208 old., 11,4x19,2 cm bolti ár: 189 Sk kedvezménnyel: 169 Sk mészetet dönti romba, de elnyomja magát a személyiséget is (126-127.). Ebben a szituációban az embernek két lehetősége marad: vagy megpróbál elmenekülni a civilizációból, vagy szembeszáll vele. A könyv szereplői ez utóbbit teszik. Podyep Csvahtli megszövegezi az Őrök kiáltványát, amelyben — egyebek között — civilizációellenes aktivitásra szólít fel mindenkit (84—86.). A kiáltvány szövege meglehetősen eklektikusnak hat, s a figyelmes olvasó tekintetét aligha kerülheti el az alábbi két ellentmondás: 1. a kiáltvány egy ideológia ellenében íródik, miközben maga sem mentes az ideológiától, 2. szót emel az erőszak ellen, de programja az erőszakon alapul. Ez a két ellentmondás már csak azért is figyelmet érdemel, mert nemcsak a kiáltványban érhető tetten, hanem a szöveg egyéb helyein is. Nézzük először az első esetet! A Podyep, és később.a Daniel vezette A Grendel Lajos-sorozat 3 kötete + az új Grendel-regény együtt: 400 Sk Kötve, 140 old., 12x18 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 127 Sk »v (»álért Kötve, 204 old., 12x18 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 127 Sk Kötve, 176 old., 12x18 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 127 Sk Kötve, 176 old., 16x22 cm bolti ár: 199 Sk kedvezménnyel: 169 Sk Könyvjelző 8/02
