Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-03-28 / 13. szám

1942. március 28. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Hogyan látta Jókai Hfgfgigce gtgyépg»f saseregség nyolcvan évvel ezelőtt? Ha valakinek eszébe jut elolvasni a »Jövő század regényét«, csodálkozik J ókai jövőbelátó képességén, amely időbeli pontossággal megjósolta korunk nagy problémáit, találmányait, háborúit, a magyarság helyét az új Európában, szó­val mindazt, ami ma olyan véresen ak­tuális. A zseni jövőbelátó képességeméi-' lett Jókai rendelkezett az élesszemű pub­­liciszta minden tehetségével is. Nem árt néha leemelni a könyvespolcról egy-egy kötet Jókait és tanulni belőle. A Nem­zeti Díszkiadás 98. és 99. kötete tartal­mazza Jókai Mór költeményeit. Az első verseskötet harmadik része a Politikai költemények címet viseli. Ezeket a verseket a költő tisztelői gyűjtötték össze a Kakas Márton egykori példányaiból. Jókai ugyan nem tartotta Kakas Márton verseit szigorúan vett köl­tői müveknek, pedig ez a humoros bölcs nagyon éles szemekkel látta a dolgokat s egy-egy verse sokkal plasztikusakban festi meg korát, mint bármilyen más komoly­kodó vezércikk. Különösen érdekes Jókai politikai köl­teményeinek az a része, amely Anglia nyolcvan év előtti szerepével foglalkozik. Csupán az évszámok, személy és helyne­vek változtak meg, Anglia ugyanaz mais. A politikai helyzet abban az időben is há­borús volt: a Monarchiában állandóan forró volt a hangulat, a lengyel-kérdés felszínen volt, háborút okozott Németor­szág és Dánia között a schles'wigi kér­dés, stb. A brit birodalom hideg fölény­­nyel tekintett a forrongó Európa felé és a leghidegebb kegyetlenséggel uszította egymásnak Európa népeit, hogy saját világuralmát annál jobban megerősítse. Abban az időben is konferenciáztakj, elsősorban Londonban. A Vígjáték lesz-)?, vagy t ni goi’dia? című Kakas Márton vers ezt kérdi: Minden ember azt kérdij hogy mi a? Ez a londoni konferencia, Vígjáték lesz-e, vagy trágoedia? A vers utolsó strófájában így rajzolja meg Kakas Márton a konferencia össze­hívójának, Angliának a szerepét: Az a bizonyos Ű« ottan, Ki lábát lógássza nyugodtan, A dráma végén fog nevetni. Nem új dolog az ír-kérdés sem. A >'Nincsen tehát sehol boldog ország/« cí­mű versben ezt írja a költő: makat csinálni. Mely alkalommal ajánl­juk A magas urasagoknak Azok­nak elfojtására — Jeles tüzifecskendőink, — Ajánltatik figyelembe, Az általunk most feltalált — Szabadság kínaezüst­­ből. Olyan szép, mint az igazi, - Leg­alább is közhasználatra. - Ha ellopatik, sem nagy kár.« Végül így fejezi be a találó, szellemes költemény: »Akinek van ütött-kopott — Alkotmá­nya s más efféle,- — Hozza ide, mi font­számra Becseréljük újért, jobbért. — S ha lekopik a politúr, — Mi ingyen bclakkírozzuk.« Igaz a »Különböző nemei a segítség­nek« minden mondata is. Ebben a vers­ben az oroszoktól szorongatott lengye­leknek nyújtandó európai segítségről van szó. A segítség, mint az a történe­lemből ismeretes,' nem ért semmit. Eb­ből a semmiből természetesen Anglia is kivette a részét. Hogyan? így: J. • ífiogy látta <az angol Ninivét, Hogy a lengyel lesz immár semmivé. S minthogy róluk ér eke w bon ton, Nehogy ebben elmaradjon London, Lengyelekért - káromkodott folyton ... * A brit kardesörtetés már akkor is vég-, zetesén hasonlított a mostani garancia­nyújtáshoz és fegyveres segítségnyújtás­hoz. Az 1864. évbén lezajlott német-dán viszály, ami Schleswig- Holsteinért tört ki és ami Németország győzelmével vég­ződött, Angliát arra indította, hogy »bele­avatkozzon« a kérdésbe Dánia oldalán. A brit birodalom — mintha csak ma len­ne fcnyegeíődzött és segítséget Ígért Dániának. Hogy mi lett a dologból’, azt mutatja az alábbi vers: Sacra! Alost már tovább ne jöjjetek, Mert mit kaptok,< az lesz a tietek. Ni! Nem látják, hol Jütland határa? Pedig fel van festve a naptárra. Damned! Ezek, ágy látszik, nem félnek, Beszélhetünk itt akár a szélnek. De már mostan jön az ultimátum: Eddig csak hiába kiabáltunk. Hanem végre kijelentjük nektek, Hogy a tengerpartig eljöhettek. De ottan már m egál íjatok s vissza Készüljetek, .mert ottan már víz van! Mindennél jobban jellemző és időálló az itt következő vers is, amely annyira, jellemzi Anglia beavatkozási politikáját. A vers címe: »Anglia janklija«. A leg­érdekesebb a versnek ez a szakasza: Hiszen tudjak ezt már régen, Most hallhatják, akik még nem: Fehér és fekete népek, Kiket felhizlaltak szépen S mikor betemásztak nyakig,­­Úgyis hagyatának akik. Hogy amint látták Angliát Az biz az ö szép szemükért, Ö földi idvességükért r-Nem szaggatja a jan/diját . Tartanak ott meetinget, Éljenzik a piros inget, Fonnak ölszámra koszorút, Adnak baksist, ki rászorul, Motiokat, akár húszat, Tesznek s ismét visszahúznak, Vezércikket quantum satis, Még ián collektiv nótát is. De ahogy látjuk Angliát, Biz ö senki bajáért, Mit az Isten nem őrá mért, Nem szaggatja a jankliját . Milyen kár, hogy nincs egy új Kakas Mártonunk, aki folytatná ezeket a min­dig aktuális verseket. Az angolnak bíborpalástjából ki-kiláfszik Irland mezitlábm. Megdöbbentően igaz és aktuális az a vers, amelynek »Neutralitás« a címe. Jó­kai Kakas Márton ezt írja az angol em­lékkönyvbe : Kigyulladt a város, ugyan lobog lángja, A tüzes sziporkát a szél messze hányja, Magas hegytetőről mi ßzt nézzük bátran Idáig nem jöhet a tüzes zsarátnok. Perspektíva mindezt közel hozza szépen, Szemünk legeltetjük a nagyszerű képen-. Kárvallottak jajja itt nem alkalmatlan. Oltani nem megyünk, mivel ma szombat [van.- Ezt nevezik nálunk neutral if ásnak. * Hasonlóképpen örökbecsű és ma is ér­vényes a »John Bull galantéria és ve­gyeskereskedés« című vers. Angliára cé­lozva, jelenti a költő, hogy John Bull ve­gyeskereskedése megnyílt »európai hasz­nálatra«. így folytatja: »Ajánljuk mihdenekíelett — pompás liberalizmusunkat, — melynek azon tu­lajdonsága van, — hogy eltart igen so-­­káig, — ha soha sem használtabb, — vég- és rőfszámra adatik. — Van igen jó sympathiánk — fájós kezek, lábak; számára. — Amik talán kimarj ultak — Most lánczok viselése közben.« Majd így folytatja: »Kizáró szabadalmunk van: Forradal Becserélném vagy kiadnám 3 szobás kerles vidéki házamat 2-3 szobás lakással városban. esetleg 10 hold príma szántóval egvütt. Ugyanott egy alig használt 13 soros vetcí­­gép is eladó. Cím a kiadóhivatalban, (162) §00 pengébe ítélték uz árdrágító és árarejiegelo Kosch Amoláoi Komárom, március 27. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta a komáromi kir. törvényszék Nagy Vilmos­­tanácsa Kosch Arnold délkomáromi vas­kereskedő bűnügyét, akit azzal vádolt az ügyészség, bogy raktárában nagy­­mennyiségű szöggt és zsineget rejtege­tett, valamint a csigaszeget maximális árának majdnem kétszereséért árusította. A zsineget vásárolni akaró vevőket azzal utasította tússzá, hogy csak papirzsine­­get van módjában kiszolgálni. Kosch Ar­nold felesége mint bűnrészes került fér­jével egyidejűleg a bíróság elé. A főtárgyaláson Koseb Amoldék két ügyvéd segítségével s több tanúval igye­keztek bebizonyítani az ellenük emelt vád alaptalanságát. Rozenzveig Bertalan verebélyi lakos tanúvallomásában elő­adta, hogy 28 mázsa Szöget megvett; Koschtól, mielőtt a detektívek megjelen­tek az üzletben, azonban a zsineg elrej­téséi és a csigaszög árdrágítását illető­leg nem tudta magát tisztázni a Kosch - házaspár. A bíróság Kosch Amoldot 500 pengő, feleségét pedig 50 pengő pénz­­büntetésre Ítélte. Koschné az Ítélet ki­hirdetésekor elájult a tárgyalóteremben. Érdekes felmeiaüs a törvényszéken A koipáromi kir. törvényszéken most tárgyalták Bugái' Dezső dunaszerdahelyi vegyeskereskedő ügyét, aki ellen hamis vád bűntette miatt emelt vádat az ügyész­ség azért, mert Perbium Lipót dr. du-, naszerdahelyi orvost a székesfehérvári II. csendőrkerület és a székesfehérvári II. honvédhadtest ügyészié, tehát ható­ságok előtt hamisan azzal vádolta meg, hogy Feljöldy Béla nyilvántartó tiszt­­helyettesnek 500 pengő jutalmai ígért arra az esetre, ha a munkásszázadhoz való bevonulása alóli felmentését kiesz­­közli. Bugarnak a vádiratban jelzett vádja alapján honvédbíróság elé került az ügy, azonban a honvédbíróság annakidején Perblumot felmentette, mert a bizonyí­tás során úgy állapította meg, hogy Perblum tiszii rangjának újból való meg­szerzéséről beszélt Felföldy vei, akit arra kért: értesítse majd, ha valamit megtud ebben az ügyben. Perblum beperelte Bugárt, aki azon­ban a most megtartott főtárgyaláson is megmaradt eredeti állítása mellett.-. Azt hangoztatta, hogy kihallgatta Perblum és Felföldy beszélgetését, mert Felföldy nála lakott albérletben, de ezt egy csend­­őmyomozó felkérésére tette. A bíróság felmentő ítéletet hozott azzal a meg-« okolással, hogy nem állapíthatta meg, (minthá tudatában lett volna -a. vádlott vádja alaptalanságának. A vádolás ha­mis voltának tudatossága nélkül pedig hamis vád büntette nem foroghat fenn. HARISNYA Műselyem és hernyóselyem összes minőségben ss Kérje minden üzletben Vigyázzon a má rkára: NOR-COC Nem mondta ki a bíróság bűnösnek hatóság előtti rágalmazás vétségében* sem Bugárt, mert közlésének kellő tény­beli alapja volt, mivel Perblum valóban többször járt Felföldy lakásán, sőt kí­vüle többen olyanok, akik munkaszolgá­latosok voltak s ez joggal kelthette fel Bogárban a gyanút. A bíróság megálla­pította azt is, hogy Bugár valóban a nyomozó felkérésére hallgatta ki a be­szélgetést, amely közben a pénzzel kap­csolatos ígéret elhangzott. Niji11 levél egy karnagyhoz Kedves Schmidt Viktor! Kői lek, ne vedd zokon, hogy a koncert lilán nem tudtalak mégegyszer megölel­ni azért a fenséges élvezetért, amelyben részesítettél. A hangversenyről akarok Ne­­kerl cgyet-inást írni. különösen arról, hogy azt a Miserere -t nlennvire átérezted, az fristen haragjától való félelmet, később a bűnbocsánatban és a végtelen isteni ir­galmasságban való megnyugvást, hogy ígv tudtad velünk érzékeltetni azt a gyönyö­­i'ü muzsikát; ahogyan felkorbácsoltad azt a hatalmas fortisszimót és leparancsoltad a legfinomabb pianisszimóra, tudod, ahogy néztelek ott a harmadik sor közepéről, néz­­tem 11 Tt‘ karmesteri pálcádat és a pre-. eiz beinléseidet, úgy éreztem, hogy én is transban vagyok és a Szt. András temp­­l°m hatalmas orgonáján ülök, bekapcsoltam a tutti -t és Veled játszom... Nagy dolog volt ez. Nb meg az a remek (■avaleria Rustiqana, az a gyönyörű, áhí­­takdkehő húsvéti kórus a távolról hang- Z‘> Allelujával: erről nem is lehet kriti­kát mondani, mert olyan tökéletes volt, hogy maga Mascagni is a nyakadba borult soma, ha az előadást hallotta volna, mert mélyen és ^ igazán megértetted a szerző intencióit. Ne gondold, hogy hízelegni aka­rok Neked. De ezt őszintén meg kellett mondani, mert hidd el, a szombati hang­iéi senyen győztél. Nemcsak névleg vagv győző . Hatalmas győzelem volt ez! Es mi büszkék vagyunk Rád és örülünk an­nak, hogy Te a miénk vagy. Igaz, hogy vsa!: tanító:; a mesterséged, de mi tudjuk, már gyerekkorodban is csodagyerek vol­tál. Emlékszel még arra, amikor első mes­tered, szegény Molecz Tivadar barátunk alatt, gimnazista korodban egyik zenés mi­sén az első hegedűt játszottad és én or­gonái lám, a mise végén odaszólt nekem a Tivadar, hogy »meglátod, ebből a Viki­ből még nagy muzsikus lcsz<. Igaza volt. Nagy teljesítmény volt ez a szombat esti, köszönöm Neked, Viki, az élményt. Szeretettel ölel: Wantz Róbert. — A gazdák a kukoricavetőmag csí­­rázőképességét ingyen vizsgáltathatják ineg. Az elmúlt év időjárása következtében a kukorica csírázóképességében károk állhat­ták elő. A gazdáknak érdeke tehát, hogy idejében meggyőződjenek sarját termésű ku­koricavetőmagjuk csírázókápésségérő 1. Báró Bánffv Dániel földmívelésügyi miniszter el­rendelte, hogy a budapesti, kassai, vagy kolozsvári vetőmagvizsgáló intézetekhez be­küldött kukorica-vetőmagmintákat az inté­zetek a csírázóképesség megállapítása végett díjmentesen vizsgálják meg. Az intézetekhez küldendő kukoricamintákat .-gazdavizsgálat;; megjelöléssel keli ellátni. Ezzel a rendelke­zéssel minden gazda anyagi megterhelés nélkül, meggyőződhetik arról, hogy saját termésű kukoricáját — esetleg csökkent csírázóképesség mellett is — felhasználhat­ja-e vetőmag céljára. Ügyancsak ingyen vizsgáltathatják meg a gazdák a heremsg­­vakat arankatartalom .szempontjából. A lő holdon aluli kisgazdák általános- félárú ve­tőmagvizsgálati kedvezménye továbbra is fennáll.

Next

/
Thumbnails
Contents