Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-03-07 / 10. szám

4. *láal

K#MA8#MI LAP#It

1942. március 7.

Thermae Atmasienses

Közli: Le«kerít •yirjjf'.

(fX. folytatás)

Biéta.

öiétát, az étkezési módot illetően úgy vélem, hogy annak olyannak kell lennie, amely a szervezetnek és erőnek megfelel, vagy amelyhez a fiirdöző már hozzászokott. De mindenki kerülje a kemény, sózott és füstölt ételeket, a sózott, száraz és iszapos ízű halakat, kemény tojásokat, tejes ételeket, magát a tejet, sajtot, nagyon savanyú, borsos ételeket, kemény, pörkölt és kövér tésztákat, fokhagymás ételeket, retket, uborkát, gombákat, végül minden felfúvó, kemény és éretten gyümölcsöt. Különben bőven van olyan étel, mellyel minden füráöző a saját szervezete szerint orvosilag is helyesen és nem szegényesen élhet. Inkább az étel mennyisége és az ital mérséklendő, nehogy a gyomrot megterheljék és zavarják. Ezért mindent étvággyal kell enni. de sem bőségesen, sem jóllakáson túl. A sok még a jóból is megárt (omne mim hun vertitur in vitium) és az ételek nagy tömege és változatossága az Ecclesiastieus szerint maga a betegség.

Mindent azonban, amit ezen fürdők használatáról és ezek betartásáról megjegyeztem, csak minta gyanánt állítandónak gondoltam. Egyebeket a különböző, változó viszonyokhoz és szimptómákhoz képest, melyek a fürdő használata közben okvetlenül jelentkeznek, bármely jártas és tapasztalt orvosnak engedem át.

A zuhany és gőzölés hasznáról.

Hátra van még, hogy a gyógyvíz egyéb használati módjáról említsek egyet-mást. A fürdéssel szemben bizonyos' betegségeknél előnyösebbek, hasznosabbak a zuhanyozások (öntések) és gőzölések. Amazok az ülő idegzsábában (ischiás), féloldali fejfájásban, süketségnél, egyéb idült feji és idegbajokban, kötőszöveti bajokban hatásosak. Ezek vizibetegségnél, vizenyöknél (oedema), friss sérveknél, a tagok bénulásánál és összehúzódásánál, az Ízületek keményedésénél, melyek sebektől vagy más okokból is szoktak keletkezni — hasznosak.

Igv a magas Kamara is a felépítendő fürdőházzal kapcsolatosan ezen gyógymódhoz és a gyógyvíz ilyen használatához .alkalmas különleges zuhany és gőzölési berendezésekről, termekről gondoskodjék.

A gyógyvíz ivása.

Ezen gyógyvíz ivása ugyan nem szokásos, de szavahihető közlésekből bizonyos, hogy egy vizibetegségben szenvedő hagy előszeretettel itta. Én magam is Almáson való tartózkodásom alatt minden másnap reggel a forrásból frissen és hidegen egv fontnyi (12 uncia) vizet ittam. Semmi kellemetlenséget ettől nem éreztem, sőt inkább hasmenést vettem észre. Miért is nem kétséges, bog)’ a víz belső használata is hasznos és sikeres — aminthogy az állatoknak sem árt, hanem azokat is felüdíti.

Ezen gyógyvíz ivásának módjáról, rendjéről és mennyiségéről ezideig semmi bizonyosat meg nem állapíthatok, mivel az ehhez szükséges példák és kísérletek hiányoznak, hacsak netán valaki a fürdőzés közben ismételten előforduló hasszorulás ellen példát venni rólam nem óhajt és engem utánozni nem akar.

Az iszapolás.

Ezen gyógyforrások alján látható és a fentebb említett tó forrásánál nagy menynyiségben található fekete iszapra (sárra) vonatkozólag semmi kétség sem fér hozzá, hogy egyéb meleg forrási iszapokhoz hasonlóan a daganatok, zsugorodások, idegzsába, hüdéses izületlazaság, szélhüdések, fekélyek, rüh, bélpoklosság (lepra) eseteiben és a tagok összes fájdalmaiban sikerrel használhatjuk, aminthogy biztos példákkal lehet bizonyítani is, hogy izületi gyulladásban és idült lekélyekehen az iszapolás tényleg használt.

Befejezés.

íme mindez az, amit a magas m. kir. Kamara rendeletére az almási meleg gyógyforrásokról, azok fekvéséről, előnyeiről, a gyógyvizek lényegéről, erejéről, hasznos és dicséretes voltáról és gyógyító hatásáról,

KERESZTELT

használatáról röviden ugyan, de elégségesen előadni óhajtottam.

Nagyon kívánatos egyúttal, hogy a m. kir. Kamara a természet ezen kivételes ajándékát — ahogy már el is határozta — alkalmas épületekkel felszerelje, hogy az ide tóduló betegek is üdvös segítségre leljenek, hazánkat pedig ily hasznos fürdő természeti adománya tegye híresebbé.

* * *

Itt közlök részleteket a M. kir. Földtani Intézet osztálygeológusának dr. Yigh Gyulának 1929-ben írt »Véleményes jelentés a dimaalmási melegforrások hydrogeologiai viszonyairól« című munkájából. Dunaalmás geológiai viszonyainak pontos és kimerítő tárgyalása után rátér az almási hőforrásokra s egyebek közt ezt írja:

»A források vizét a nagy mélységbe leszállóit és ott mélység szerint különbözőképpen felmelegedett Karszt-víznek kell felfognunk. melyet a nagy mélységbe lehatoló törési vonalakon részint a reáható hidrosztatikai nyomás, részint a hozzá keverödő gázok — itt a szénsavas gáz — hajt fel a felszínre. Csak természetes, hogy tninél mélyebb réteg vize száll fel. a törésvonal mentén, annál melegebb lesz a feltörő forrás vize, melynek hőmérsékletét azonban nagyban befolyásolják és csökkentik a felszállás közben hozzáelegyedő felsőbb rétegek hidegvizének különböző rétegei. Különösen nagy ez a hidegvíz-hozzákeveredés akkor, ha mint itt Duna állításon is a felső rétegek laza, hidegvizet tartalmazó, homokos képződmények, amelyekben a törések repedése többnyire összecsukódik s a mélyből feltörő víz nem tud oly egyenes, jól kiépített csatornán felszállni, mint a kemény, állóképes kőzetekben, például a mészkőben.«

(Folyt, köv.)

A JESZO

A »Humor a művészetben« és ezzel kapcsolatos »Műkedvelők fényképkiállításának« rendezősége a következőket közli:

1. A képzőművészeti kiállításra a jelentkezés határideje május i. Beküldési határidő május 17. Megnyitás május 24. Tekintve a kiállítás humoros jellegét, azon nemcsak a hivatásos művészek, hanem műkedvelő karikaturisták is részt' vehetnek.

A jelentkezéseket Csepy Sándor J. E. Sz. O. titkár címére: Komárom, Nádorutca 43. kérjük.

2. A fényképkutltítás szintén május 24—31-re van tervbe véve. A végleges időpontot később közöljük. A kiállításon rcsztvehet minden komárommegyei ■ műkedvelő fényképész, iskolájuk engedélyével diákok is. Legfeljebb 5 drb. 18X24 cm nagyságú, fekete másolatú, ragasztatlan kép küldhető be. (Lehet fényes vagy matt.) A képek hátára rá kell írni a beküldő nevét, foglalkozását, pontos címét. A nevezési díj diákok részére 2 P, különben 3 P. Ez a képekkel együtt bélyegben küldhető be. A visszaküldés póstai költségét a beküldő

kiállítása

viseli, ezért erre a Gálra külön bélyeg melléklendő. A 3 tagú bíráló-bizottság határozata végérvényes, a kiállításra kerülő képek száma nincs korlátozva. A kiállítók díjazásban részesülnek. E helyen is kérjük a művészetért áldozni tudó magánosokat, egyesületeket és közü- 1 eteket, úgy a vidéken, mint városunkban, hogy szíveskedjenek a jótékonycélú kiállítás erkölcsi sikeréhez díjak felajánlásával hozzájárulni. A kiállítás tiszta jövedelmét a Magyar Vöröskeresztnek küldjük el. A kiállítással kapcsolatban rendkívüli érdeklődésre számot tartó szinesfilm-bemutató is lesz (művészi képek és időszerű képek az oroszországi háborúból). Kérjük erre a bemutatóra is a jelentkezéseket!

A művészi fényképezés előmozdítása és a műkedvelők tömörítése érdekében szükségesnek látszik egy Műkedvelő fényképész egyesület alakítása. Kérjük a jelentkezéseket! Megfelelő érdeklődés esetén e helyen közöljük az alakulás idejét. Mindezekben az ügyekben jelentkezés, illetőleg felvilágosítás: dr. Pazár László p. ü. s. titkárnál, Komárom, Pénzügyigazgatóság.

Győri ének —

Már olvad. A felszakadozó felhők mögül valószinűtlenül halványkék foltokban jelentkezik a tavaszi ég. Ezen a tavaszba forduló vasárnap délelőttön munkások énekét hallgatom. A győri Vaggon-gyár »Egyetértés« Dalkara hangversenyezik a Kultúrpalotában. Énekes tömeg. Szép fekete formaruhákban sorakoznak fel. Elnézem éneklés közben őket. A legtöbbje kemény arc, barázdás homlok és kérges tenyér. A magyar nehézipar e kiváló munkásai a napi fárasztó teljesítmények után .arra is időt szakítanak, hogy a testet-lelket felüdítő dalt, a magyar dalt ápolják. Ennek a múzsának az oltárán áldoz ez a kis tömeg, amely szerves tagja annak a ma már százezres tömegnek, amely hazánkban a magyar dallal harcol az új, az éneklő Magyarország gondolatáért.

Tömegmegmozdulások korát éljük. Áll ez a tornától kezdve — éneken keresztül — egészen a vérlepte csataterekig. Ha figyelemmel kísérjük a zenei rendezéseket, különösen fővárosunkban, azt tapasztaljuk, hogy a nagyszabású íendezések elsősorban érdeklik a széles hallgatóság rétegeit. A szervezkedés »a tömegben az erő« jelszava alatt az ének frontján is dolgozik. Ezek a tömegrendezések a maguk monumentális megnyilatkozásaiban fel akarják rázni a lelki nirvánába süllyedt nagy sokaságot, amely a mai nehéz időkben néha-néha már a fásultság jeleit kezdi mutatni.

Az énekkarok szervezése üzemeink körében rohamosan fejlődik. Az ilyen szervezés megalapozása legtöbbször anyagi hátterű. Ezeknél ez természetesen a legkisebb akadály. Ez a versengés azért is nemes, mert az üzem büszke nemcsak a munka frontján elért eredményeire, de sajátos nemzeti művészetére is súlyt vet. Itt jön számításba az énekkar. Hogy csak pár ilyen nevet említsek: győri vaggon-gyár — miskolci gépgyár — szombathelyi MÁV — stb. Az üzemvezetőség az énekkarok élére jólképzett vezetőket szerez. Ezeknek a munkája természetesen könnyebb az egyéb énekkarok élén tevékenykedőkénél, mert az ott uralkodó erős fegyelem az ő érdekeit szolgálja. Ami az éneklés technikai nehézségeit jelenti, azon átsegíti őket a modern énekpedagógia s a szorgalom.;

munkás ének

A győriek énekét már több ízben volt alkalmam meghallgatni. Erőteljes éneklésük, az országban előkelő helyet biztosít nekik. Évpkkel ezelőtt Helényi Gyula zenetanár, a kiváló csellóművész volt a vezetőjük, aki jelenleg mint katonakarmester működik Székesfehérvárott. Az ő vezetése alatt a kar az éneklés egészen magas fokáig jutott. Mostani komáromi szereplésük is nagyon szép volt. Ezúttal Csirszka Konrád zenetanár vezette őket, de valahogyan az az érzé-t síink, hogy vesztett ez a hanganyag abból a szép tiszta csengésből s abból a finomságból, amelyet ők azelőtt annyiszor megcsillogtattak.

Műsorukon magyar szerzők szerepeltek. Zárószámként Strauss János örökszép melódiáját, a »Kék Dunáról« énekelték. Ennél a számnál eszembe jutott a Komáromi »Egyetértés« Munkásdalárda. Parádés darabja volt ennek is ez a keringő s ha úgy jól utána gondolok, arra a megállapításra jutok, hogy annak ellenére, hogy ő mögöttük az anyagi és tömegi lehetőségek sokkal kisebb eshetőségei állottak — néhai szerepléseikért nem kell szégyenkezniök, sem hanganyag dolgában, sem kidolgozás tekintetében.

Az énekszámok közben Pohárnok Jenő, a »Győri Nemzeti Hírlap« főszerkesztője az olasz-magyar barátságról olvasott fel igen kedves epizódokat, amelyek olaszországi útján történtek meg vele. Előadását nemesen egyszerű stílus jellemezte. Olyan ember beszélte el ezeket az élményeket, akit röviden européernek szoktunk nevezni. Vitéz Barialos Tibor szóló-számaival szép sikert aratott. A zongorakíséretet Kőváry Dezső látta el. A hangverseny előtt Zsolnai Béla polg. isk. tanár üdvözölte keresetlen szavakkal a győri dalosokat.

A termet elég gyéren megtöltő közönség — amelynek a soraiban ott szerettük volna látni az összes komáromi énekkarok tagjait — örömmel ünnepelte a derék munkásdalosokat és azok vezetőit, akik hangversenyük befejeztével újra vonatra ültek, hogy egy kedves kirándulás és nemes szórakozás után megint elfoglalják fontos helyüket — a munka frontján.

ÉRTESÍTÉS

A mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozom, hogy Komáromban, Nádor-utca 17. sz. alatt

kinyv-, pcipir- és írószerlétesítettem.

Szives támogatást kérve, vagyok

tisztelettel

SMagf László

Komoly eredmény! ígér

0 káromkodás elleni

mozgalom

Március elsején, vasárnap jól sikerült mozgalmi napot rendezett a komáromi Katolikus Akció a káromkodás ellen. Délelőtt a Katolikus Akció nagytanácsának a gyűlése, délután pedig engesztelő szentségimádás és a Katolikus Legényegyletbe» tartott műsoros előadás alkották az egyes programmpontokat.

A Majláth-iskola tornatermét teljesen megtöltő akciós tanácsülésen dr. Lestár István prépost-plébános ismertette a káromkodás elleni mozgalom nagyszerű visszhangját országszerte, majd pedig a komáromi Szent András-plebánia területén eddig elért eredményeket vázolta. Megemlítette, hogy

ötszáz plakátot és kétezer röplapot helyeztek el a szervező szakosztály emberei a város forgalmasabb helyein. üzletekben, műhelyekben és hivatalokban. A plakátokat és röp-1 rat oka! mindenütt szívesen fogadták,

csupán egyetlen hivatalos hely tanúsított elutasító magatartást, valószínűleg téves információ következtében. Örvendetes tényként állapította meg a prépost-plébános, hogy

az utcai szokásos káromkodők mintha jobban vigyáznának a nyelvükre és lm mégis előfordul káromkodás, akkor a járókelők leintik a káromkodókat.

A mozgalom nemzeti mozgalommá vált, abba felekezeti különbség nélkül belekapcsolódott minden jóérzésű magyar.

Délután 3 órakor a Szent András-templomban lélekemelő ájíatosság volt a káromkodás bűneinek kiengesztelésére. Az imaóra . szövegét Böhle Kornél domonkos atya állította össze nagyon szépen. Ebből ezer példányt vették meg a hívek. A szentségimádáson résztvettek a katolikus népiskolák, valamint az összes állami és polgári iskolák tanulói is.

Délután 5 órakor a Katolikus Legényegylet nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt zajlott le a nagyhatású műsoros előadás, amelynek minden száma az Isten nevének a megszentelését, illetve a káromkodás szégyenteljes bűnének a kiküszöbölését szolgálta. A műsort három alkalmi szavalat vezette he, majd Rudolí i n a kedves nővér »A betűk gyűlése« címmel írt szép jelenetét mutatta be másodosztályos növendékeivel. P e I é n y i József gimnáziumi tanár kitünően felépített, meggyőző erejű, lendületes beszédben fejtette ki a káromkodás mibenlétét, rosszaságát, büntetését az isteni és emberi törvényekben, megrázó példákkal is illusztrálva azt.

A kísérő műsort a zárdaiskola tanulói szolgáltatták: »Az őrangyal« jeleneteiben z IV—VIII. osztály tanulói, a »Miatyánk« mozdulatkórusban pedig a harmadikosok szerepeltek. A büntetés című verset Csenget Erzsébet szavalta. Az összes szereplők, akiket az Irgalmas Nővérek tanítottak be odaadással,' nagy sikert arattak, amit a közönség élénk tapssal juttatott kifejezésre.

Külön elismerést érdemel a főgimnázium zenekara, amely K rizsán József tanár vezetésével és Pataki Maurus tanár közreműködésével nagyszerű játékával a szünetben kötötte le a közönség figyelmét.

Április 1-vel alakuló

cég keres óra-könyvelőt

Napi elfoglaltság előreláthatólag 2-5 óra. - Ajánlatok „ÓrakÖiljfYílÖ“ jeligére a kiadóba küldendők. _______________(157)______________