Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-02-21 / 8. szám
Hatvanharmadik évfolyam 8. szóm Szombat, 1942. február 21. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 18 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.58 pengő. Egyes példány ára 0.28 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAÄL GYULA. Felelős szerkesztő: DU. KALL AY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAY JÓZSEF. Főniunkatársak: SZOMBATHY YIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A mi második Főmélióságú Urunk örömmel tölti el Magyarország népét az az impozáns és egyhangú országgyűlési határozat, amely fenkölllelkü Kormányzó Urunk mellé az ő saját óhajára segítőtársai állított országunk sokat hányatott hajójának kormánykerekéhez, hogy legyen, aki megossza a Kormányzó Urunk Isién segítségével immár hetvennégy éves vállaira nehezedő országos gondok terhét öröm tölti el a nemzetet hogy az országgyűlés választása egy munkabíró, életerejének te'jes birtokában levő, kiváló tehetségekkel megáldott ifjúra esett És légióként annak örül a magyar nép, hogy ez a délceg ifjú nem más, mint maga a Kormányzió Ur fia, nagybányai vitéz Horthy István. Nemes fának csak nemes gyümölcse lehet, kiváló szülők gyermeke is kiváló kell, hogy legyen. Aki születése óla a minden nemes tulajdonsággal megáldott Atya és az áidott jószívéről ismert Anya családi közösségében élt. aki egész éleién át a nemesség és a jóság ily magasztos példáit látta maga előtt, attól a nemzet nem várhat mást, mint az eddigi kormányzói bölcsesség és szívbéli jóság folytatását, sőt ennek az ifjúi erő és lelkesedés révén fokozottabb kitermelését. Ezért nyilvánul meg a nemzet bizalma is egyhangúan az iránt, akivel szemben az országgyűlés egyhangú bizalommal visclteteü. De a bizalomnak ebben a spontán megnyilvánulásában még további ör(Vleindetes tényt is meg kell látnunk. Így meg kell látnunk elsősorban azt a magyarosan gavalléros magatartást, amely Kormányzó Urunk jelölési jogáról való lemondásában öltött testet. Semmiképpen sem akarta korlátozni a nemzetet abban, hogy akaratát, kívánságát, óhaját szabadon érvényesíthesse, teljesen az országgyűlésre bízta, hogy segítőtársát a nemzet értékei közül válassza. Ezért az önzetlen gesztusért ismételt hálára kötelezve érezzük magunkat Kormányzó Urunk iránt, aki országúnkat a trianoni mélységből huszonkéléves önzetlen munkájával álm ink megvalósulásához, országunk lerü'e'i megnagyobbodásához vezette anélkül, hogy ez jelentékenyebb véráldozatot követelt volna. Áldassék érte az ö neve! De meg kell látnunk a bizalom megnyilvánulásában a magyar nyíltságot, a magyar őszinteséget is. Bár a törvény módot nyújt arra, hogy az országgyűlés titkos szavazással válassza meg a Kormányzóhelyettes Urat, törvényhozóink még sem éltek evvel a lehetőséggel, hanem fedetlen őszinteséggel, je ölő aláírásuk nagy számával elhárították maguktól a titkossággal járó felelőtlenséget s bátran, férfias nyíltsággal vállalták az ország és nemzet előtt elhatározásukért a személyes felelősségei. Tetézi az országgyűlés érdemelj hogy az alig tíz nappal előbb benyújtott törvényjavaslatot ily rövid idő alatt nemcsak törvényerőre emelték, hanem annak a választás szerencsés megfejtésével gyakorlatilag is érvényt szereztek és pedig az ország érdekében legmegfelelőbb módon, bölcsen és előrelátó gondossággal. Ez biztosilékul szolgál a nemzetnek arra, hogy az országgyűlés más fontos és sürgős országos érdekű ügyekben is hasonló gyorsasággal és bölcsességgel fog tudni határozni, ami a mai nehéz helyzetiben fölöttébb megnyugtató tudat. Szeretettel üdvözli a magyar nemzet az új Főméltóságú Urat kormányzóhelyettesi méltóságában, finomlelkü hitves társával együtt és kéri Rájuk a Mindenható bőséges áldását és kegyeiméi, líogy vállait feladatukat maradéktalanul teljesíteni tudják ennek a sok megpróbáltatáson áikinlódott nemzetnek és szétszaggatolt országnak a felvirágoztatására. Ehhez pedig a legbiztosabb út, ha mindenben Kormányzó Urunkat és áldott szívű feleségét követük, az d nyomdokaiban jám«k. Vitéz nagybányai Horthy István éleiéből Életrajza Vitéz nagybányai Horthy István 1904- ben született Pólában, tehát mindöszsze 38 éves. Életrajza azonban fiatalsága mellett is értékes adatokban gazdag. Középiskolai előtnulmányok után a fiumei haditengerészeti iskola növendéke lelt s üt nyert katonai kiképzést a világháború befejeztéig. Ekkor met kapott. 1940. [november 13-iáni Jásznagykmiszolnok vármegye az országgyűlés felsőházába választotta be. Vitéz Horthy István, mint a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnöke, aránylag rövid működési ideje alatt számtalanszor t>nujeb*t ■ annak, hogy a közlekedés problémáinak egyik legalaposabb ismerője s szol-Vitéz nagybányai Horthy István és felesége szüleivel együtt Kenderesre költözött, majd a vörös vihar elvonulása után a budapesti műegyetem hallgatója lett. ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Műegyetemi tanulmányainak elvégzése után hosszabb tanulmányutat tett a külföldön, majd innen visszatérve 1930. november havában a MAVAG szolgálatába lépett. Karrierjét mint egyszerű, szerződéses mérnök kezdte, de különös képességeit hamarosan felismerlek és gyorsan haladt előre a gyárnál. Már Í933-ban műszaki tanácsossá, 1935-ben pedig helyettes igazgatóvá léptették elő és még ez évben vezérigazgató-lielyettesi megbízást kapott. Két év múlva, 1937-ben már megkapta a valóságos igazgatói kinevezést, 1939-ben pedig megbízatást kapott a vezérigazgatói teendők ellátására. A gépgyártól 1940. június 1.-vel vált meg, amikor is a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnökévé nevezték ki. — 1935-ben miniszteri tanácsosi címet, 1941. július 4-én pedig államtitkári cígálaíát kiváló hozzáértéssel, nagy körültekintéssel és páratlan lelkiismeretességgel látta el, úgyhogy nagyrészben az ő kiváló munkásságának volt köszönhető, hogy az államvasutak a mai rendkívüli viszonyok mellett a közlekedés terén ráháruló feladatoknak eleget tudtak tenni. Már műegyetemi hallgató korában elkezdett a repüléssel foglalkozni s miután a fiumei haditengerészeti akadémián kellő katonai kiképzésben részesült, 1926-ban önként jelentkezett katonai szolgálatra s júniustól szeptemberig szolgálatot teljesített a légi haderőnél. Ez alatt az idő alatt megszerezte a különböző repülő fokozatokat és mint pilótát az egyik vadász századhoz osztották be. 1929-ben lett repülőhadnagy, majd többszöri fegyvergyakorlat után 1939-ben repülőfőhadnagy. A repülésen kívül a sportnak több ágával foglalkozott igen nagy szeretettel és rátermettséggel. Elnöke lett a Horthy Miklós Nemzeti RepüLőalapnak, a Magyar Póló Clubnak, a Diákkaptár-szövetségnek, a Magyar Úszó Szövetségnek, társelnöke a Magyar Cserkészszövetségnek és alelnöke a Magyar Touring Clubnak. A közélet terén kifejtett értékes és eredményes munkásságáért megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal. Tulajdonosa ezenkívül számos magas külföldi kitüntetésnek is. * Vitéz Horthy István 1940. április 27-én vette feleségül Edelsheim-Gyuiai Ilona Mária grófnőt, Edelsheim-Gyuiai Lipót gróf földbirtokos leányát. Vitéz Horthy Istvánná igen élénk tevékenységet fejt ki a magyar szociális és jótékonysági mozgalmakban. Elnöke a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége vasutas szakosztályának és társelnöke a MANSz központi szervezetének. A vezetése alatt álló szervezetek igen eredményes és áldásos munkát végeznek, különösen a munkáscsaládok és gyermekek állandó intézmény«« Mrcn. Már etűdig is számos jelentős munkásjóléti intézmény létesült e szervezetek útján és számos munkás-szociális és gyermekvédelmi intézmény kiépítése van folyamatban. Vitéz Horthy Istvánná a MANSz keretében folyó munkában állandóan tevékenyen részt vesz és személyesen is köt és varr a MANSz munkahelyiségeiben. A vezetése alatt működő szervezetek a harctéren küzdő katonák téli holmival való ellátása körül is szép eredménnyel dolgoztak. Vitéz Horthy Istvánnak és feleségének 1941. január 17-én fiuk született: ifjú Horthy István. Kötelességtudás »Nagyon kötelességtudó, derék diák«. — Ez volt minden tanárának őszinte véleménye Horthy Istvánról. Otthon is legelsősorban erre nevelték, j A Kormányzó úr egy ^találkozás alkalmával férlevonta fiának osztályfőnökét és megkérte, hogy mondja meg egészen őszintén, mit tart a fiúról és miképpen van vele megelégedve. A tanár válasza ez volt: — Kötelességtudó diák, akinek kitűnő judiciuma is van! A Kormányzó úr nagyon megörült a hallottaknak: — Igazán örülök, ha kötelességtudó, mert erre egész életemben mindig a legnagyobb súlyt helyeztem ... Leleményesség Azért a kötelességtudó, jó diák sem rontotta el társainak csinyjeit, sőt azokban szívvel-lélekkel részt is vett. Az iskola nagyobb diákjai temetésre vonultak ki, mert egyik tanárjuk meghalt. A temetés után a fiúk nagyobb csoportja — köztük Horthy István besurrant egy vendéglőbe. Elhatározták, hogy halotti tort ülnek egy pohár sörrel. Az öregebbeknek pipájuk is volt. Akkoriban rövidszárú, angol pipából füstölt az elegáns ifjúság s az efféle divatok iránt minden diák fogékony. Pipáznak és kortyolják a sört, amikor egyszerre Horhy István jelt ad a többieknek. Valamennyien mintegy parancsszóra az asztal alá rejtik a söröspoharakat és a pipát.
