Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-02-14 / 7. szám
4. oldal KOMA 16Ifi LAPOK (dcfódkitiAGhaAmé/ihdL! Thermae Almasienses Közli: Lenkardt György. (VI. folytatás.) A hévizek szaga. A hévíz szaga édesen kénes, a tüdőnek nem nehéz, nem pusztítja sem az állatokat, sem a halakat, vagy békákat. A szag, ha a hévizet megfőzzük, rögtön nyílt edénybe öntve, néhány órán belül egészen eltűnik. Zárt üvegben azonban tovább megmarad. Végül oly kellemetlen bűzt áraszt, akárcsak a főtt, vagy méginkább a záptojás. A hévíz íze. Ize nem kellemetlen azoknak, akik a kénszagot elviselni tudják. Megfőzve pedig kénes szagától és ízétől mentesül olyanynyira, hogy a belőle készített teafőzet egyéb kútvízzel készített főzettől meg sem különböztethető. A gyógyvíz színe. Színe igen tiszta és átlátszó, hogy a mei der aljára dobott pénzdarabot meg lehet látni, de szél zavartával, vagy nyílt edényben több napon keresztül tartva, egy kicsit megzavarodik. A héviz physieochemieus elemzése. A héviz vegyelemzését a következőkben adom: I. Ható savakkal: Ezen elemzéshez részint a forrásból magából, frissen merített hévizet, részben felfözöttet is használtam. Borkősavtól (Oleum Tartaricum reagens) szilárd nitrátoldattal rákszemek lekötése által, kénsavolajtól, töménykénsavtól, salétromsavtól, sósavtól, ammoniasavtól, boraxtól, citromsavtól, ecetsavtól, cukortól, tejtől, szétosztott kénesőtől mindkétfajta vízben semmiféle színváltozás, zavarosodás, ellenhatás, vagy pezsgés nem volt észlelhető. Tejsavtól, gránátalma savától, gránátalma virágjának főzetétől semmiféle megfeketedés nem keletkezett, sem egyéb elváltozás, mint aminő a közönséges eső, vagy folyóvíznél be szokott állani. Violafőzettől (syrupjától) a frissen merített héviz se nem vörösödön, se nem zöldült meg. Hat óráig állva: pedig kevéssé zöldesnek tűnt fel. Viszont félig főzött állapotban rögtön gyönyörű szép zöld színt kapott. Elgondolkodik az ember, hogy1 a frjss kénes víz mért nem kap a syruptól azonnal zöld színt úgy, mint a főzött és a kéntől mentesített víz, mikor különben a mesterséges, kénvirággal telített víz azonnal megzöldül. A félig főzött víznek tehát ezt a rögtöni színváltozását nem másnak, mint a héviz melegítése és forralása által összesürített sónak tulajdonítom. Mésztejtől mind a kettő opálos lett. Ólomcukor oldattal a friss kénes víz szaga jelentős mennyiségben kisebbedéit; mindkét víz pedig — úgy a friss, mint a nyrers (nem főzött) — egyformán feketés színt kapott. Kél lat füstölgő vitriolnak egyetlen uncia vízhez való keverésétől, mind a íriss, mind a nyers kénes szagától mentesült, mindkettő pedig egy órán belül fűzölddé változott át. Ezenkívül a forrásból sebesen merített víz, vagy az egyik üvegből a má-« síkba átöntve a savgőzök mintájára az üveg aljáról a tetejére sok légbuborék szállt és az üveg oldalára gyöngyként rakódott le. II. Két font víznek üvegedényekből való lepárolása által. 1. Nvilt fürdőből merített víz. Elsősorban a lombikban, mint a szivárvány, megjelentek különböző színek, azután a párolás folytatásakor nagyon finom hálók jelentkeztek, aminöket a borszesz lepárolásánál tapasztalhatni, végül megjelent a lombikban és orrában a nagyon finom por is. A lepárolt víz bizonyos áthatós szagot árasztott, de az nem volt sem égett, sem kénesszag. Az üledék az aljon maradt, mint a tök himpora. Keveset sós volt, amennyire le lehet* vakarni és egy uncia 1/24-ed részét nyomta. 2. A fövényből. Minden úgy történt,-mint fentebb leírtam, kivéve, hogy a lepárolt víz ezúttal párásabb, az üledék pora bőségesebb és egy keveset égett szagú volt. III. Tizenkét font vaskazánban való főzése és felforralása (desztillálása) által. A főzés alatt a kénes szag teljesen elszállt, a vízen pelyhecskék úsztak. Az üledékpor itt is gyenge, fehér, gősszagú, keveset esalékony, két drachmányi súlyú. Nem kétséges, hogy főzés alatt sok mészfőld-részecske elillant, melyek forralás alatt a lombikban láthatók voltak. IV. Egy font párolása szabad ég alatt a nap heve által. Egy font belülről erősen zománcozott és domború üveggel letakart cserépedényben a nap égető sugarainak 12 óra hoszszat kitéve egész elpárolgott. A nyert üledékpor 15 latot nyomott. V. A sónak az üledékportól valóelkülönítése által. Az üledékporra öntött kénsav alig tett hatást rá, de vízzel való felöntésével nagv' pezsgés támadt, minden különös füst nélkül, csak egy csekély égett szag áradt szét, Ammónia-sóval való keverésével egy kis gőzszag áradt ki belőle. A megmaradt részből só mosódott ki, mely 20 lat súlyú hatszögű kristályokban jelentkezett. Ez égő parázsra szórva nem sziporkázott, nem csillogott, tajtékot sem vert; vízzel feloldva sem a savaktól, sem alkáüáktól föl nem forrott, sem ammoniasóval keverve nem terjesztett változó szagot, de a borkősavtól (Oleum Tartaricum), a íriss mésztejtől, borszesztől és ammoniasótól zavarossá lett és opalescált, a viola syrupjától szép zöld színt nyert. A sótalanított por ismét ammoniasóval keverve gyönge szagot árasztott; mágnessel érintve annak semmiféle hatása nem volt észlelhető. VI. A héviszap elmeszesítése által. A gyógyiszap amíg nedves, feketélik, száraz állapotban homokszínű, melyhez kénsavat öntve kénes szagot terjesztett, azután pedig elmeszesítve fehér színt nyert. A mágnes semmiképen sem vonzotta. VII. Ezüst- és vaslemez belemerítése által. Az ezüst 7 perc alatt teljesen megfeketedett, a vaslemezek is. Miután a medret, annak alsóbb részét kimertük, a hévforrások alján koromfekete kénes lett, magasabb részén pedig a hévízzel borítva feketésr zöld és sárga kénes porral vétetett körül; a vizen kívül keveset kiálló szélére aranyszínű Iilás, vagy vöröses por ragadt. VIII. Érzékeny (stalicus) mérleggel való lemérése által. Egy fontnyi gyógyvízben fél drachma súlyú földi szilárd részt mutatott a mérleg. Felforralt (desztillált) hévízben azonban arra a fokra süllyedt alá a mérleg, amelyen az esővízben szokott állani. A hévizek tartalma. Ezen fizikai és vegyészi vizsgálatok és kísérletek után a hévíznek alkotó elemeit könnyen megállapíthatjuk. Ezek a következők : I. A víz bőséges étherrel®) telített. II. Finom és állandó kén, bőségesen. III. Földes-meszes, homokos üledék. IV. Féltermészetes só a nátrium-sulfátok fajából (e genere salium mirab ilium). *) A Szerző aetheren valószínűleg szénsavat ért. (Folyt, köv.) Az első felvidéki népfőiskola A népfőiskolák hivatottak arra, hogy a magyar falunak parasztértelmiséget neveljenek, a falusi fiatalság értékesebb rétegéből vezetőket képezzenek ki. Nem szakképzettséget akarnak adni, hanem a felelősségérzetet akarják felébreszteni, hogy így a falu kulturszínvonalát maga a parasztság is iparkodjék felemelni. E célkitűzések jegyében nyílt meg ez év január 7-én a Széchenyi Magyar Kultur Egyesület lévai népfőiskolája Féja Tibor vezetésével. Huszonkilenc fiatal garamvölgyi, Komárom- és Galántakörnyéki gazdaifjú, gazdaember jött öszsze, hogy nyolc hétig előadásokat hallgasson, dolgozatokat írjon, könyveket olvasson és így magát tovább képezze nemcsak a saját érdekében, hanem faluja és az egész magyar közösség ja; vára is. A résztvevők két nagy teremben vannak elszállásolva a lévai régi laktanya egyik épületében. Egyszerű ágyak, polcok, asztalok vannak itt, a fal mellett rádió, de az állandó jókedv, megértés, komoly megbeszélések élményszerűvé teszik az együttlétet. A két- terem két jelképes község: Széchenyifalva és Petőfifalva. Hetenként összegyűlik a két falu lakossága és SzMKE-ülést tart. A műsort a fiúk állítják össze és így felkészülnek azokra a feladatokra, amelyek a falu kulturális életében rájuk várnak. A műsoron előadások, szavalatok, énekkarok, zene- és énekszámok szerepelnek. A régi dalok kultusza nagy. Vannak a fiúk között pompás szónokok, akik a közönséget magukkal tudják ragadni, vannak képzett aranykalászos gazdák, van , köztük őstehetség-festőművész, de az egyéni kiválóságoknál is talán említésreméltóbb és jellemzőbb a résztvevők őszinte tudásvágya, a inagyar sors átérzése, a jelen hibáinak tiszta meglátása, a jövő jeladatainak helyes értékelése. Az előadások az emeleten levő előadóteremben folynak. Napi hét óra előadás van. Az előadók a lévai gimnázium, polgári iskola és más intézmények áldozatosszellemű tanárai, tisztviselői, SzMKE titkárai és vezetői és meghívott fővárosi előadók. Az előadások tárgya igen széleskörű. A hittanórákon a közösség becsületes szolgálatáról, az egyéniség műveléséről, az egyház falusi szerepéről, a felekezeti békéről, egymás értékeinek megbecsüléséről volt szó. A törté né lemben ä magyarság állandó sorskérdései, nagy európai szerepe és a parasztság története a kiemelendő előadások. Az előadók a máj gyár irodalomból is főképp azokat az írókat, irodalmi törekvéseket emelik ki, akik és amik 1 a paraszti öntudat, nemzeti érzés és kötelessé gérzet fokozására alkalmasak. Előadótémák még: a népi műveltség jelentősége, népi értékek fenntartása, a magyar társadalom tagozódása, zsidókérdés, szövetkezetek jelentősége, egészséges falusi építkezés, étkezés, a népbetegségek terjedésének meggátlása, nemzetiségi kérdés, gazdásági földrajz, egyesületek á falun, a Nép- és Családvédelmi Alap jelentősége, parasztság és a középosztály viszonya, a magyar közigazgatás rendszere, hasznos számtan, fizika, gyümölcstermelés, állat- és növénytan, sőt még művészettörténet is. A táj kérdései állandóan napirenden vannak. A Garamvölgy és egész hazánk legborzasztóbb népbetegsége szüntelenül megbeszélés tárgya. Az egykének el kell tűnnie, meg kell szűnnie, hiszen az ország megnövekedése lehetővé teszi minden magyar embernek, hogy megélhetését biztosíthassa. A magyarságnak ki kell töltenie az általa elfoglalt térséget és gazdaságilag, meg kulturális téren megerősödve kell továbbgyarapodnia. Ilyenekről van szó a népfőiskolán.* A SzMKE »Széchenyi Népfőiskolába a résztvevő parasztfiatalságnak öntudatot; látókört és nagyobb tudást ad, felhívja a figyelmet az önművelés szükségességére, a gazdasági és kulturális haladás fontosságára. Remélhetőleg ez a népfőiskola is hozzá fog járulni ah/toz, hogy a magyar paraszt öntudatában megerősödjék, kul-, turális és gazdasági téren előrehaladjon, és így erős támasza legyen a boldogabb magyar jövő*kiépítésének. Fügedi Sándor. Befejeződött a honvédség számára rendezett gazdasági előadássorozat A helybeli honvédparancsnokság a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére négynapos gazdasági előadássorozatot rendezett a honvédek részére. Az előadássorozat célja az volt, hogy a honvédek-' katonai szolgálatuk ideje alatt is korszerű gazdasági ismeretekre tegyenek szert, amelyeket különben mostani körülményeik közepette nélkülözniök kellene. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara előadói minden alkalommal több, mint 300 falusi honvéd előtt tartottak előadás ta tervszerű gazdálkodás minden formájáról s ágáról. Az előadássorozatot ünnepélyes keretek közt február 11-én fejezték be a Tisztipalota mozgóhelyiségében. Sztrázsik Andor Dénes kamarai igazgató köszönetét fejezte ki a honvédparancsnokságnak azért, hogy lehetővé tette az előadások megtartását s biztosította a honvédeket, hogy a Kamara támogatására mindig számíthatnak azután is, hogy kikerülnek a polgári életbe. R á - g h a Károly kamarai elnök buzdítóbeszéde után vitéz nemes H a y n a 1 Alajos ezredes, a 22. honvédgyalogezred parancsnoka szólt a honvédekhez s hangsúlyozta, hogy a jövő magyar élet mindenkitől egyformán megköveteli a munkát. Becsületes és szorgalmas munkára hívta fel a honvédek figyelmét, nemcsak a harctéren, de otthon is, mert mindkét munkával honvédelmi kötelességet teljesítenek. A záróünnepély a Himnusszal fejeződött be, amelyet a helybeli honvédzenekar adott elő. Előfizettél már a Komáromi Lapokra? — Megérdemli: bátran küzd a koreaztéfiy magyar ügyért! 1942. február U. Holnap, vasárnap: nyomdász táncestély « Központiban A komáromi nyomdászok, mini már jelentettük, holnap, február 15-én, vasárnap este 8 órai kezdettel rendezik hagyományos farsangi táncestélyüket 0 Központi Szálló nagytermében. A nyomdász-mulatság mindig egyik legkiemelkedőbb eseménye szokott lenni a komáromi farsangnak: minden bizonnyal jaz lesz most is és azok, akiket a betű szeretete és a munka megbecsülése elvisz majd erre a kedves, hangulatos táncestre, egy valóban kitűnő szórakozás emlékével távoznak. A nyomdászok mindent megtesznek az est sikere érdekében: kitűnő zenekart szerződtettek, hangulatos tánc-nyitásról, prológusról gondoskodtak, bevételük tiszta maradványát pedig elaggott szaktársaik nyugdíjalapjára fordítják. A Diákmenza 20 éves jubiláris ünnepélye A Palkovich Diákotthon, melynek megalapítása néhai dr. Alapy Gyula, Kiss Endréné és Palkovich Viktor nevéhez fűződik, márc. 8-án ünnepli fennállásának 20 éves évfordulóját a Kuli turpalotában műsoros est keretében. Az ünnepélyen szerepelni fog a gimn. énekés zenekara, a Diákotthon növendékei s vidéki és fővárosi művészek. Tekintettel arra, hogy az ünnepély jövedelmét a Diákotthon segélyezésére fordítják, már most felhívjuk erre az alkalomra a komáromi közönség figyelmét. A Diákotthon vezetősége ezúton kéri a Komárom környékén élő volt menzistá-t kát, keressék fel jelentkező soraikkal, hogy meghívókat küldbessen nekik. A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A komáromi utcákról Tekintetes Szerkesztőség! Négy hét óta szégyenteljes állapotok uralkodnak Komáromban a közlekedés terén és ez ellen senki sem tesz, sőt nem is szól semmit. Pedig, lelkiismeretlenség a város vezetősége részéről, hogy ilyen állapotban hagyja a főútvonalakat is, ahol a felgyülemlett hóíömeg miatt nap mint nap talmi vagyunk az állatkínzásoknak, a gépkocsivezetők és kocsisok átkozódásának, nem beszélve arról, hogy a keservesen közlekedő autóbusz háromszoros benzinmennyiséget fogyaszt és mégis rendszeresen késik. Ha nincs fedezet a hó eltakarítására, hely-, felen a költségvetés elkészítése és a jövőben erre is tekintettel kell lenni. De pénzt nélkül is meg lehet oldani a hókérdést (lásd Érsekújvárt), mert csak a zsidó munkaszolgálatosokat kell elkérni a katonaságtól és mindjárt lesz munkaerő pénz nélkül ' De, hogy hetekig kényszerüljön az adózó polgárság tűrni mások mulasztásának bosszantó következményeit, ez már sok! Ha pedig mégis elkezdték-a hótakarítást a ín-egyedik héten a Nádor-utcán, akkor is a józan ész szerint először csak egyik felét kell megszabadítani, a hótól, mert így kétszer gyorsabban lesz több férőhely! Kertész József adózó polgár. Egyirányú közlekedési vezessenek be a Nádor- és a Megye utcán A gyalogjárón járnak a kocsik A Nádor- és a Megye-utcán olyan hatalmas hótorlasz akadályozza a kocsiközlekedést, hogy a szembejövő jármüvek nem tudnak kitérni. így gyakran megesik, hogy* a kocsik a járdára kénytelenek fölvergödni, hogy kikerülhessék egymást. A napokban láttuk, hogy a postakocsi és az autóbusz szemben találkozott egymással. A két hatalmas- jármű természetesen a Nádor-utca kocsijáróját szegélyező hótömeg miatt nem tudott kitérni és így a postakocsi kénytelen volt a bencés székház előtt a gyalogjáróra menni. Szerencse, hogy gyalogosok éppen nem jártak ott. De hasonló volt az esete a nagytrafik előtt az egyik mentőautónak is, amely a •szemközt jött teherkocsitól nem tudott tovább menni és addig kellett várakoznia, mig a kocsiról lerakták a hókupacra, a terhet és az üres kocsit felhúzták a gyalogjáróra, hogy a mentőautó továbbmehessen. Ezen könnyű volna segíteni: a két utcán, a Nádor- és a Megye-utcán egyirányú közlekedést kellene bevezetni. Ezt is csak addig, amíg a nagy hó olvadás, vagy elhordás következtében eltűnik az utcákról. • Opel-Olympia, 51,000 km-t futott jó karban levő autó olcsón eladó to hat prima gumival. Dél-Kontárom. Zichy-u. 32. Telefon 402.
