Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-10-17 / 42. szám

1942. október 17. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. PANASZOS UEVELEK a bérjárművekről Több ízben szóvátettük már hasábjain­kon azt az egészségtelen, lehetetlen álla­potot, amely Komáromban a bérjármű­vek körül tapasztalható;. Szóvátettük azért; mert ez belevág áz idegenforgalom kér­désébe is, egy város életér epedig ez nem közömbös. Beismerjük, hogy felszólalá­sainknak nemcsak eredménye nem volt, hanem a helyzet még. rosszabbodott. Kü­lönösen észlelhető ez az általános elsöté­títés elrendelése óta, amint erről a hoz­zánk befutott panaszos levelek tanúskod­nak. E héten nem kevesebb, mint három ilyen panaszos levelet kaptunk, amelye­ket alább egész terjedelmükben közlünk. Az első levelet egy fővárosi újságíró írta szerkesztőnkhöz, tehát egy a váro­sunkban járt idegen, aki ezek után alig­ha viszi jóhírét városunknak. A levél így hangzik: Budapest, 1942. október 12. Kedves Barátom! A napokban Komáromban jártam hiva­talosan. A világháború óta nem jártam ott és így érthető kíváncsisággal mentem 24 év után az akkor meglehetősen leélt város­ba, vájjon mekkora fejlődésen ment ke­resztül? Sajnálattal tapasztaltam, hogy a csehek nem sokat léktettek a városba, egymás után ráismertem a régi utcákra és házakra, alig itt-ott izléstelenkedett néhány tipikusan cseh szabású újabb épület. Ami azonban a legnyomasztóbb benyo­mást tette rám a viszontlátás során, az maga a megérkezés volt. Este negyed ki­lenckor érkeztem a sebessel s ekkor már1 a 9 órára előírt elsötétítés teljes mérték­ben dühöngött. És ebben az egyiptomi sö­tétségben az a további kellemes meglepetés ért, hogy az állomáson sem kocsit, sem taxit nem találtam. Nagyon jól kereshetnek a komáromi közle­kedési vállalkozók, ha nem tartják érde­mesnek, hogy az eléggé frekventált sebes vonat utazóközönsége elé kimenjenek és az evvel járó nem megvetendő bevételt így maguktól elhajítsák. Valami kalitka­­szerű jármű, amit a helybeliek autóbusznak neveztek, várt ugyan az állomáson, ez azonban — kis befogadóképessége folytán — azonnal megtelt s az utazóközönség nagyobb tele nehéz csomagjaival lemaradt róla. Kérdeztük a gyanúsan keleti külsejű kocsi­vezetőtől, mikor jön vissza, de ő fölényesen leintett bennünket, hogy ma már nem látjuk őt viszont, nem bolondok ilyen sötétben kocsikázni. Az állomásépületben láttam a káromkodás -elleni plakátot, de mondhatom, nagy hatása sál nem volt a lemaradt utazóközönségre. Ha csak egy századrésze fogna annak az átoknak, ami a büszkén elrobogó bárkát ntravalóul ellátta, hát sohse ért volna be a városba. Telefonálni akartunk kocsiért, de a nyilvános postaállomáson fél ómi várakozás után sem tudtunk a kagylóhoz jutni, mert — nminí az ott szolgálatot teljesítő altisztek mondták — a telefonkezelő vala­hova eltávozott, ők inagnk pedig nem voltak hajlandók a közönség rendelkezésére állni. A forgalmi tiszt előzékenységéből így a vasúti telefont vettük igénybe, de ez sem, vezetett eredményre, kocsit sem a taxiállomáson, sem a szállodáknál nem találtunk. Yégül is kénytelenek voltunk gyalogosan nekivágni a pokoli sötétségnek málháslo­­vakhoz hasonlóan megrakodva csomagja­inkkal s így sikerült tíz órára beérkeznünk a városba. Azért írom meg mindezt Neked, hogy szellőztesd meg ezt a lehetetlen állapotot lapodban, talán akad hatóság, amelyik se­gíteni tud rajta, mer! ez semmi esetre sem szolgál városod előnyére és hasznára. Én például a magam részéről bosszú időre el­búcsúztam Komáromtól, nem akarok oda­menni. amíg el nem felejtem ezt a leg­nehezebb álomnál is nyomasztóbb valóságot. Ezért siettem is el onnan, ezért nem láto­gattalak meg stb. Régi barátod: (AláíráB) *' ' újságíró. Második levél: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Tapasztaltam, hogy b. lapja a városunk­ban észlelhető közlekedési mizériákat ál­landóan felszínen tartja s ezért vagyok bá­tor felkérni, szíveskedjék ezt a panaszos levelet is a nyilvánosság elé hozni. Hétfőn este a 8 órás vonathoz feleségem •lé kocsival akartam kimenni, mert tudtam, bogy nagyobb csomagokkal érkezik. Ezért mar délután 4 órakor nyakamba vettem a várost, hogy a kocsit biztosítsam. A fiakke­­roeok azt hitték, hogy azonnal, kell a kocsi te így készséggel ajánlották fel szolgálatukat, Mikor Montom megmondtam, hogy #BtB 8 órám kell B fuvar, elhúzták B asáinkat, mintha vadalmába-ko­mpiak volna és kijelentették, ■»téré nem vállalnak fuvart, mert nagyon 8 ötét van. Végigjártam me összes bírkocsiállomásokat, minde­nütt ugyanaz a válasz. Tudomásom szerint van a városnak bér­kocsi-szabályrendelete, amely ma is ér­vény-ben van s amely szerint a bérkocsi-, iparos nem utasíthatja vissza a megrendelést elfogadható ok nélkül. Az az ok pedig, hogy sötét van, semmikép sem elfogadható. A magam fajta tisztviselő ember nappal ke­vésbé vesz igénybe járművet, mert nem lelik rá. Legfeljebb az esti órákban és kü­lönösen a mostani elsötétítés idején óhajtok kocsin járni, vagy ha rossz az idő. Ámde a mi bérkocsisaink éppen esős időben, vagy mini most is, az esti és éjjeli órákban1 nem kaphatók. Hát nincs ez ellen orvosság? Tessék 'az inspekciósokat ellenőriztetni s aki megta­gadja a szolgálatot, el kelt tőle venni az iparengedélyt. Mindig halijuk, hogy a ke­reskedők mindenkit kötelesek kiszolgálni, aki üzletükben vásárolni akar. Hát a bér­kocsisokra ez nem vonatkozik? Azt is fel­hozzák mentségükül, hogy nincs elegendő takarmányuk a lovuk részére. Ez igaz is lehet. De akkor ne álljanak ki a bér­kocsiállomásra és adják vissza iparigazol­­ványukat, mert ha egyszer kiállnak, köte­lesek a megrendeléseknek eleget tenni. Levelem szíves közlését előre is kö­szönve vagyok igaz tisztelettel Komárom, 1912. október 9. (Aláírás) Harmadik levél: 'lisztéit Szerkesztőség! Bár nincsenek újságíró allűrjeim, ezút­tal kénytelen vagyok mégis a tollhoz for­dulni, hogy panaszos levelem megírjam. Mert az már tűrhetetlen, ami Komáromban: az autótaxik és bérkocsik vidékén folyik. Már . nemcsak a hentesek és kereskedők», beszélnek velünk, szegény fogyasztókkal fél­válról, sőt sokszor sértő módon, hanem a közlekedési eszközök vezetői és tulajdono­sai is. A déli városrészben lakom és így az esli órákban sokszor kell igénybe vennem bérkocsit, taxii vagy autóbuszt; nagy kegy azonban, ha valamelyik vállalja a mega rendelésemet, de ezt is csak olyankor,: ha a járművet ott találom a standon. Este 8 óim után azonban már egy fia kocsit, vagy' taxit sem lehet ta­lálni) még az inspekciősokat sem. csöpot-papoí otthagyva, mind az igazak álmát ahissza már ilyenkor. Persze, mióla felszerelték a bérautókat taxaméterekkel, dagadtra keresik magukat este 8 óráig s azután már nem tartják’ érdemesnek kötelességüket teljesíteni. Irtóz­nak a sötétségtől, a lámpagyujtástól, vagy félnek a korlátozott világítás mellett köz­lekedni ? Bántó az utazóközönségre az is, hogy a megrendeléseket csak úgy iminel­­ámínal fogadják, egymásra tologat­ják. ha szól hozzájuk az ember, meg sem mozdulnak, tovább beszélget­nek és tréfálkoznak egymással, mintha a kuncsaft ott sem volna. Tudom jól, hogy megcsökkent a rendőr­ség létszáma is a mai viszonyok között) de azért talán mégis módját lehetne ejteni, hogy az ilyen hérkocsiáliomásokon néha­­néha megjelenjen és kissé körülnézzen a közelben őrszolgálatot teljesítő rendőr. Tu­domásom szerint különösen vidékiekkel szemben viselkednek a kocsivezetők bán­tóan és visszautasítóan: Ennek pedig az lesz a következménye, hogy elkerülik a várost, inkább járnak Győrbe, Tatába, Ér­sekújvárba, ahol van gond arra, hogy 'ilyes­mi ne forduljon elő. A Start autóbuszról pedig már nem is tnerek beszélni, hisz b. lapjuk annyiszor foglalkozott vele éspedig amint látjuk, ered­mény nélkül. Most is csak MINDEN ORION-RÁDIÓKERESKEDÖ KÉSZSÉGGEL BEMUTATJA, i későn indul s akárhányszor jegy nélkül kénytelen az utazó közönség a vasútra ttd : l»íui. Épp oly .gusz­tustalanul piszkos, mint volt. Nem telik a szokatlanul magas viíelbér­­bűl? Hisz ezért a pénzén Kelenföldről Újpestre elvisz az autóbusz. Utóbbi időben nemcsak az indulásokat, hanem a bérletjegyeket is korlátozzák, amikor pedig a forgalom állandóan emel­kedik. Vájjon ki áll emőgött a vállalat mögött, hogy. neki mindent lehet és szabad? Kérem a f. Szerkesztőséget, adjon han­got ennek a panasznak b. lapjában, nem­csak magam, hanem igen sokan mások is érzik ennek a helyzetnek az. elviselhe­­tetlenségét. Tisztelettel: (Aláírási) A panaszos leveleknek íme készséggel heiytadtunk, íróiknak pedig üzenjük, hogy felelős szerkesztőnk mindezeket a panaszokat felhozta a városi törvényha­tósági bizottság oki. 13-i kisgyűlésén, ahol komoly Ígéretet is kapott a bajok lehető orvoslására. Arra kérjük azon­ban a közönséget, hogy hasonló ese­tek megismétlődésével tegyen feljelen­tést a városi kihágási bíróságnál, mert csak ez esetben tehet a hatóság meg­torló intézkedéseket. Általános panasz­kodással nem sokra megyünk, minden konkrét esetet hozzunk tehát a hatóság tudomására, s akkor majd lesz rend. • • ? ölési törlőit ci ME? komáromi választmánya A Magyar Élet Pártja Komárom városi választmánya rendkívül népes és élénk érdeklődésű értekezletet tartóit. Az értekezletet dr. Prónay Aladár vá­rosi elnök nyitotta meg, aki örömmel hozta az értekezlet tudomására, hogy az általa javaslatba hozott hadisegély ügyet a párt központi igazgatósága magáévá tette. Érintkezésbe lépett a honvédelem­ügyi kormánnyá1, ahonnan színéi ked­vező válasz érkezett. Király József esperes-plébános, orsz.­­feyül. képviselő a kül- és belpolitikai hely­zettel foglalkozott, majd rendkívül érde­­tájékoztatóí nyújtott a ka’onai s;ol­dalra bevonult országgyűlési képviselők harctéri tapasztalairól, végül pedig nagy f SIEMENS RÁDIÓ AIóa. a A kopható: MÓROCZ PÉTER ss rá^ió és villanyfelszarelégj asaküzletében Komárom, Nádor-«. 15. - Telefon 44. megelégedéssel nyilatkozott honvédeink harctéri gondozása és ellátmányozásáról, valamint azon gondos szeretetről, amely­ben sebesült honvédeink részesülnek. Több közérdekű ügy került a választ­mányi értekezlet napirendje során szóba. A munkaközvetítés államosításán k kér­dése, a tengeri beszolgáltatás magas meny­­nyiségi megállapítása is, melyben a vá­lasztmány indítványozta, hogy a vízállá­sos területek esetében a 3 és fél mázsa beszolgáltatási kötelezettséget mérsékeljék a vízkárhoz mérten. Dr. Polóny Béla főorvos a cukor­­rendelet szigorúbb végrehajtását szorgal­mazta, azt javasolta, hogy a jövőben a kezelőorvosok cukorjegy kiutalását a já­rási tisztiorvos vizsgálja felül és csak a mag;', .orva ok bizonyítványának felülvizs­gálása után tisztiorvosi engedéllyel része­süljön a tényleg rászoruló beteg a kiszol­gáltatandó cukorban. Javasolta, hogy a már beérkezett igénylések visszamenőle­gesen vizsgáltassanak felül. Czibor Géza választmányi tag a bú­torasztalosok és festők enyvszükségleté­­nek teljesmérvű kielégítését kérte. Balogh Miklós pedig az építkezési anyagok árusításával kapcsolatos vissza­éléseket tette szóvá. A választmány a továbbiakban a köz­lekedés lehetetten voltával foglalkozott éa sérelmezte, hogy csupán egy autóbuszjárat van üélkomárombpi, s a diái ok képtelenek autóbuszon közlekedni, mert ezidőszeriní 15 diák jutott csupán bérletjegyhez. A városmajori élelmiszerjegyek kiutalá­sával kapcsolatos anomáliák is szóbakerüí­­tek, ahova egyesek állítása szerint napo­kon keresztül járnak az érdekeltek, míg je­gyüket megkapják. Ez ügyben dr. Pránaj) Aladárt kérte fel a választmány a polgár­mesternél való közbejárásra. VARRÓNŐ Női felső- és alsóruha varrását olcsón vállalja. Molnár-utca 17. sz. (Udvarban) tW

Next

/
Thumbnails
Contents