Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-10-17 / 42. szám
Helranhormodik évfolyam 42. szám 33 Szombat, 1942 október 17 Politikai, társadalmi ‘ és a Varmegyei Tüzoltószövetség, közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Daloskerüleí és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő,- negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Uj rend i termelésben Irta: Lossonczy István m. kir. közellátási miniszter Alapította: néhai TUBA JANOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DH. KÁLLAI ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAI7 JÓZSEF. Főmimkatársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucea 29. esz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Äz elmulS héten egy kivégzés két rögtönitélő bírósági tárgyalás volt Komáromban Rövid ülést tartott a vármegye kisgyűlése és közigazgatási bizottsága Komárom, vármegye kisgyűlése és közigazgatási bizottsága október 13-án tartotta szokásos havi ülését a vármegyeház kistermében vitéz Nagy Nándor főispán elnöklése mellett. Eisgyűiés A vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember 30-án tartotta rendes őszi közgyűlését és legutóbbi kisgyűlését, így a. kisgyűlés elé tartozó ügyek száma meglehetősen alacsony volt, miért is a kisgyűlés alig tartott 3/4 óra hosszat. Napirend előtti felszólalás híján a kisgyűlés nyomban a tárgysorozatra tért A közgyűlés elé tartozó ügyek előkészítésében javasolja a közgyűlésnek, hogy Békés vármegyének a hatósági bábák fizetésreudezése tárgyában megküldött kormány feliratát hasonló szellemű felirattal támogassa. Ma, amikor a családvédelem kérdése áll előtérben, nemzeti értékű jelentőséget nyer ez a kérdés. A gúta-negyedi vicinális közút és az izsapi Csiliz-híd munkálatainak felülvizsgálása során a kisgyűlés javasolja a közgyűlésnek, hogy a jelentést vegye tudomásul és az államépítészeti hivatalnak a íelmentvényt adja meg. Saját hatáskörben a kisgyűlés 500 P segélyt szavazott meg Szentmihályfa községnek útátereszek létesítése céljára, 7.50 P segélyt utalt • Bogya község részére dögtér és hullaverem létesítésére, Gelle község részére a ragadós száj- és körömfájás zárlata miatt felmerült költségek megtérítése fejében 1033 P-t szavazott meg, Neszmély község részére pedig vízmosás megkötésére 1000 P előleget utalt ki. Ez év januárja óta a vármegye négy aljegyző teljesít katonai szolgálatot, 8 közigazgatási gyakornoki állás pedig pályázók hiányában betöltetlen. Azóta ezeknek a ni.inkáját dr. Felső Lajos és dr. Molnár .Jenő .aljegyzők végzik és csak az ő túlfokozott munkásságuknak köszönhető, hogy az ügyellátás a vármegyében fennakadást nem szenvedett. A legutóbbi számonkérőszék is elismeréssel emlékezett meg jelentésében e kél kiváló aljegyző munkásságáról. szorgalmáról és lelkiismeretességéről. A kisgyűlés ezt az elismerést most akként juttatta kifejezésre, hogy e két érdemes tisztviselő részére 1942. februártól kezdődően havi 50 P jutalmat állapított meg mindaddig, amíg a tisztviselői lét-, számban a helyzet lényegesen nem javul. Ezután az egyes községek részéről jóváhagyás céljából felterjesztett határozatokat bírálta felül a kisgyűlés. Kozlgcszgdásl bizottság A vármegye közigazgatási bizottságának ülése fél -ii órakor kezdődött. Napirend előtti felszólalás híján a bizottság «•kőnek az alispán jelentéséi hallgatta meg. Eszerint megtörtént Bököd községnek a gesztesi járástól a tatai járáshoz átcsatolását kimondó határozat végrehajtása. A tisztviselők létszáma állandóan apad. utánpótlás egyáltalán nines, a jogvégzett ifjúság más, jobb jövedelmű elhelyezkedést keres. A helyzet így állandóan rosszabbodik, ami súlyos gondol okoz a vármegye alispánjának. A közellátás tekintetében a legutóbbi közgyűlésen előterjesztett alispáni jelentéshez újabb hozzáadnivaló nincs. Tűzeset 18-szor fordult elő 46.000 pengő kárral, melynek egy része biztosítás útján megtérül. A közbiztonság kielégítő, fegyelmi eljárás vármegyei tisztviselő ellen nem volt folyamatban. Löké Károly biz. tag sajnálattal hallja a tisztviselőhiányra vonatkozó adatokat. Különösen aggodalommal tölti el az, hogy amíg a tisztviselők egyrésze a rossz fizetés mialt kilép a vármegye szolgálatából, hogy más, jövedelmezőbb életpályán keressen elhelyezkedést, addig másrészről az utánpótlás teljesen megszűnt, aminek oka ugyancsak a közigazgatási tisztviselők mostoha ellátása. Ez a helyzet jóra nem vezethet és ezért szükségesnek látja, hogy úgy a közigazgatási bizottság, mint az alispán az előre Iáiható következményekért a felelősséget már most hárítsa el magától. A vármegye a maga részéről elkövetett mindent, hogy ez az áldatlan állapot orvoslást nyerjen s ltja, e törekvése rajta kívül álló okokból eredményre nem vezetett, azért a felelősséget vállalni nem lehet. Kéri azonban a vármegye tisztikarát, hogy a lehetőség határáig teljesítse kötelességét a vármegye közönsége érdekében; A bizottság az indítványt magáévá tette, az alispán jelentését pedig egyhangúan tudomásul vette. A korszerű hadviselés, amely fegyverei közül nein nélkülözheti a gazdasági hadviselés eszközeit, nagy követelményeket lámaszí az ország gazdasági éleiével szemben. A háborús gazdasági feladatok közül biztosítani kell a hadsereg ellátását a hadfelszerelési ipar termelésének folytonosságát, sőt fejlődését és gondoskodni kell a hátország, a belső front ellátásáról is, oly értelemben, hogy a lakosságnak az a része, amelyik nem fegyverrel a kezében harcol, olyan ellátási helyzetbe kerüljön, amely lehetővé teszi a szükséges legnagyobb fokú erőkifejtési is. A hátország közellálása nagy mértékben befolyásolja -a háború kimeneteléi, azért minden eszközzel gondoskodni kell annak zavartalan ellátásáról. Az ellenséges hadviselés totális háborút vezet, amely nem szorítkozik csupán a kél szembenálló hadsereg harcára, de kilerjoszkedik a hátország életére is s annak zavarására, rombolására és káros befolyásolására förekszik. Ennek a körülményiiek a felismerése megköveteli, hogy a hátország, azaz a belső front, a hadsereghez hasonlóan, céltudatos szervezettséggel és felkészültséggel utasítsa viszsza az összes ellenségei befolyásolás sikál. A belső front szilártlsága megköveteli azt, hogy az ország minden rétege, a lakosság minden egyes tagja egyformán viselje el mindazt az áldozatot, amelyet a háború következtében vállalnia kell. Ezt az áldozatvállalást megkövetelik tőlünk azok, akik az ország halárain kívül harcolva életüket minden pillanatban kockára teszik, ele megköveteli a magunk lelkiismerete is. A közellálás biztosítása megköveteli, hogy mindazon termelői rétegí k, amelyek munkájukkal a feladatok megoldását elősegítik és megkönnyítik, a háborús idők közepette fokozottabb felelősséget vegyenek részt a termelésben. A magyar gizdalársadalom elsőrendű kötelessége, hogy a termelésben reá váró feladatokat egységesen oldja meg és minden feleslegét a megfelelő módon hozza a piacra. Amikor a nemzet fennmaradása érdekében élelhalál harcot vív, minden embernek honvédelmi kölelessége, hogy kivegye részét ebből a harcból. A magyar gazdaközönségink, amely az ország legnagyobb és l<gfonfosabb hadiüzemének tulajdonosa, irányítója vagy munkása, legfontosabb kötelessége, hogy megfelelő termeléssel biztosítsa az ország közélelinezésél, meri fizikailag csak úgy állíthatunk fel követelményeket a munkással, az iparossal és a szellemi munkással szemben, ha az élelmezéshez szükséges táplálékot biztosítjuk számukra. Közellálásunk eddigi rendszere a kenyér- és zsírellátási nagyjából biztosítani tudja. Békében is, de méginkább háború idején, szükséges, hogy a számítások során mindig előre figyelembe vegyük az előre nem lá'ható tényezőket és azon kell lennüu hogy ezeknek a tényezőknek a kedvezőtlen hatásait a lehetőségh'Z képest csökkentsük. A jövőben tehát olyan intézkedéseknek megvalósítására törekszünk, amelyek ezeket a kisebb-nagyobb akadályokat és zökkenőket lehetőleg megszüntetik és biztosítani tudjuk az állandóságot az ellátásban és a fejlődési a termelésben. Az igazsághoz híven megállapíthatjuk, hogy a közellálás rendjének biztosításáról sok olyan intézkedés voll, amely nem váltotta be teljes egészében a hozzáfűzött reményeket. Énmk több oka voll. Amikor az elmúlt gazdasági évben a katonai beszerzőoszBagók segílségével vették igénybe a gabonái, akkor a pillanatnyi helyzet ez, a szükségmegoldást parancsolta. A tapasztalatok azonban azl mutatták, hogy ezt az eljárási a jövőben mellőzni kell. A folyó évben már a-eséplésnél vettük számba a gabonát a eséplési ellenőrök segílségével. Ez sem bizonyult tökéletesnek. Egyrészt nagy költséget jelent, másrészt az ellenőrzésben is sok helyen hibák mutatkoztak, de legfőbb hibájuk, hogy a gazdák tájékozatlanságban voltak, hogy mi a közellátási szükséglet és termelésükéi nem tudták ennek megfelelően beállítani. De nehézségek állnak elő annak folytán is, hogy akadnak olyanok is, akik nem akarják im egér leni az idők szavát s a beszolgáltatásra előírt gabonát a megfelelő időpontban nem szolgáltatták be, de ónnak a köz elől való elvonására törekszenek. A későbbi elszámoltatáskor természetesen mind nkinik kid ről a bűne, de addig hiányoznak azok a készletek, amelyeket be kelleti volna Szolgáltatni és ha az előre megállapított számításokba hibák csúsznak, ezek olyan nehézségeket jelenthetnek, amelyek a zavartalan közellátási rendkívül megnehezítik. Uj utat kellett tehát keresnünk, hogy a termelés és az ellátás kérdését összhangoljuk. A kiindulási pont az, hogy minden gazdának kötelessége azt termelni, amire az országnak múlhatatlanul szüksége van. Ha ez megtörtént, akkor az ország lakossága munkáját nyugodtan végezheti, hiszen ellátása biztosítva van, viszont a közellálás irányítói is nyugodtak lehetnek, mert tudják azl. hogy a szükségesek rendeklezésükr? fognak állani. A gazda tehát előre tudja, hogy mi az a mennyiség, amelyet termelnie és beszolgáltatnia kell s ez feltétlenül hozzásegíti őt ahhoz, hogy termelői tevékenységéi a rend s gazdálkodás keretein belül nyugodl lelkiismeretid végezhesse. Amit az előírt mennyiségen felül termel és a közellátás rendelkezésére bocsa*, ezért jutalomba részesül. Az új terindési rend ösztönzőleg kíván halni a termelésre, amely mellett biztosítva láthatja a gazda munkája és áldozata eredményét. A kataszteri tiszta jövedelem alapján megállapítandó gtbonabeszolgáltafási kötelezettség nem jelent a jelenleginél nagyobi) megterhelést a gazdára. Amikor azonban jutalmazzuk azokat a szorgalmas gazdákat, akik felismerve a nemzet érdekeit, segítségünkre sietnek, ugyanakkor büntetni fogjuk azokat, akik a mai idők közepette is elhanyagolják földjeik m gművelését. Akik a megkívánt eredményt nem érik el, a hiány értékét többszörösen felülmúló büntetést fognak fizetni a köznek, mert nem g zdálkodtak megfelelően. Az új termelési rend keretein belül tehetőséget nyújtunk a gazdáknak, hogy az ügyesség, a tehetség és a szorgalom érvényesüljön. Szilárd meggyőződésem, hogy az általunk elgondol! termelési rend. ha imunkás és gazda átérzik a nemzet irányában szükséges kötclességíeljesítést, minden irányban csak megnyugvást hozhat és egyúttal hatalmas ösztönzője lesz a termelésnek. Lesznek zökkenők, amelyek elkerülhetetlenek, de mindenki előre tudván ’kötelességét, nyugodtan állíthatja be termelési tervét, amelynek alapján biztosítható tesz az ország közellátása és megtalálható a fejlődés útja.
