Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-10-03 / 40. szám
í. oldal KOMAROMI LAPOK 1942. október 3 T DUNAALMÁS levő Tekintetes Megye Iria: Lenhardl György A legrégibb névbejegyzéssel a katolikus anyakönyvijén 1752-ben Ladvika és 1753- ban Bétsi családnevekkel találkozunk A születési arivakönyv egyébként az 1758. évvel kezdődik. 1758—1860-ig a megismétlődő nevek: Ab-: lusmár. Apototzky, Asztalos, Áts, Atzél, Bétsi-Bötsi. Babos. Babosi, Bajucz-Bajus, Bálint-Báling, Balogh, Beer, Bélék, Bétitt, Bemovits. Bernáth, Betyár, Birlik, Bitz. Botka, Brenner, Buda, Budai-Buduj. Berchner - magyarosítva Benke. Czartl, Czégér, Czehman-Czekman, Chrisan-Chrison. Csikós. Damukos, Dedinszky. Deiner. Dóba}; Dőléseink Dugász, Dvorak, Éckel, Ecker. Eckert. Écsv, Éffenberger, Egén-' holler. Engelman. Évalla, Fábián, nemes Faddy, Farkas, Fekete, Fischer, Forgáts, tioczás. Gölles, Gruber, Gulács-Gulyás-Gulás, Gunyabár, Győri, Gvuricsek, Gyurtsó, Hajas, Hailer, Halász. Halom, Halomi, Hamburger, Hatala, Hatvan, Hansel, Havlik, Heger, Hirsch-Hérs-Hurs, Itoffmann- Hoffman-Hofman. Horetzky, nemes Horetzky, Holovits, Horn, Horváth, Huber, lakács. Jeges, Jelinek, Jenner. Jomándl. Jományi. Jortsán, Juhász, Jung, Kaiser, Kalina. Kartner, Karó, Kardos, l*avka, Kärpfe. Keö. Kinder, Király. Kluch-Kruhk- Kmg-Krugg. Kertész. Kiss. Koczkás, Kollár. Kováts, Komlósi. (veranda, Kolia, Koller, Korger-Karger, Koch. Kovácsek. König, Kraus, Krauschek. Kuas, Kugler, Kupi, Kurutz, Kutsera, Laczkó, Lami, Lehotz, Lengyel, Lévai. Lenhard. Lukács, Madai, Magyar, Major, Maiina. Már, Mayer. Mester, Mészáros. Mike, Miller-Milner, Misgócz. Mélyföldi, Misko, Missuta, Molnár, Missák, Mikonya, Michael, Milhofer-Mühlhofer, Morvái, Muchovitz-Mukovitz, Mukk, Nagy, Nádudvaraik, Nahanátsch-Najsanatz, Náivirt. Nauman, Nedermány. Nechvatal. Németh, Ober, Pachl-Páhl-Báchl, Paikos-Pajkos, Pallagovits, Palatzka, Pál. Parenlz, Parti. Patócs, Párzl, Pelner-Perncr, Pesti, Pinternits. Pintér, Pirkner, Pittner, Polczer, Prager Pross-Prass-Prosch-Proasch. Purgass, Raífai. Raitpauer. Rascha. Raumbausch. Reitemáér, Richter-Rieter. Richtorius, Rischoczkv. Rolicsek. Ronszki-Ronszky-Rontzky. Rosenál-Rosechnal-Roschnál, Sámuel. Sárközi. Sárai. Sempht. Simonits, Simckó, Sparcinger, Springer, Strauks, Schatz. Schmidt, Schneider, Schneller, .Schober, Schreiner. Schroter, Schuch-Schuk, Sclnuny, Schuzam, Schvob, Szabó, Szálló alias Schneider Szalay, Szapp-Szap, Szemfa, Szép, Szíjáló, Szilágyi. Sziihetz, Szlaményi, Sziits. Tánczos, Tannos, Therr. Todt, Toinanek-Tomanik, Tomán-Tomándl, Tóth- Tótth, Török, Tsizmazia, Tusán-Tusány- Tuschán, Turcsi, Tüske. Udvari-Udvart, Újvári,' Üveges, Vallner, Varga, Yáry-Yári.Yari, Yenczel. Vedel, Victorin, Yida. Vienga. Vinter. Volffanor, Vörös, Zvotsch. Foglalkozásuk: grófi személyzet, uradalmi tiszt, u. főszámadó. u. tamester, u vadász, u. vendéglős, u. bognár, u. molnár, u. cseléd, csikós, ménesgazda, juhász, béres, ökörpásztor, továbbá kőfaragó mester, segéd. kőmíves, kádár, csizmadia, cipész, takács, kovács, bognár, zsellér és egyéb mesteremberek. ! * A 16-ik század második felében élt Islvánffy Miklós leírásából tudjuk, hogy a református templom az egykor gyönyörű csúcsíves bencéstemplom szentélyének romjaira épült, a templom-rom köveiből. A mai református templom, mely a múlt század végén sok átalakításon esett át, kecses, szépvonalú és a község panorámájába igen jellegzetesen beletartozik. Almás lakosságának törzséi még ma is, a török pusztítás után elnéptelenedett községbe 1570-ben betelepített református színmagyar lakosság alkotja. Magyarázatát a földbirtok lielyhezkötö ereje adja, úgyhogy a falu lakosságát alkotó pár igen népes család a törökdúlás után letelepedők egyenes leszármazottjai. (Barsi, Harcsa. Csulyok. Tar, Tóth, Takács, Csontó. Tehát .a község folytatólagos története szervesen egybeforr az itteni reformátussá;? történetével, melynek sok érdekességet tartalmazó tükre és helytörténeti adattára az almási református anyakönyv. A legrégibb 1713-ban kelt és ilyetén kezdődik : Az Helvetiai valláson lévő Keresztyén Gyülekezet eörökös könyve, avagy Mutriku- I áj a. Melyben Minden szükséges és meg tartásra és meg maradásra való dolgok irattatnak Anno 1713. Szenczi Sámuel Prédikátor idejében«. A lap alján ez a íöijegyzés van: Egv rongyos Levélből, melly Íratott 1674. esztendőben úgy tetszik, hogy akkor Almási Prédikátor volt Marosi Lukáts. Utánna következett Bagosi Sámuel, ki 20 esztendőkig szolgált ab Anno 1678—1698-ig. Ez utári Sallai András volt 5 esztendőkig tud. illik 1703-dik esztendőig, mely Szenczi Sámuelnek volt első esztendejek«. Az anyakönyv tábláján folytatódik az almási lelkészek sora a mai napig: 4. Szenczi Sámuel, 1703—1716-ig. 5. Szkárosi Tamás, 1716—1730-ig. 6. Komáromi Csulyak Sámuel, 1730—1749. 7. Tatai Csulyak András, 1749—17o6. 8. Wáli István 1756—1780. 9. Solvmosi György, 1780—1788. 10. Kenesei József, 1788—1801. 11. Győri Imre. 1801-1814. 12. Pályi Pál, 1814-1832. 13. Barsi János, 1832—1854. 14. Györfy Ferenc, 1855—1878. 15. Keeskemélhv Jenő. 1878—1900 16. Nagy Kornél, 1908— Az első keresztelési bejegyzés 1703-ból: Sz.-Györgyi István fia Márton. é világbul Netisztességesen el-Egy temetési bejegyzés: Die 21. Április 1714. Múlt ki csendes halállá héz István és azon napon t eme tteteti Prédikácziói taníttással. A templomra vonatkozó adatokat találhatunk az Eclesia 1780-ban kezdődő Jegyzőkönyvében. Többek közt így folytatódik: Templomának régiségéről lásd ugyanazon törvényes tiszti vizsgálatot, mely azt bizonyítja, hogy annak építési ideje bizonytalan. mert az az emberi emberi emlékezetet felyiil haladja; de azonban a Tanuk benne azt valják. hogy eleikről szájrólszájra általjött hagyomány szerént ez valamikor szerzeteseknek temploma volt, melyet ezek a Török Urasága alatt elhagyván, a Templom, a helységnek egyedül református lakója lévén azoknak birtokába jutott és ők azt mint romladozó félben lévőt ki igazgatták és fedél alá vették és azt mindenkor nyugodalmasan bírták. Úgy látszik, hogy a Duna felől a templom melletti mostani fundamentom, melyet a Duna áradásai és jegei már igen megrongáltak és elpusztítottak, sekrestyének és szerzetesek házának fundamentoma lehetett. Igv vélekedett erről az 1720-iki törvényes vizsgálatot kiküldöttsége. Almás, Neszméllyel és Szönnyel együtt a régibb időben a komáromi várhoz tartozott és Földes Uraik a Várkormányzók voltak; * nevezetesen 1720-ban Földes )Ura volt Bevern Herezeg akkori várparancsnok, ki Lutheran» vallásé volt. Mint a Neszmélyi Ekklesia Jegyzőkönyve mutatja, ilyen Földes Uraik voltak: Pukkan* Várparancsnok és ennek fia. Pukkan Hofkirchen és mások. Ezen uradalmat elcserélte a Kamara 1744- ben az Ó-Budai Uradalommal, melyet Gróf Zichy Família bírt és ezen időtől fogva Almás, Neszmély és Szőnv a Gróf Ziehyelc birtokában vágynak, jó emlékezettel lévén a lakosok most is a régi Földes Uraik érául. Szántóföldjeik voltak a prédikátoroknak és iskolamestereknek azelőtt, míg az uradalom a Zichyek birtokába nem jutott. Ezek a földek és szőlők dézsmát nem adtak, jedésél minden évben levélben kérni de kel deny let Ugyancsak az Eclesia Jegyzőkönyvében találkozunk a Ni'o 33. alatt egy nagyon érdekes bejegyzéssel, melyen keresztül megérthetjük, hogy miként rakódott le a pápai ’ ref. Collegium európai hírű pénzgyüjteményének alapja. Szóról-szóra: Megkéretnek a v. Suptiának minden tagjai, hogy a kiknél régi pénz vagyon a Pápai Golíégiumha hé küldeni ha tesékeltessenek.« (Folytatjuk.) * Puchaim. Mindörökre Panasztól, kíntó! elgyötörve, hollig helyben, körbe-körbe, mégis daccal, meg nem törve, itt élnünk kell: mindörökre! Kassáim József. A Jókai egyesület könyvtára és a városi közkönyvtár Amiről a nagyközönség keveset tud Most. hogy a Jókai Egyesület igazgatótanácsa és Komárom vármegye közgyűlése foglalkozott a komáromi Jókai Egyesület múzeumának és könyvtárának átvételével, átszervezésével, a nagyközönség, jórésze azt •hiszi, hogy itt a Kultúrpalota. földszintjén elhelyezett városi könyvtárról van szó a könyvtárral kapcsolatban. Nem! A városi közkönyvtár Komárom szab. kir. város tulajdona, annak átvételéről, átszervezéséről szó sincs, mert az a mai kor minden kul-; túrális követelményének eleget tesz és ott átszervezésről nem is tehet szó. A városi közkönyvtár közel húszezer kötetével, ezerkétszáz olvasójával és évi ötven-hatvanezer kiolvasott kötetével vezet a vidéki könyvtárak között. A nagyközönség ugyanis nem tudja, hogy a Kultúrpalotában van egy másik könyvtár is, a Jókai Egyesület hatalmas könyvtára, amely ötven-hatvanezer kötetével egyelőre nincs az olvasó közönség számára nyitva.* Ez la könyvtár vár az átrendezésre. Ennek a könyvtárnak az alapját Kults ár István, Komárom neves szülöttje vetette meg több, mint száz évvel ezelőtt, 1827-ben, amikor Komárom vármegyének közel négyezer kötetet adományozott azzal, hogy az a város és a vármegye lakosságának szellemi táplálékául szolgáljon. A könyvtár gyarapítására jelentős . összeget irányoztak elő és ezt mint vármegyei könyvtáralapot kezelték. A könyvtár régi olvasóinak jegyzékében megtaláljuk Czuezor Gergelyt, Szinnyei Józsefet, Gliyczy Kálmánt, akik nag3r könyvadományokkal szintén gyarapították a vármegyei könyvtárat. A Bach-korszakban mostoha sors jutott a könyvtárnak, sok könyv elveszett, a könyvtáralap összege is összezsugorodott. Óvja bőrét az őszi széltől LYDÓ crémmel Kapható: DOBOS-nál KOMÁROM, VÁRMEGYE-UTCA 9. Jól ápoltság fél sikert Ha ezt elakarja érni, vásároljon megbízható helyen DOBOS-nál A szépek még szebbek lesznek, ha mindent DOBOS-nál vesznek. KAPHATÓ, PUDER. Í3HAMPON KÖLNI, KOMÁROM, VÁRMEGYE-UTCA 9. TELEFON 210. Később a könyvtár állandóan szerzett be. új könyveket és 1876-tól kezdve vezettek szerzeménvi naplót. Előzőleg Kultsár István özvegye ezer kötettel gyarapította 'férje: könyvadományát. Érdemes megállanunk itt. egy percre és megemlíteni, hogy Kultsár István tanári pályán kezdte a magyar kultúra terén való működését. Bencés tanár volt. Amikor' IJ. József eltörölte a bencés rendet, világi tanári pályára lépett. Majd Pesten az első magyar hivatásos lapszerkesztő lelt és szerkesztette a Nemzeti Újságot és a Hazai és Külföldi Tudósításokat. Lelkes pártfogója volt a magyar színészetnek és egy ízben színigazgatói tevékenységet is kifejteti. Nagy irodalmi érdeme, hogy Mikes, Kelemen törökországi leveleinek kéziratát megmentette az elkaliódástól és Szombathelyen 1794-ben, ahol akkor tanárkodat). nyomtatásban1 kiadta. A vármegyének hagyományozott könyvtárnál legnagyobb bajok voltak annak megfelelő elhelyezésénél és így nem egyszer mostoha helyzetbe jutott Kultsár István értékes hagyatéka.|Végre 1882-ben kimondta a vármegye, hogy a megyeház udvarán lévő istállót átalakítják levéltárnak és könyvtárnak. Később ez meg is történt és a levéltár első szobájába kerül a könyvtár, Ghyczv Kálmán hagyatékával megnagyobbodva. Egyidejűleg a könyvtár őre Nyulassy Antal bencés tanár lett. A vármegye könyvtárbizottságot, könyvtártanácsot alakított. Könyvtárőr volt többek között Thaly Géza, majd Miskey Géza vármegyei levél tárnok tett a könyvtárőr 1873--1903-ig. amikor dr. Alapy Gyula vette át a könyvtár vezetését. Ghyczy Dénes alispán 19*07- ben Alapy mellé dr. Baranyav Józsefet nevezte ki segédőrnek, ök ketten aztán ki-* MILUS vegyileg fest, tisztit ruhákat KOMAROM Nádor-utca 3. Telelőn 292. Alapíiialoii 1905. adták a könyvtár első katalógusait nyomtatásban. A közönség mind nagyobi} tömege kereste föl a levéltárban elhelyezeti könyvtárt, amelynek az ottani hely inát nagyon szűk volt és amikor ii Kultúrpalota fölépült, a vármegye a Jókai Egyesületnek adta át könyvtárát, ahol a legmodernebb könyvtári berendezéssel talált új otthonra a könyvtár. Később id. Szinnyei József, Palkovich Viktor és mások nag\ könyvtárai is a Jókai Egyesület könyvtarába kerültek. A Jókai Egyesület az . alapot lefektető Kultsár István meghagyásához híven, tartott kölcsönkönyvtári szolgálatot a Kultúrpalotában egészen 1926-ig, amikor Komárom város újra átszervezte régi könvvtárát és azt a Kultúrpalotában megnyitotta. .Igv a Jókai Egyesület kölcsönkönyvtári működése fölöslegessé vált, azt beszüntette és a Jókai Egyesület könyvtára azóta el van zárva a közönség előtt és rendezésre vár, mert közben igen nagy anyaggal szaporodott. Tehát erről a Jókai egyesületi hatalmas könyvtárról van most szó. A városi közkönyvtár több. mint ötven évre tekinthet vissza. 1887-ben alakították telkes kultúrbarátok. A könyvtár létesítésére könyvtárbizottságot szerveztek, amelynek tagjai voltak: Sípos Elek iskolaigazgató, mint elnök. Hittrieli József. Kaez Lajos, Kemény Károly, Lakatos Károly, Polony Lajos, Szépe Pál, Szijj János, Szűcs Sándor, Tuba János. A könyv-tár első kezelői voltak: Hittrich József és Szijj János. dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület jelenlegi elnökének édesapja. Később Hittrich József és Szijj János helyét Vidák Ferenc és Szálkái Vilmos töltötték be. A csehszlovák uralom alatt a városi könyvtárat átszervezték. így átszervezetten az első könyvtáros dr* Alapy Gyula volt, egy é\ múlva lemondott állásáról és a közgyűlés dr. Baranyav József hivatásos könyvtárost választotta meg városi könyvtárosnak. aki már 35 éve, 1907 óta működik a könyvtárosi pályán. A városi közkönyvtár első nyomtatott katalógusát dr. Alapy Gyula szerkesztette, utána a többit, nyolcat, dr. Baranyav József, aki most készíti a könyvtár tizedik katalógusát. A városi könyvtár irányítását a könyvtártanács vezeti. A könyvtártanács tagjai: dr. Dobrovich Ágoston főgimnáziumi igazgató, Alapy Gáspár polgármester, dr. Csukás István városi főjegyző, dr. fgó Aladár városi kultúrtanácsos. Vásárhelyi Károly polgári iskolai igazgató, dr. Hajdú Lukács főgimnáziumi tanár. Nehéz Ferenc SZMKE- titkár, Makky Lajos takarékpénztári igazgató, mint pénztáros, Szombathv Viktor író. dr. Baranyav József könyvtárigazgató. A könyvtártanács 1940. decemberben boldogult Fülöp Zsigmond elnöklete alatt megtartott ülésén dr. Hajdú Lukács főgimná^ ziumi tanár javaslatára dr. Baranyav József könyvtárost könyvtárigazgatói címmel jutalmazta érdemei elismeréséül. A városi közkönyvtár olvasótábora egyre nő és ez bizonyítja legjobban, hogy megfelel hivatásának. EUIDÓK: Singer-féle endlizögép, íróasztal, állvány, pult, mosókatlan üsttel és ruhaszekrény. STÄDLER, Komárom, Thaly Kálmán uica 15. ÉRDEKES Komáromi Első Takarékpénztár mint a Fonciére Általános Biztosító Intézet Vezérügynöksége! T. Cím feladásával a mai napon, azaz 1942. szeptember hó 29-én a következő címzéssel vettem egy fizetési értesítési: C s i zi I s tv á n K o m á r o m, M a s aryk u. 52. T. Cím! Mélyen meghatja .az embert, hogy a mai izgalmas világban valaki olyan nyugodtan tud aludni immár négy kerek esztendeje, hogy még arról sem vesz tudomást, hogy Komáromból a Masaryk utcának már a gyászos emléke is eltűnt és helyette már nem is Nádor utcát, hanem Szent István király utcát írunk. Szinte káprázik az ember szeme, mikor címfelirata felett a magyar Szentkorona díszeleg, szégyenkezve az alatta következő nagyfokú feledékenység miatt. Soraimat azzal fejezem be.- Ébredj Vagy álmaidból, ébredj Juda fia.' Komárom, 1942. szeptember 29. C sí zi István oki. mérnök. Panasztól, kíntól elgyötörve, holtig helyben, körbe-körbe, élek daceal, meg nem (örve ... Átok. szitok hull záporozva ős tunyaság száll porozva, testvér meg tör rám orozva. rínék, de áll a tilalomfa: így hát megyek siralomba, fajtámmal zord vigalomba. Harcolunk omló vályogvárban, megpróbál! nép nyakig sárban, nagy őrségen lélben-nyárban. tudom, hiába szól az ének: • vért vetél a magyar élet. ül szívünkön ősi vétek ... Neun változtunk és nem tanultunk, egyre kísért pártos múltúnk, kinek fájna sírba hidillink?!
