Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-10-03 / 40. szám
1942. október 3. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Hősi halált! halt Kormányzóhelyettesünkről emlékezett Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága Ä vármegye őszi rendes közgyűlése Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember 30-án d. e. 11 órakor tartotta őszi rendes közgyűlését. Ezt megelőzően 9 órai kezdettel a kisgyűlés tartotta előkészítő ülését. Kisgyűlés A kisgyűlés főként a közgyűlés elé tartozó ügyekkel foglalkozott, de ezek előkészítése után néhány saját hatáskörébe tartozó kérdésben is határozott. A kisgyűlésen vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt. Napirend előtt Mihályi Endre bizottsági tag szólalt fel és panasz tárgyává tette a kukoricarendeletben észlelt aránytalanságot, amely a tatai járás gazda* közönségét súlyosan érinti. Kérte, hogy erről az aránytalanságról világosítsa fel a kisgyűlés a közellátási minisztert és kérje annak megszüntetését, mert hisz a tatai járás kukoricatermése jóval gyengébb a többi- járásokénál, földrajzi alakulatánál fogva. Vitéz Nagy Nándor főispán válaszár ban kijelentette, hogy ez az aránytalanság neki is feltűnt és nyomozást is indított, ki informálta a közellátási minisztert ily helytelenül. A kormányrendeletek mindig a legnagyobb gondossággal és megfontolással készülnek, de azért ha mégis hibák csúsznak be, azokról az illetékes hatóságokat jelvilágosítani kell. A maga részéről tehát hozzájárul ahhoz, hogy a kisgyűlés az indítvány érteiméi ben felírjon. — A kisgyűlés így határozott. Napirenden a közgyűlés elé tartozó ügyek előkészítése után, — amelyeket a közgyűlésről szóló beszámolónkban ismertetünk, — a kisgyűlés nyugdíjazta Major István magyart önki és Istenes Béla naszvadi jegyzőket, megállapította a főispáni lakás bérértékét, felbontotta a dunaradvány-neszmélyi révjárat bérleti szerződését és azt saját kezelésbe vette, megállapította a vármegyei Hivatalos Lap évi előfizetési díját 38 P-ben. A vármegyei nagyságok mellszobrai talpazatára 800 P-t szavazott meg a kisgyűlés, a Gyümölcstermelők Orsz. Egyesülete részére 2000 P segélyt, a kor míromi zöldkeresztes szolgálat és iskolafogászat céljára pedig 500—500 P hozzájárulást állapított meg, a komá rom városi közkórház fertőzőosztálya korszerűsítéséhez 10.000 P-vel járult hozzá. A törvényhatósági levéltár kibővítésére újabb 10.000 P-t, a levéltári könyvek bekötésére 1000 P-t, Alapy Gyula hagyatékában talált és a vármegye törétne téré, nézve-fontos és értékes adatokat tartalmazó iratok beszerzésére 2000 P-t fordít a vármegye, a Vitézi szék részére 1500 P segélyt, a főlevéltáros előírt továbbképeztetésére pedig 1440 P-t szavazott meg a kisgyűlés. Eiggfűlés Az őszi rendes közgyűlést d. e. 1 i órakor nyitotta meg vitéz Nagy Nánf dór főispán, aki a szokásos formaságok elintézése után kegyeíetes szavakkal emi lékezett meg arról a veszteségről, amely úgy a nemzetet, mint szeretett Koijmányzóját és családját érte vitéz Horthy István kormányzóhelyettes hősi halálájval. A halálhír szivén ütötte az egész nem. zeiet, hisz a nemzet legszebb reménye hanyatlott alá, tragikus elvesztésével ismét szegényebb lett a nemzet. Az ö hősies bátorsága, hazaszeretete oly ragyogó példakép, mely örökké tiindöV kölni jog a nemzet egén. Néma tiszteletadással álljön meg tehát egy percre a törvényhatóság az emlcf ikezés lángjánál s a hős Kormányzóbeílyettes emlékét örökítse meg jegyzőkönyvében. A mélyen átérzett szavakat állva hallgatta végig a közgyulés,i s az elnök indítványát meghatódottan tette magáévá. Hasonlóan megindító szavakkal ecsetelte az elnöklő főispán Kormányzó Urunk és családja mély gyászát, akik szemükíényét, büszkeségüket vesztették él a- hős fiúban, férjben és apában. Fájdalmukat enyhítsük az eddiginél is fokozottabb szeretetünkkeí és ragaszkodár sunkkal. Bejelentette a főispán, hogy a törvény) hatóság részvétét távirati úton tóimás,csolta a Kormányzó Urnái s a temetés sen az alispánnal együtt képviselte a vármegyét. — A bejelentést helyesléssel vette tudomásul a közgyűlés. Ezután Burányi Ferenc apátplébános, biz. tag emelkedett szólásra és költői számyalású beszédben emlékezett meg a nemzet nagy gyászáról, amely a legíváratlanabbul érte a nemzetet, akkor, amikor első szent királyának ünnepét ülte. Az ünnepi lobogókat gyászlobogók váltották fel, mert meghalt az a nagyúr, akihez a nemzet oly sok reménykedéssel és szeretettel ragaszkodott. Kormányzór helyettesünk hősi halálában hármas szimbólum jelenik meg a nemzet szeme előtt. A délceg férfi, nagy úr gyermeke, maga is nagy úr, önként megy él, mert hívja a haza és hősi halált hal. Az latya kíséri a szent Jobbot, hogy megadja pírnak a nemzet tiszteletét s csak e kötelességének teljesítése után fogadja a gyászhírt. A hitves irgalmas szamaritájfiusi cselekedetet teljesít a harcok sebef sültjeinek ápolásával kint a fronton s ott hallja meg férje hősi halálát. Ez a hármas szimbólum a helytállás és kötelességteljesítés nagy parancsa, mely mindig és mindenkinek szól. Önként vállalta az ifjú házaspár nehéz szerepét, de azt szoros kötelességteljesítésnek fogta fel, melyet az élet árán is be kell váltani. S az atya, aki annyiszor nézett már szembe nehézségekkel, veszéllyel, csapással, most is ott áll és bámulatos erővel viseli a nagy csapást; Erre a "hármas szimbólumra kell ma figyelnie minden magyarnak. Ma nem mérünk a béka szelíd mérlegével. Ma mindenkinek úgy kell teljesítenie kötelességét, mintha csupán a tó! függne nemzetünk sorsa, jövője. Az élet ingyenes ajándék, ezt megkell szolgálni a veszélyek vállalásával. Vértanuk véréből kelt ki az eszmék fájda Ebből a drága vérből, vitéz Horthy István véréből virágozzék ki a magyar örök igazság. A magasszámyalású, őszinte melegségtől áthatott ünnepi emlékbeszéd mély benyomást tett a közgyűlésre, amely elhatározta, hogy a beszédet egész terjedelmében megörökíti jegyzőkönyvében. Ezután ugyancsak kegyeíetes szavakkal emlékezett meg a főispán a vármegyei tisztikar hősi halottjáról, dr. Hetényi Tibor tb. szolgabíróról, a kedves, kötelességtudó,• rokonszenves ifjúról, aki fiafal életét áldozta a haza oltárán. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökíti meg. Ugyancsak a meleg részvét hangján ián indítványozta az elnöklő főispán, hogy a közgyűlés fejezze ki részvétét dr. Geöbel Károly főszolgabírónak, kinek egyetlen, kiváló jellemű és képzettségű fiaszinr tén hősi halált halt a becsület mezején. Az indítványt a közgyűlés egyhangú melegséggel tette magáévá. Napirendre térve tudomásul vette a közgyűlés az alispán 'jelentését, — met lyet másutt részletesen ismertetünk, — valamint a számonkérőszék jelentését, mely szerint a vármegyei hivatalokban az ügymenet kielégítő, nagyobb fennakadás nincs, külön intézkedés nem szükséges. Hódolattal vette tudomásul a közgyűlés a Kormányzó Ur köszönő leiratát, Imelyte a vármegye részvéttáviratára kiadott. Ugyancsak tudomásul szolgált a kereskedelmi miniszter leirata, melyben elrendeli, hogy a közúti utiátalányokat ugyanolyan mértékben kell emelni, mint ahogy az állami tisztviselőknél emelték. Komárom thj. város feliratot intézett a kormányhoz az OTBA szolgáltatások kiterjesztése iránt, melyben kérte többek, közt a szabad orvosválasztást és a fogászat bevezetését is. A közgyűlés hasonló szellemben ír fel a kormányhoz!) A közgyűlés elfogadta az 1941. évi közúti zárszámadást, a mocsai faiskola 1939—1941. évi zárszámadásait és a gyámpénztár 1941, évi zárszámadását^ majd elfogadta a háztartási alap ,a nyugdíjalap, egészségvédelmi alap, ebadóalap, állattenyésztési alap és erdőt őri alap jövő évi költségvetését. Megalkotta ezután a közgyűlés a külső, gazdasági cselédek szolgálati, felmondási, szegődési idejéről és nyilván tartásáról f valamint a gazdasági cselédek részére bérlevél kiállításának kötelezővé tételéről szóló szabályrendeletet, nemkülönben a mezőgazdasági ingatlanok közötti határvonalon ültethető fák és cserjék ültetési távolságát rendező szabályrendeletet. Ezeket már korábban részletesen ismertettük. A komáromi Jókai Közművelődési és Muzeumegyesiilet európai viszonylatban is értékes múzeum és könyvtár tulajdonosa, ezeket azonban anyagi erők hiányában fejleszteni és kezelni nem tudja,, A közgyűjtemények országos felügyelőjének kezdeményezésére ezért tárgyalások indultak meg Komárom vármegye, Komárom thj. város és a Jókai Egyesület között oly irányban, hogy. az egyet* sülét átengedi a múzeum, könyvtár és egyetsültei épület tulajdonát 3/4 részben a vármegyének és L részben a városnak az elidegenítési és terhelési tilalom ki: kötésével akként, hogy az új tulajdon nosok kötelesek tulajdoni arányuknak megfelelően a gyűjteményeket gondol ni, szakszerű kezelésüket biztosítani, a gyűjteményeket íeileszteni s minderről szabály rendele1ét készíteni. A közös gyűjtemény kezelését egy külön bizottság végezné, melynek elnöke a mindenkori alispán,- társelnökei a polgármester és a Jókai Egyesület elnöke, tagjai pedig a két törvényhaóság és a Jókai Egyesület kiküldöttei lesznek. Ha az átvétel megtörténik, a múzeum kibővül a városi múzeum anyagával és K.út\lay Ödön magángyűjteményével, aki ezt felajánlotta. Az így kibővült múzeumi európai viszonylatban is az elsők között volna, sőt ez volna Európában a harmadik múzeum, amely magán a lelőhelyen áll. — A könyvtár is nagy értéket képvisel, nagy része valamikor a vármegye tulajdona volt. Az új ala;kulat címe: »Komárom vármegyei és városi múzeum és könyvtár« lesz. A nagy. terem, kisterem és az egyesületi élet igényelte egyéb helyiségeket a Jókai Egyesület továbbra is ingyen használja, A közgyűlés hozzájárult, hogy az alispán a szerződést ily értelemben megf kösse és a megindulás költségeire 10.000 pengőt szavazott meg az 1943. évi költségvetés terhére. A közúti géptelep megépítésére a közigyűlés 265.000 pengőt szavazott meg és az építéssel a legelőnyösebb ajánlattevőt, Németh Béla budapesti vállalkozót bízta meg. Elfogadta a közgyűlés a közútak fásítására vonatkkozó tervezetet, majd tudomásul vette egyes útszakaszok elkészítéséről szóló számadásokat és az államiépítészeti hivatalnak a felmentvényt megadta. Kimondta továbbá, hogy dr. Hinléder Fels Jenő tiszti főügyészt, bár elérte a nyugdíjazási korhatárt, a vármegye szolgálatában továbbra is meg{tartja, dr. Földes György árvaszéki h. elnök megtartása iránt pedig, — aki szolgálati ideje alapján teljes nyugdíjra jogosult, — felír a minisztertanácshoz. Dr. Kállay Endre biz. tag. indítványáéira a közgyűlés a vármegyei és a szám,yévőségi tisztviselők és egyél) vm. alkalmazottak részére kéthavi fizetésnek és családi pótlékjnak megjelelő karácsonyi segélyt szar vázolt meg, melynek fele a határozat jóváhagyása után azonnal, másik fele pedig karácsony élő t lesz kifizetendő. A közgyűlés evvel elismerni kívánja azt a rendkívüli szolgálatot, melyet a meglcsökkent létszámú tisztviselői kar a mai nehéz időkben, egyéni gondoktól terhelten is hiánytalanul és lelkiismeretesen végez. A vármegyei tisztviselő lakások céljára előirányzott 800.000 P az időközi drágulások folytán nem elegendő mindhárom épület felépítésére ,miért is a közgyűlés úgy határozott, hogy először a háromszobás típusú épületet, másodlsorban az 1 és 2 szobás típusút és legutoljára a 4 szobás típusút építteti meg aszerint, amint az anyagi erők rendelkezésére állnak. Ezután a közgyűlés az állattenyésztési •alap terhére kisegítő munkaerő alkalmazását rendelte el, majd a tatai diákotthon létesítéséhez 20.000 P hozzájárulást szavazott meg. Megállapította ez(után a járási egészségőrök fizetését havi 140 P-ben és új egészségházak felállítására 55.000 P-t szavazott meg s ennek! kiegészítésére államsegélyt kér. — A bokodi, naszvadi, nemesócsai, szomódi, nagymegyeri, nagyigmándi, tárkányi, gútai és szendi egészségházak kibővítésére és átalakítására 173.000 P-t, a Budapesten létesítendő vármegyei Tisztviselőotthon és Üdülő céljára pedig 15.000 P-t irányzott elő a közgyűlés. Néhány kevésbé lényeges ügyet intézett még el a közgyűlés. ^qufJrne&tiruJlv U "Ottón ilaJtot'frí* tcifdal* ital ttfid míndjuuuxfvos tiyurdalja. ORION I
