Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-02-07 / 6. szám

Halvanharmadik évfolyam 6. szám Szombat, 1842. február 7, Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tiizoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: Í)R. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: 1)R. KALL A Y ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNYAY JÓZSEF. Főmimkalársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucea 2.9. sz. Telefon: 88. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A csodavárásnak A zsidókat is alkalmazni kell SZOMBATTOL-SZOMBATIG a téli szükségmunkák elvégzésénél A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara feltünéstkellő felterjesztése a kormányhatőságh oz egy csapásra véget vetett a miniszter­­elnök január 30-án mondott beszéde. Mert bármennyire szomorú, mégis ta­gadhatatlan, hogy a suttogó propa­ganda hatása alatt sokan úgy képzel­ték el ezt a most dúló igazi vTághábo­­rút, mint arnrlv majd kidühöngi ma­gát a magyarság érdemleges részvé­tele nélkül s annak befejeztével csak ki kell tátani a szánkat, hogy a sült galamb belerepüljön. Az a bizonyos propaganda szerette hangsúlyozni, hogy a maroknyi magyarság úgy sem oszt vagy szoroz a nagyhatalmak gi­gantikus küzdelmében, legokosabhan teszi tehál, ha a lehetőségig visszavo­nul ebből a küzdelemből és némi gazdasági szolgáltatások árán páholy­ból nézi a világaréna porondján har­colók élet-halál harcát, iesi annak ki­menetelét s ehhez képest hajlik majd jobbra vagy balra, amerről éppen a szél fúj. Mintha evvel az okossággal már ta­lálkoztunk volna a cseh megszállás alatti kisebhségi sorsunkban. Akkor is az okossággal korteskedett a hata­lom melleit ugyanez a propaganda. Hányszor hallottuk, hogy semmi ér­telme a ronilenskedésnek, a nagy hal megeszi a kis halat, ne rontsuk el te­hát a lehetőségeket, amelyek elég jó rebachot ígérnek s elvégre mégiscsak Cz a fő. Akkor is arra ment ez a pro­paganda, hogy a magyar nemzeti bel­ső front gyengítésével a hatalom előtt magának érdemeket szerezzen és azt szokolokra válthassa fel. Most is ilyen íze van ennek a propagandának. Meri ha a német győz, úgyis minden mind­egy. De ha mégis bekövetkeznék a csoda, úgy mily kényelmes lesz majd az elnyomorított magyarságnak ismét a nyakára ülni, vagy pláne a Turkcsz­­tánba átielepítjettek helyét a Duna­­ímedencében elfoglalni. Ezért a cso­dáért kell mindenáron gyengíteni a tengelyhatalmak erejél, még a marok­nyi magyar erő elvonásával, vissza­tartásával is. Hiszen nem kétséges, hogy a ten­gely a mi segítségünk nélkül is ki­vívná a végső és teljes győzelmei;. Tehát lényegében itt nem is arról van szó, mintha a mi fokozottabb részvé­telünkre szükség volna. Az okot és egyben a célt igen bölcsen megjelölte a miniszterelnök: »A magyarság nem lehet télien nézője Európa sorsa el­­döniésének«. Részt kell tehát vennie a magyar nemzetnek a bolsevizmus el­leni háborúban nemcsak azért, mert saját bőrén tapasztalta már, mi az a bolsevizmus, nemcsak azért, meri a gyáva kassai repülőtámadással provo­kálták erre, nemcsak azért, meri az ország gyarapodása becsületbeli köte­lességévé teszi ezt, hanem főként azért, mert Magyarországnak részt keli vennie Európa újjáalakításában Ss, ha a jövőre méltó helyet aláír ma­gának biztosítani a nap alatt Ki kell tehát vívnia ehhez a beleszólás jogát. Nénin!jón el tehát az angol rádión ielkesedők hangja, néniüljanak el a kétkulaesosok, lapuljanak megakét­­hyergesek, tűnjön el a demokratiz­must visszasírok gyászserege s alakul­jon ki a legteljesebb egység abban a tudatban, hogy i t más választás nincs, inás útja a magyarságnak nincs, mini amit a miniszterelnök megjelöli. Értse meg mindenki, hogy sorsunk a világ­háború szekeréhez van kötve s ennek' sorsától függ a mi jövő ezer eszten­dőnk is. S ha egy bizonyos réteget el­­lenproptt gumiárui indít Madagaszkár Komárom, február 6, A szokatlan erős havazás rendkívüli mun­kateljesítmény elé állítja a közúti üzemeket. Magyar munkások] s katonák ezrei dolgoz­nak a hó sürgős eltakarításán, hogy a közúti forgalom mielőbb megindulhasson. Az eltakarítás elsőrendű nemzetgazdasági érdek. Ezt a munkát miért keli csak a magyar •honvédnek: s a magyar mezőgazdasági mun­kásságnak elvégeznie, amikor ezek lábbeli- és ruhaellátása nehezen pótolható. Ezzel szemben ott áll a zsidóság, amely minden bizonnyal sokkal könnyebb körülmények között nézi magyar véreink keserves küzdelmét * hideggel s hóval. Igaz, hogy a rendkívüli munka rendkívüli munkaalkalmat is teremt az arra rászoru-A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a honvédelmi miniszter kör­rendeletét a határon túl szolgálatot teljesítő honvédszemélyek hozzátarto­zóinak pénzbeli támogatásáról. A ren­deletben szabályozott pénzbeli támo­gatásra igényjogosultak annak a nős (családos) katonának az általa a be­vonulását megelőzően eltartott legkö­zelebbi hozzátartozói (felesége és gyer­mekei), aki maga a nem hivatásos ka­tonai állományban rendfokozat nél­küli vagy a valóságok szakaszvezetői rendfokozatnál nem magasabb rendfo­kozatú szeméty és 1941. július 1-e után az országhatáron túl katonai szol­gálatot teljesít, ha családi segélyben A népruházati akció lebonyolításá­val kapcsolatban sokan kérdésekkel és panasszal fordultak a Közellátási Hivatalhoz. Mivel a panaszok csak ál­talános jellegűek, a Közellátási Hiva­tal tájékoztatásul a következőket közli a nagyközönséggel: Az akciós cikkekben általában csak az részesíthető, akinek keresete falun a havi 200 pengőt nem haladja meg. Annak elbírálása, hogy ki részesíthető az akciós áruban, a község közellátási bizottságának és közellátási hivatalá­nak a feladata. Mindenesetre a többgyermekes családokat előny­ben részesítik a hatóságok. Az elosztást a Hangya, a Hanza, il­letve az erdélyrészi Hangya szövetke­zetek végzik, ott, ahol szövetkezeti bolt nincs, a törvényhatóság első'tisztvise­lője által kijelölt keresztény kereske­dők végzik az elosztást. A panaszosok többször szóváteszik, hogy ne csak a Hangya szövetkezetek útján történjék réme, jusson eszünkbe, hogy a mérleg másik serpenyőjébe Sztálin Turkesz­­tánt teilte, mint a jövendő magyar ezer tesztem!» színhelyét s ez a tudat ad­jon erőt minden magyarnak, hogy á tetszetős pilótákba csomagolt propa­gandát visszaútashka és' ne riadjon vissza a nagyobb áldozatoktól sem. Mert a miniszterelnök szavaiból két­ségtelen, hogy eddigi áldozataink fo­kozásáról van szó. A világháború ka­tonai lényeiből is nagyobb részt kei! tehát -váÜaJniSttk. Szó sincs -róla, Tan snpeSs íújdaámu* oldala is, fia arra te lóknak, de a ruha- és lábbelihiány, az! élelmiszerek csökkentése igen keserves ke­nyérré teszi az így megszerzett keresetet s a legtöbb esetben azonnal kénytelenek is azt felélni. Félő, hogy a tavaszi mezőgazda­­sági munkák megindulásánál ez a körül­mény károsan fogja éreztelni hatását. Ez az aggodalom vezette a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarát arra, hogy felter­jesztést nyújtson be az illetékes kormány­tényezőkhöz a zsidóságnak a téli szükség­munkálatokba való bevonása érdekében. A Kamara hangsúlyozza felterjesztésében, hogy a termelés biztonságáról van szó, s hogy a felterjesztésben kifejezett kérés teljesí­tésére a kötelező munkaszolgálat is lehető­séget nyújt. A zsidók munkábaállításával igen sok anyagra eltakarítást lehetne elérni a magyar honvédség s munkásság részére. Természetesen ott, ahol azt a munka ter­mészete megkívánja, továbbra is megbíz­ható magyar munkáskezet kell alkalmazni. bármely törvényes okból (például há­­zasvságkötés időpontja) eddig nem ré­szesült, annak ellenére, hogy család­jának rászorultsága egyébként megál­lapítható lelt volna. A pénzbeli támogatás összege azonos « korábbi honvédelmi miniszteri körrendeletben megszabott rendkí­vüli családi segély összegével. Az 1939:IV. t. c. 1. §-a értelmében zsidónak tekintendő s a magyar kirá­lyi honvédségnél, illetőleg annak ala­kidalainál kisegítő szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozói részére a je­len rendeletben szabályozott pénzbeli támogatás nem állapítható meg és nem folyósítható. mindenütt fiókja. Az előbbiekből lat­ható, hogy az elosztást nemcsak a szö­vetkezetek, de a kijelölt keresztény ke­reskedők is ellátják. Nagyon gyakran előfordul azonban, hogy a kereskedők — miiéi csak egészen kevés hasznot számíthatnak fel — a kapott megbí­zást visszaadják. így az újabb kijelölés megtörténtéig az árut nem lehet ki­szolgáltatni. De az is megtörténik, hogy a községben nincs is más keres-' kedő, aki a megbízást vállalná. Sok helyen tehát a kereskedőknek ez a meg nem érthető magatartása okozza azt, hogy a rászoruló igénylők nem juthatnak hozzá a kívánt áruhoz. Az akciós áruk kiszolgáltatását min­denütt hirdetmények hozták a lakos­ság tudomására, városokban falraga­szokon, falvakban dobszó útján. Tehát minden igénylő, aki jogosult az akciós árura, keresse fel az illetékes Közellá­tási Hivatalt s jelentse be igényét. sok szép fiatal magyar vérre gondo­lunk, amelynek a dolog természete szerint el kell folynia, hogy a magyar nemzet fájának gyökéréi öntözze és így a fa megerősödését, íerebélyesedé­­sét elősegítse. De ez még mindig sok­kal kisebb áldozat, mint az, amely ránk vár, ha az angolszászok részéről beígért bolsevik! uralom a nyakunkba szakád. Életkérdés tehát ránk magya­rokra. nézve is ez a világháború s mint a miniszterelnök mondta, »kell, hogy tudatossá váljék valameny­­nyiüakbsnv. •; BÁRDOSSY László miniszterelnök a kormánypárt értekezletén beszédet mondott. »A bol­sevizmus elleni harcban reánk, ma­gyarokra is komoly feladat vár« — hangsúlyozta. Kijelentette, hogy a ma­gyar állam és a magyar nemzet mun­káját és teljesítményeit a baráti nagy­hatalmak igen megbecsülik és támo­gatják. Európa nagy és sorsdöntő küz­delemben áll a bolsevizmussal, ennek a harcnak eldőlése határozza meg Európa népeinek sorsát. A magyar nemzet minden tagjának tudni kell ezt. A mai háború nagyobb arányú, mint az elmúlt világháború volt,a mely tulajdonképpen nem is volt világhá­ború, hiszen csak az európai hatalmi kérdések eldöntéséért folyt és igazság­talan, gyászos rendezéssel ért végei. Emiatt az igazságtalan béke miatt tört ki a mostani világháború, amelyben Európa szembe került a bolsevizmus­sal. Ez ellen minden európai népnek sorompóba kell állnia. A német nem­zet vállalta a harc legnagyobb részét, őjnelleltük a magyarokra is komoly feladat vár, hogy az európai népekkel együtt véglegesen és rövidesen leszá­moljanak a bolsevizmussal. Egész ma­gyarságunk, otthonunk, családi tűzhe­lyeink, vallásunk, egyéni szabadsá­gunk megvédéséért folyik ez a háború és hálát kell adnunk Istennek, hogy az ország határaitól másfélezer kilo­méterre vívhatjuk meg ezt a védelmi harcot. A magyarságra, a cselekvés időszaka elkövetkezett. HITLER a nemzeliszocialista párt uralomraju­­tásának évfordulóján beszédet mon­dott. Rámutatott arra, hogy az új há­borúban Anglia világuralmának meg­tartása érdekében szította a gyűlöletet Európa népei között. 1918-ban az erő­szakos békével nem érhetett véget a világháború. Amikor Németország, Olaszország és Japán és a hozzájuk csatlakozott fiatal nemzeti államok ba­ráti együttműködésre léptek, Anglia gőgösen elutasította a velük való kö­zös munka lehetőségét. A háború is­mét megkezdődött. Anglia azt szeret­né, ha Európát a bolsevizmus leigáz­­ná, de ez sohasem következik be, mert Európa fiatal népei örök időkre leszámolnak a bolsevizmussal. ROMMEL vezérezredes az elmúlt héten páncélos; katonáinak élén bevonult Bengáziba, majd tovább folytatta az ellenség üldö­zését! Újabb kisebb helységeket foglal­tak vissza az angoloktól. Az egyesült né­met és olasz légihaderő repülőgépei nagy pusztítást végeznek a menekülő csapatokban és egyre bombázzák az egyiptomi határ közelében, sőt magá­ban Egyiptomban is az angolok után­pótlási' központjait. RTEMMO' csapatai végleg kiverték az angolokat a Maláji félszigetről és közvetlenül Szingapúr előtt állanak. A nagy angol erőd ostroma megkezdődött. Az ango­lok megerősítették a' párti* ütegeket, de ennék ellenére a japán repülőgé­pek fokozódó erejű támadásokat in­téznek Szingapúr ellen. • A thaiföldi (sziámi)' hadsereggel egyesült japán szárazföldi csapatok elfoglalták Bur­mának; második ’legnagyobb) városát, Molmóni. . * Pénzbeli támogatási kopnak a haláron lúl szolgáló honvédek hozzátartozói Tudnivalók a népruházati akció lebonyolításáról az árusítás, mert a Hangyának nincs

Next

/
Thumbnails
Contents