Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-09-19 / 38. szám
4. oldal KOMÁROM DUNAALMÁS Irta: Lenhardí György Viszont a lecsapódás mellett volt Komárom vármegye - és a tatai Esterházy gróf is. 1747. január 24-én már nagyban lolyt a csatornázás. A csatornával egyidöben a Neffzer-féle íiizitöi zsilipet és .1 duzzasztót is le kellett rontani, hogy a munkálatokat folytatni lehessen. Ez ellen Neffzer és az általa fellázított nép hevesen tiltakozott. sőt az almási bírót és az esküdteket a báró sajátkezüleg bántalmazta. Ez csak olaj volt a tűzre és azt érte el vele. hogy az almásíak mind Mikovinyi pártjára állottak és miután ,Mikovinyivel misét hallgattak, majd kaszára-kapára kapva kivonultak a gáthoz és a zsilipet elrontották. De Neffzer báró nem nyugodott bele és újra rendbehozatta a zsilipet. Erre Esterházy emberei és a kamarai uradalom jobbágyai újra teljesen lerombolták a zsilipet. Ez már hivatalos formában is ment, mert jelen volt ezen aktusnál Sándorffv kamarai ügyész, a komáromi várkormányzó a feleségével, Riehr komáromi kapitány, a tatai uradalom udvarbírája és egv csomó ács és paraszt. A töméntelen víz egyszerre leszaladt úgy, hogy a malmok szárazon maradtak, valamint rengeteg hal is. A nádast Mikovinyi emberei felgyújtották. Neffzer még aznap panasz! tett a lecsapolás ellen, sőt újra kijavíttatta a zsilipet. Erre vall az, hogy május 10-én a kamarai jobbágyok és Esterházy emberei azt úira lerontották. Az almási csatorna építésére 500 munkás jelentkezett és eleinte ennyi is dolgozott. A kiásott csatorna 5053 öl hosszú. 5 láb mély és 13 láb széles volt. Almás környékén sziklákat kellett robbantani, de a csatorna azért idejében elkészült. Erre következett az almási és szönyi uradalom közt lévő zsilip elrontása. A kerektói csatorna építéséhez szeptemberben fogtak hozzá. A munka igen nehezen ment. mivel zsomhék és nád között, vízben kellett dolgozni. Ez a kerektói csatorna Naszálynál kezdődött s egyenes vonalban a régi római töltés nyílásáig (Fttzitő mellett haladt. Eddig 12Í0 öl hosszú volt. A római töltésen túl (részben a régi mederben; még 614 ölnyire ment a csatorna. A kitűnően sikerült csatorna összesen tehát 1824 öl hosszú és 18 láb széles volt. Az óriási mocsaras terület lecsápolasa teljes mértékben sikerült. Neffzer bárói ez még jobban dühösítette és ahol leheteti szidta, pocskondiázta Mikovinyit, sőt több feljelentést tett és kártérítést követelt Mikovinyitól. Neffzer báró tehetetlen dühében még a jobbágyokat is felbíztatta, hogy ahol érik, törjék össze a csontjait Mikovinvinak, mert ö az oka mindennek Erről viszont Mikovinvi panaszos levélben 1747. július 17-i kelettel be is számol a Kamarának. Neffzer Komáromban katonatisztek és inegvei urak előtt a leggyalázatosabb szitkokkal illette, mire a vendéglátó háziúr, Rehbach báró. erővel* megragadta Neffzert és kivezette öt a lakásából. Mivel Komárom vármegye is a lecsapolás Riellett voll. Neffzer a vármegyét is bepanaszolta Mária Terézia királynőnél, aki a megyéhez fordull felvilágosításért. Almás szegény lakói — feleli a megye — hozzánk fordultak orvoslásért Neffzer ellen. A Neffzer-féle kálló malom föltartott vize ugyanis az egész határukat elöntötte és mocsárrá tette. Mivel a szönyi csatorna tisztogatását is elhanyagolták, az elmúlt évi áradás még a halastavak töltését is elragadta s így az egész víztömeg az almás! határra "zúdult." A szönyi uradalom előbbi zálogosbirtokosa, Gyulay gróf idejében ilyesmi nem történhetett, mivel a duzzasztónál oszlop állott, mely a vízállást jnutatta. Amint a víz a meghatározott magasságot elérte, a zsilipeket kinyitották. Neffzer azonban nem sokat törődött az almásíak érdekével s így ők a végromlásba jutottak. Neffzer báró — írja a megye — megsértette a fiskust, megsértette a vármegyét, s dühében minden tisztességről megfeledkezett Tehát mindig Neffzer húzta a rövidebbet s a folylonos bakafánloskodása miatt lassankint" nevetség tárgya lett az egész raegvében. * 1751. szeptember 4-én a hajón utazó Mária Terézia Almáson kiszált, »bőrös csézán« végigment a falun — nyilván érdekelte őt az a hely, hol mérnöke ezt a sikerült víztelenítést végezte és Torkos Jánosnak az almási hőforrásokról írt könyvére emlékezve, a forrást is megtekintette, miközben a falu lakosaival is barátságosan elbeszélgetett. jes Ha POLÁK.,. 38) festtet és tisztittat tökéletes munkát kap! Függönyök tisztítása és rámázása! KOMÁROM 1. Rákóczi Ferenc-ulca 21 sz. Visszatérve az előbb említett vízleeresztési munkálatokra, még megemlítem, hogy az első világháború utáni esztendőkben határ víztelenítését a község a maga zsebé bői a töltések megemelésével és újabb összekötő csatorna létesítésével tökéletesítette. * Most pedig rátérek Dunaalmás történet nek rövid ismertetésére Dunaalmás neve a legrégibb okiratokba! mint Praedium Abnas (1213), Passessic Almas sen Wyfalutelke (1364), Oppidun .Almas későbbi szerepel. A Praedium Alinas-t szent László adom;' nyozta a pannonhalmi apátságnak. Hálából! a szent király emlékére hatalmas, szép templomot építettek, mely III. Ince páp 1213-ban kelt oklevelében szerepel. Egy másik okirat szerint II. Endre király, szent király által adományozott birtokaiba! Almás, Dvnna (Dinnye . Ftizitő, Tömör: — megerősíti. A tatárjárás alatt Almás elpusztult egyidöben népesül be Füzitővel, ahol vi (mezőváros), de leggyakrabban Rév-Almás időkben formájába] 1 Ő$?pa L VI'OK ,lüf2,‘•'szcpicm’hcr. .10. _ rágzó község keletkezett. IV. Béla Füzitöre idegenből jött mesterembereket telepített le. Manapság teljesen kihalt hely ez a Fokion rok környéke, mely idillikus csendjével a sporthorgászok egyik legkedveltebb halászhelye. Hogy virágzó község volt itt hajdan, a Foktorok környékén, arról a különböző időben épült két nagy temploma földbe süllyedt alapfalai tanúskodnak. 1234-től 1270-ig 15'. Béla a pannonhalmi apátság jószágait megerősítő oklevele szerint Almáson volt 14 jobbágy és 19 lovas; telek. A telek 40 holdnál ritkán volt nagyobb. Az okmányokban rendesen mansio, házhely, laan, laniones, lehun (a későbbi leben) a neve. De térjünk rá egy pillanatra, hogy mi is volt az okmányokban oly gyakran szereplő »lében . Az örökös tartományokban dívott sokféle lében közül nálunk a földbirtok terén csak egyetlenegy honosodott meg. Ez az egy léhen egyértelmű volt az ülés (sessio) szóval s mivel az ülés nemcsak jobbágytelket, de nemesi sessiót is jelenjeit, a lében szót is egyformán használták a nemesi és jobbágyi ülés, porta és telekmegjelölésére. Az 1592-i összeírásnál Neszmélyen 10, Almáson 8 hold volt eg)- léhen. (Folyt, köv.) r asztok Öl-grófokról szólt soká az ének, tornyos, gőgös várakban kik laktak, lantosai szolga múlt méhének görnyedőn dalt, hírt csak nékik adt: Öl-grófokról szólt soká az ének, kik vadásztak, ettek, ittak bőven, és rettegték őket ifjak, vének véres, borús, aligmult időben... Kürtök búgtak... ők voltak a liajtók. Más mezején szántottak, vetettek, de számukra nem nyíltak sors-ajtóit: szegény pórok, gatyás elveszettek... Várad}- Béla plébánosnak, a parasztok papjának küldöm szeretettel. Hej. őrgrófok, eljártok az évek! Szabadok már az egykori hajtők, í hadd szóljon már róluk boldog ének , s nyíljanak meg ódon. rezes ajtók. Nem őrgrófot, öl-parasztot várunk, ki dolgozik, alkot, épít, harcol, boldog sorsa a mi jövő várunk, ki inkább ad, de sohasem sarcol. Zúduljon ki völgyre, dombra, útra őrparasztok hömpölygő, nagy árja. hódítsák meg az országot újra, minden kis rög szívszakadfan várja, Nem őrgrófdk. őrparasztok jönnek, kemény lép ük hallgatja az ország, szóval jc munkát köszönnek szívükön (fii boldog Magyarország. KOSSÁNTI JÓZSEF. Látogatás egy gyűjtőhelyen, ahol hét vármegye \szeretete halmozódott össze rád el, még csak nem is izzad, legfeljebb a belsejében támad melege... 110 -120 tonna ruhanemű — Hova szállítják innét az anyagot? — kérdem a főhadnagy urat. — A kiválogatás, osztályozás és csomagolás után Budapestre. Ott a központi ruharaktárban az összes hadtest területének gyűjtött anyagát összegezik s úgy küldik ki közvetlenül a csapatoknak. t Eddig müven mennyiség futott be? A főhadnagy úr kimutatást nyújt át, csak úgy kapásból jegyzem le róla a szeptember 14-ig átveti anyagból: 16.736 pár gyapjúharisnya, 14.791 nyaksál és hósapka, 8364 kötszövötl ujjas (pullover), 4089 pár ár- Tnelegítő, 1765 pár lábszárvédő, 2811 meleg alsónadrág, 598 tábori takaró, 382 sífelszerelés, 2272 szőrmés kesztyű, 518 bekecs. 2241 kucsma, 354 íérfibiinda, 202 női bunda, 8596 szőrmés bőr, 732 muff, 638 boa, 971 nyersbőr. 1941 ing, 4649 pár kötöttkesztyü stb.-- Természetesen — mondja a főhadnagy úr -- az anyag nagyrészének átvétele még ezutáir lesz. A befutott jelentések alapján okvetlenül számítunk 110—120 tonnára. — Gyönyörű eredmény! — Igen — mondja Csollány főhadnagy úr — a lelkesedés, a szív azonban, amivel adták, még gyönyörűbb. Tatabányáról mintegy 63.000 pengő értékű anyagot küldtek. De Magyaróvár, Győr, Komárom, Székesfehérvár, Dunaszerdahely is kitett magáért. A községek közül Komáromszentpéter, Gvörszentiván, Ács. Gönvü gyűjtött igen szép mennyiséget, de a kis községekben is megható volt az áldozatkészség. Az érsekújváriak különösképpen sok szőrmés, meleg anyagot küldtek a gyűjtőhelyre. A főhadnagy úr rögtön megsejtette, hogy miért: — Az újvári kerékpárosok kjjpt voltak a múlt télen. Bizonyosan sokat meséllek a muszka tél borzalmairól... ,,Csókol benneteket Kovácsy Sarolta .. Mosolygásán megható esetek is fordultak elő. Az érmelegítők közt találtak olyanokat, amelyek piros-fehér-zöld színűre voltak szőve. Sok kesztyűben pici kivágott szív volt, rajta hímzett betűkkel ez a szó: »Szeretettel«. Az egyik kucsmában levelet találtak a válogató honvédek. A levél azt a kérést tartalmazta, hogy a kucsmát juttassák egy bizonvos honvédnek, a címét, tábori postaszámát is jelezte a levélíró. Verebekről több, gyönyörű, vadonatúj hímzett mellénykét küldtek. A honvédmellkas bizony széjjelfeszítette volna a könynyű kis portékákat. De lám, a csomag mellett ott volt a levél: »Az önkéntes vöröskeresztes ápolónőknek küldjük..'.'« Pódatejed község szállítmányával szintén levélke érkezett. Ez volt a rózsaszínű levélben, apró gyöngy betűkkel: »Drága honvédek, könnyes a szemem, mikor e levelet írom. Fájó szívvel küldöm üdvözletem a község adakozói nevében. Ha megkapjátok a ruhákat, válaszoljatok. Csókol benneteket Kovácsy Sarolta pódatejedi bíró lánya. Csenkeszfáról Szabó néni irt... Az egyik honvéd éppen most bont ki egy kis csőmből. .A csomagban egy feketeszén!, koplttkás kendő van. mellette egy levél. A levél gyűrött cukros-zacskódarabkára van írva. A honvéd átfutja s abbahagyja a csomagolást. Lehajtja a fejét. Ahogv odalépek hozzá, látom, csupa könny a szeme. Hamarosan az én szemem is könnyes lesz. Mert ezt olvasom a levélben: »Drága magyar testvérek! Itt küldök egy szegényes kis csomagot, itt küldöm a régi 1éli Tejkendőmet. Takargattam, hogy jövő télre is jó lesz}, de most nagyobb öröm érhet, mikor odaadhatom az orosz frontra. Egy honvéd testvérem ráteszi a nyakára, védi az orosz hidegtől, de még a szívem melegét is vele küldöm és mindig imádkozok és könyörgök a Szűz Máriának és a fölfeszített Jézus: Krisztusnak, hogy áldja meg a fegyvereinket, hogy mennél hamarább győzhessünk és egy szebb magyar hazában élhessünk. Engedje az édes Jézusunk, hogy úgy legyen, ámen. Szabó Vendelné Csenkeszfa, 8. szám, utolsó posta Pódatejed, a térjem Szabó Vendel öreg frontharcos, foglalkozása napszámos, üdvözlöm a drága honvédeket. * ...Mennem kelt, mert ebben a teremben úgy felhalmozódott a szeretet, hogy talán bele is lehetne halni! (nf) A IV ne csukódjék be még. Szükség van továbbra is arra, hogy a szeretetnek, áldozatkészségnek jeleit adjuk azok iránt, akik mindnyájunkért szenvednek. Igen. sebesültjeinkről van szó... A komáromi hadikórliázak felszerelésének hiányait, amennyire csak módunkban áll. pótoljuk. Bármilyen használt ruhadarabot, fehérneműt, zsákdarabokat, amelyekkel padlót lehet mosni, azonkívül mankókat, botokat, papucsot, szekrényeket, padokat, székeket stb. a legnagyobb hálával és köszönettel fogadnak. Küldjünk nekik cigarettát, üdítő italokat, bort. süteményt stb. Ne lohadjon le a szeretet lángja, hisz nekik ladni: öröm, aminek az égben is jutalma, lesz. Az adományokat a polgármesteri hivatalban veszik át! Zongorák haugoiását szakszerűen végzi —T2=5 Katona Rudolf 542 oki. hangolómester, bp. zeneakadémia zong. készítője által kiképezve, Komárom városi zeneiskola hnngolója Komárom, Fazekas utca 16. sz. Eladás 1 Hangolás ü Bérlet Komárom, szepl. 18. (Kiküldött munkatársiul dói.) Nem hinném, hogy Cső Hány N; ndor főhadnagy úrnál boldogabb ember akad manapság. Olyaiwfeladatot kapott Cscfllány főhadnagy úr, amelynél gyönyörűbbet ittlionlévö honvédtisztre nem bízhattak ' olnu. ö tudniillik a m. kir. II. honvédh idlest Komáromban székelő gyüjtőközponljá iák a vezetője, ő az. aki az egész hadtest területéről ideszállított télirulianemüt á veszi, számbaveszi s továbbítja rendeltetési helyére. Csollánv főhadnagy úr abban a kimondhatatlanul boldog helyzetben var, hogy hét vármegye igazmagyar szívének a megnyilatkozását szemtöl-szembe láthatja s fogalmat alkothat magának arról, hoiy milyen mérhetetlenül szép cselekedeti e képes a szereteti... Ahogy itt állok mellette, a III. számú várerőddel szemközti, hatalmas rak árépület ajtajában, látom is Csollány íőh idnagy úr arcán, liogj' kiváltságos emberin k érzi magát. A szemei ragyognak s intézkedéseit, amelyeket a körülötte szorgoskodó 1 onvédgyerekeknek ád. érzem, a szíve tájáról irányítja. Az épület előtt egymásuk 11 állanak meg a roskadásig rakott falusi szekerek, autók. íme, most állt odább a jönyüiek felpántlikázott, krizantémumos autója, amelyen Pados József 1 eventepar mcsnok úr hozta el ennek a győrmegyei falunak a szíve-üzenetét. Most meg az ácsia 1 hatalmas, teli szekere csikorog a kapu e é, rajt 1 fekete magyar ünneplőben, kitűnt léseivel a mellén, vitéz Bányóvszky János bácsi. Olyan büszkeség veröfénylik az öreg arcán, hogy talán a szemközti e ’ődöt is jmegdöntené, ha. akarná. És így tovább, végtelen hosszú sorban, ' jönnek-jf nnek a szekerek. S a honvédfiúk, Bujtá ; hadapród úr vezénylete melleit, fáradhitatlanul szedik le a szekerekről a renget :g ruha-4 neműt, csomagol. Reggel 6 órától 1 sie 10-ig nincs megállás, de nem baj, senki se Iá-