Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-08-22 / 34. szám

19(2. augusztus 22. KOMÁROMI LAPOK 5. «Ida! Röpke interjú Berecz Gyulával, aki búcsúzni készül Komáromtól Az ősziéin») és sznobizmus középosztályunkban elsősorban a dzsentri­­zésben jelentkezik. — írja Makkay János »Urambátyáin országa« ríni fi könyvében. — Nálunk a legtöbb ember, aki miniszteri tanácsosságig viszi, elöbb-utóbb dzsentrivé nevezi ki magát. Címert kutat, előnevet keres, igyekszik nevét történelmire magya­rosítani. ha nincs magyar neve; pecsét­gyűrűt rak az ujjára és hovatovább nemzet­ségi összejöveteleken vesz részt, hogy év­százados nemességének illúziójában éljen. Külföldön »von« vagy »de« jelzőkel illeszt neve elé. aminek következtében sokan rög­tön bárónak hiszik. Egyre ritkábbak az olyan családok, ahol a régi magyar név mellől elhagyják az előnevet és egvre gya­koribbak az olyanok, ahol titokzatos módon új előneveli születnek. Vájjon ez az érzés­világ előmozdítja-e a magyarság társadal­mi megújulását, a parasztság felemelkedé­sének komoly szándékait? A rheumás megbetegedések nagy részét rossz fogak okozzák ! Újabb bizonyilék arra, hogy milyen fontos fogának helyes ápolása. C hSorodont fogpaszta Befejeződött a SZMKE balatonszáníódi „táborozása“ Komárom, augusztus 21. A csöppnyi ud­var tele van virággal. Kibomlott szirmú dáliák, mosolygó tekintetű szekfiík sorfala közt siet elénk a művész. Az ő tekintető is mosolyog, akárcsak a virágoké, mint min­dig. valahányszor vendég érkezik hozza. — Isten hozott! — mondja, karjait ki­tárva, mintha menten a szívére akarna szorítani. A műterembe1 vezet. Rögtön feltűnik, hogy a műteremből sok olyan alkotása • hiányzik, amelyet legutóbbi ittlé­tünk alkalmával láttunk. — Budapesten van az anyag nagyrésze. — mondja. — Önálló kiállítást tervezek a fővárosban. Mindjárt nekicsapunk a kérdéssel: — Valóban csak kiállításról van szó? ügy hallottuk, itt akarsz hagyni bennünket? Berecz Gyula hangja egészen halkká vá­lik: — Hát igen... bevallom... ha az Isten is úgy akarja, végleg elköltözöm Pestre. A sors az oka A vidéki szobrász sorsáról beszél: — A lehető legrosszabb ez a sors. Valósá­gos megsemmisülés. A pesti irányítók fog­lalkoztak már a decentralizáció gondolatá­val, de megvalósítani lehetetlen. A szob­rász élete csak a fővárosban válhatik inspi­rálóvá. Az anyag beszerzése, a kiállítás rendezése vidékről tengersok fáradságba s tengersok pénzbe kerül. A vidéki művész nem bírja ki... — Es Komárom? A szülőváros? Nehezen válók meg tőle. Hisz az iránta való szeretetem hozott haza 1925- ben. S vele együtt ettem az elnyomatás keserű kenyerét. Megcsuklik a hangja. Magunk is meg­hatódunk. A keserűi kenyérből valóban: Berecz Gyulának is kijutott. De a keserű kenyeret sokszor édessé tette ö. Művészete a kisebbségi magyarság vigasztalója, öröme volt az elnyo­matásban. Arra a sok munkára gondolunk, amelyeket a szegény magyar falvaknak végzett s ame­lyekért csak egy barátságos, magyaros kéz­­szorítás volt a fizetsége. Meg a Jókai­szoborra, amelyben a kisebbségi magyar­ság élniakarását, kultúrájához való ragasz­kodását s hűségét öltöztette testbe. Az örök téma — S mik a terveid Pesten? — kérdezem, pár pillanatnyi csönd után. Kiállítások és munka. Dolgozni aka­rok, alkotni, amit az érzésem diktál. Ezt az érzést innen viszem, Komá- ' romból, a felvidéki tájról s nem tagadhatom meg soha... — És az örök téma« — Jókai? — Nem leszek hűtlen hozzá. A nagy, mesemondó müvei, úgy látszik, az egész magyarság közkincsévé lesznek. Megkapja őket a nép is. Én is olyan »Jókai-pony­­vát« csinálok, kisplasztikában. Hadd lássa meg a nép az arcát is. olcsón. Körültekintek a műteremben. Középen egy hatalmas Krisztus-szobrot glóriáz az ablakon beözönlő napsugár. Odább Konkoly Thege Miklós, a nagy csillagász és Feszty Árpád, a nagy festő portréja áll. amelye­ket a vármegyeháza számára készített a művész. Egy monumentális hősi emlék mű­kőbe öntött részei sorakoznak a polcok alatt, aztán eg\- hófehér akt-tanulmány. Valamennyi új alkotás. S fent a polcokon sok-sok Horthy-portré, amelyek bizony megérdemelnék, hogy elhe­lyezzék őket a komáromi hivatalok­ban. dísztermekben, iskolákban, mert kitünően sikerültek. De a legtöbbször mégis Jókai arcába üt­közik a tekintetünk. Berecz Gyula örök témája, örök szerelme ez az arc, amelyet nem értett még meg s nem fejezett ki igazabban művész. — Látod, — mondja mosolyogva, — az ő nagy« optimizmusával indulok el innét. Közvetlenül halála előtt ezt mondta: »be­teg vagyok, de élek még jobb napokat is...« Ahogy a kapuig kísér s az arcába tekin­tek, hinni merem, mit mond. A sors igen megcsapkodta Berecz Gyulát, de hiszem, hogy jobb napokat is él még. Csak kísérje őt Jókai optimizmusa s Komárom szere­­tete, hálája, amely a mi számunkra feled­hetetlenné, sőt: halhatatlanná jegyezte el Berecz Gyulát. (—z) Balatonszántód, aug. 21. (A Komá­romi Lopok tudósítójától.) Hírt adtunk már arról, hogy a Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület, a- Felvidék leg­nagyobb s legátfogóbb kulturális szer­vezete »táborozást« rendezett Balaton­­szántódon, a MEFHOSZ üdülőjében. A »táborozás« célja az volt ,hogy gyakor­lati alapon útmutatást kapjanak a SZMKE-szervezetek vezetői s kidolgoz­zák azt a munkatervet, amely szerint az egyes falusi csoportok az ősszel meg induló kulturévadban dolgozni fognak. Mintegy negyvenen jöttek össze a Felvi­dék összes vármegyéiből: papok, taná­­• rok, tanítók, jegyzők, gazdaemberek s iparosok. A »táborozás« augusztus 9-én vette kezdetét s vasárnap, augusztus 16-án fejeződött be. Mindennap délelőtt előadásokat hall­gattak meg a résztvevők. Varga Imre a SZMKE viszonyáról tartott előadást a testvéregyesületekkel kapcsolatban, Täubin ger István a SZMKE világnézeti álláspontját fejtegette, Szombathy Viktor a SZMKE történetéről, Steller Mária dr. a belügyminisztérium szociális fel­ügyelője az Orsz. Nemz. Családv. Alap­ról, Röthler István dr. t. főorvos egész­ségügyi kérdésekről, Hinora Sándor a szórványkérdésről, Gérecz István, Far­kas Károly, Balogh Mihály, Homolka Gyula, Fája Tibor és Bocz Elek pedig gyakorlati szervezési kérdésekről adott elő. Tarr István dr. a kultuszminisz­térium kiküldötte a SZMKE és az isko­­lánkívüU népművelés közös teUidatairól értekezett. Az előadásokat minden alka­lommal vita cs megbeszélés követte. A táborozáson a komáromi SZMKE- körzetből Borka Géza dr., Kozmon László, Simon István és Nehéz Ferenc vett részt. Meg lehel szüntetni a zugpiacot és a sorbaállást JMie feledd: \ a honvédség téli ruhagyűjtő akciójának sikere éppen olyan fontos, mint egy megnyert csata. Adj tehát meleg ruhát harcoló katonáinknak, hogy győzelmesen és egészségesen térhes­senek haza 1 Mii gyyjtslink télire honvédeinkaek? A dolgozó emberek sorai közül egyre többen panaszkodnak, hogy bizonyos fo­gyasztási cikkekhez, — amelyekért általá­ban sorbaállnak — az egész nap dolgo­zók egyáltalán nem tudnak hozzájutni. Szám­talan olyan család van, ahol a férj és a íeleség is dolgozik, egész napját úgyszól­ván a 'munkahelyén tölti. Az ilyenek sorba­­állni nem tudnak és megrövidülnek azok­kal szemben, akiknek van idejük, hogy ha kell, óraszámra ácsorogjanak bizonyos élel­­micikkekért. Ugyancsak sok a panasz a zúg­­piac ellen is, mely érthetően sok kárt okoz éppen a dolgozóknak. A Közellátási Értesítő legutóbbi számában életrevaló tervet közöl, mely alkalmas len­ne arra, hogy a közellátásnak ezt a kék rákfenéjét megszüntesse. Abból az alap­gondolatból indul ki, hogy a sorbaállást és a zúgpiacot nem nyersanyaghiány, hanem a tömeg­idegesség idézi elő. A megoldás is ennek megfelelő: a jegy­rendszer szükséghez képest való kiterjesz­tése. A gyakorlat is bizonyítja, hogy a jegy­rendszer mellett árusított áru sorbaállás nélkül is eljut a fogyasztóhoz, megszűnik a sorbaállás, mert — célját veszíti. A jegyrendszer megszünteti a zúgpiacot is —< legalább is nagyrészben —, mert jegyre a napi áron is megveheti a fogyasztó mindazt, amire szüksége van. Alább közöljük, hogy melyek azok a holmik, amelyekre hős honvédőinknek szük­sége van: Érmelegítő, gvapjuharisnya (rö­vid), lábszárvédő, vadászok, természetjárók és labdarúgók által használatos u. 11. vadász­­barisnva lábfejrésszel vagy anélkül. Szőr­més kesztyű. Bármely, a polgári életben használatos fejes, egy-, kettő-, három- és ötujjas, huzattal (bőr, vagy vászon) ellátott, szőrmével bélelt kesztyű. Alkalmas a gyap­júval (teveszőrrel) bélelt, továbbá a síelésre használatos u. n. sikesztvü. Sífelszerelés. Bármely 190 220 cm. hosszú, bármely fá­ból, kötéssel, valamint bottal ellátott si­­készlet megfelel. Sicipő. 42-es mérettől fel­felé. Az eddig felsorolt cikkeket egy-két öltéssel páronként összevarrva, a siíelsze­­relést és sicipőt összekötve kell leadni, fcogy a páros darabok elcserélése eleve el­kerülhető legyen. Kötszövöit alsónadrág. Legjobban megfelel az u. n. jageé alsóruha'.i Kötszövött ujjas. Bármilyen szabású és színű pullover, szvetter, kötött mellény, kabát stl). megfelel. Eülvédő, nyaksál, hó­sapka, bószemiiveg. Erre a célra megfe­lel a gépkocsi és motorkerékpár vezetői szemüveg, vagy a nyáron viselt bármily szí­nű napszemüveg. Szőrmés mellény. Ujj és gallér nélküli báránybörből készült mel­lény. E célra megfelel a szőrmebélés, rövid bekecs, mikádó kabát stb. Szőrmés sapka. Bármilyen szőrmével bélelt sapka. Igen al­kalmas az Alföldön és Erdélyben használa­tos szőrme-kucsma is. Egyéb szőrmés cik­kek és szőrmés cikkek elkészítéséhez való anyag. Festett és természetes színű bárány vagy juh, macska, házinyúl szőrmésből (ve­gyes bőrök is), egyéb bunda, bundabélés, szőrmés lábzsák, kocsitakaró, karmantyú (muff) és boa megfelel. Különféle gyapjú­­fonalak. Újra feldolgozás (feltépés és fonás) révén fonalak előállítására alkalmas hasz­nált gyapjúruhák (szövetek), gyapjú kötött­szövött áruk, pullover, szvetter, kötött ru­hák stb. Sebesü fjeinkért A komáromi helyőrségi kórházban ápolt sebesültjeink részére az elmúlt héten az alábbi adományok érkeztek: Fischer Li­­pótné 5 P készpénz, 2 drb. kisvánkos hu­zattal. Hajnal Oszkár 200 drb. cigaretta. Csonka Zsigmond női szabó 5 üveg bőé és 3 üveg szörp. Özv. Gyalókay Gyuláné és Gyalókay Kálmán (Délkomárom) 1 cso­mag keksz, 2 üveg konyak, 100 drb. ciga­retta. Gyalókay Sándor 1/2 liter málna, keksz, 100 drb. cigaretta. Beck Ferenc 20 pengő. Az adományokért ezúton mond hálás kö­szönetét A 1 a p y Gáspár polgármester, a Vöröskereszt helyi elnöke. — A Magyar Szárnyak augusztusi máso­dik példánya megjelent. A lap ezúttal is hű lükre az egész világ repülőeseményeinek, de elsősorban honvéd repülőink harctéri tevékenységéről számol be. Lábbajban szenvedők! a „háborús vasár“ szenzációja az „IMPERATOR" szab. szabályozható és rugalmas LÁBGYÓGYESZKÖZ E lábgyógyeszköz minden iábbajon gyorsan és biztosan segít. Vidékiek okvetlen keressék fel a buda­­pesti Nemzetközi vásáron, Repüiő-ús 10. Az összes lábbajok plasztikus kiállítása. Ingyen láb vizsgálat és mintavétel. 500 „IMPERATOR“ speciális szaküzem nemes BENKŐ LÁSZLÓ Budapest, VI., Podmeniczky-uíca 65. Telefon 118—991 A Máv, Belegs, Bizt. Intézet az Országos Református Betegs. és Tem. Egyes, szállítója, T

Next

/
Thumbnails
Contents