Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-08-08 / 32. szám
1942. augusztus 8 KOMAROMI LAPOK 5. oldal Uj háztulajdonosok az Erdélyi- és Jedlik Ányos-uton Komárom, augusztus 7. (A Komáromi Lapok munkatársától.) Alig egy esztendővel ezelőtt még kietlen pusztaság volt ez a terület. Gaz és szamárkóró burjánzott rajta legfeljebb. Egy év óta azonban mintha, csoda történt volna: a gaz és szamárkóró helyén gyönyörű kis házak emelkednek, a házak mellett' csuparemény, csupaigéret kertek. Sami a legnagyobb öröm: a házak ablakaiból gyermekkacaj gyöngyözik felénk. Soksok kicsi buksifej kandikál kifelé a muskátlik s pelárgóniák mögül s a nefelejcsként virító szemekből úgy ragyog a boldogság, akárcsak a tekintetükbe mosolygó Isten szeméből a sugár. .. Délkomáromban, az újonnan épült Erdélyi- és Jedlik Ányos-úti közjóléti házak tájékán járunk. Valóság lett az álom .. . falon, mellette a Főméltóságú Asszonyé. Odább pedig Kossuth Lajos és Petőfi Sándor képe. —- Ezeket lássa először a gyerek, — mondja komolyan a gazda, — legalább megtanulja a hazaszeretetei... Ezért aztán megszorítjuk Kámán testvérünk kezét, de erősen. A munkáért s a gyerekért! Búcsút intünk az új háztulajdonosoknak. De nem: feljegyezzük még szerényke kérésüket. A tűzhelyeik túlkicsinyek. Talán jó volna, ha két-három ház számára kenyérsütő kemencét építenének. Közöset. M<eg aztán: egy baromfit se láttunk a házak körül. A Baromfitenyésztő Szövetkezet nekik is juttathatna talán abból a kedvezményes baromfiból. A sok kis lurkó szereti a husikát, amiből most olyan kevés van ... Jó volna egykét ólacska is. Tán kerülne némelyikbe kiskoca is idővel. Meg a közeli földekből egy kis darabka is elkelne, ahová legelészni mehetne a kiskoca s a kiskecske ... Örülnek ezek a szegények, boldogok, hogy fészket rakhattak végre. Isten őrizz, hogy követelőzzenek. De ha már kinyitottuk a jóságos kezünket, hadd vigyék el belőle az utolsó szemig, ami szép, ami jó, ami szociális. Mert megérdemlik! Meg ám.: a munkáért, meg azért a sok-sok pöttöm, kacarászó gyerekérti (—.) Pontos, hogy fogait minden este, lefekvés előtt alaposan és lelkiismeretesen megtisztítsa. * C h I o r o d © n f fogpaszta .....— _____________________________1 Büntetéssel sújtják a strómant Rövidessn megjelenik a színleges iparűzési ellillű miniszteri rendelet — Adjon Isten, gazduram! — kiáltunk be az együk kertbe. A »gazduram« apró gyümölcsfák körül bíbelődik. Egy pillanatig mintha kétkedve nézne ránk, vájjon csakugyan neki köszöntünk-e, de aztán elérti a szót. Mosolyogva jön elénk: — Bizony, először mintha csak álomnak tűnt volna: gazduram, — mondja, - de most már tudom, hogy valóság. Áldja meg az Isten érte azokat, akik valósággá; tették ezt az álmot.:. Lencse Gyulának hívják, postaaltiszt. Nyolc gyermeke van, 5 fiú és 3 leány. Büszkén mutatja a gyümölcsfa-csemetéket, amelyeket már ő ültetett. Bevezet a szobába is. Szép, tiszta kis szoba;. Lencséné éppen az ebédet főzi. Kipirult arccal keveri az ételt. A gyerekek körülötte settenkednek. Az egyik fütyörészve rakja a fjit a tűzre, a másik nótázva segíti a tésztát gyúrni. Csupa béke, csupa melegség az egész ház. „A hazaszeretet az első“ Epresi István MAV-altisztet is meglátogatjuk. A szomszédban lakik. Neki 6 gyermeke van, meg — egy kecskéje, sőt házinyula is. — Eddig barakkban laktunk, — mondja, — azért nem kaptunk rendes lakást, Imiért a hat gyerektől megijedtek a háziurak. Hála Isten, itt már attól se kell félnünk, ha több lesz .■.. Tóth István lengyári munkás a következő »háztulajdonos«. Itt éppen annyi gyerek van, ha még egy volna, annyian lennének, mint az apostolok* • Szóval: tizenketten. A nagymama fogad bennünket. ölében ringatja a tizenöthónapos Miklóskát. — Csakhogy ezt megérhettem. A gyerekeimnek fészke van ... — mondja könnyes szemmel az öregasszony. Kómán József ék háza nemrégen készült el. Az ajtók, ablakok még festetlenek, de a szoba már rendes, tiszta. Nyolc gyermeke van Kámán Józsefnek, a legkisebb 14 hónapos, de már olyan mozdulatokat tesz a falon függő egyik kép felé, mintha tisztelegne. — ő is tudja már —- mosolyog boldogan Kámán —, hogy az a kép a Kormányzó Urai ábrázolja! Valóban! őfőméltósága képe függ a A kormány erélyes intézkedéseket készít elő az iparban is elharapózott strómanrendszer kiirtására. Értesülésünk szerint a közeli napokban megjelenik a színleges iparűzés ellen irányuló miniszteri rendelet, egyidejűleg a különböző iparhatóságok és közületek megkapják a végrehajtási utasításokat is. Ez a rendelet egyszersmindenkorra véget vet az utóbbi időben már szinte túltengő látszata lkat ma zá.sok nak és színleges iparűzéseknek. A zsidótörvény értelmében ugyanis zsidó nem kaphat iparjogosítványt mindaddig, amíg a zsidó iparűzők száma a 6 százalékos országos arányszám alá nem esik. A törvénynek ezt a rendelkezését egyesek úgy igyekeztek kijátszani, hogy keresztény alkalmazottjuk nevére váltottak A tudós szerző értékes munkájában közre adja azokat a becses adatokat, amelyeket Csallóközben történt kutatásai során szerzett. Az ősmagyar- típusokat keresi Csallóközben, amely sziget voltánál fogva sokáig elzárt terület volt és az idetelepült ösmagyarok kiesvén a világforgalomból, legtöbb jelleget adtak át a mostani generációnak. A mai modern közlekedési viszonyok mellett sem keveredik Csallóköz lakossága anynyira, mint más vidéké. így volt lehetséges, hogy Doros Gábor igen sok ősmagyar típusú arcot talált Csallóközben. Egyelőre Kulcsod községben végzett vizsgálatokat és igen sok kulcsod! lakos arcképét mutatja be könyvében. Volt alkalmunk a tudós szerzővel beszélgetni, ki azt mondotta, hogy meglepő és nem várt eredménnyel járt első kutatása, amelyet folytatni íog. Meglátogatja Kamocsa községet is, amely szintén el volt zárva századokon át a sok vízmiatt a külvilágtól, tehát vérkeveredés nem igen volt. Itt említjük meg, hogy a szerző sok forrásmunkát sorol föl könyvében. Igen részletesen közli az adatokat szerkesztőnk, dr. Bar any ay József: »Régi Csallóköz« című munkájából. Doros Gábor műve a Magyar Családvédelem Szövetsége fajegészségügyi és fajnemesítési szakosztályának kiadása. iparigazolványt és a keresztény alkalma» zottat úgy tüntették fel, mint tulajdonképpeni iparüzőt. Az ilyen visszaélések ellen tartalmaz szigorú megtorló intézkedéseket a most megjelenő rendelet. Amennyiben beigazolódik, hogy színleges iparűzésről van szó, az üzletet haladéktalanul becsukja a hatóság. Az üzlet árukészletét a rendelet-tervezet szerint elkobozzák és igénybeveszi a hatóság az üzlethelyiséget vagy telepeit is és más igénylőnek adja át. Külön büntetés sújtja nemcsak a volt zsidó tulajdonost, hanem elsősorban azt, aki odaadta magát színleges iparűzésre és strómanként szerepelt. Hartal Aurél: A esallóközi Karcsúk és a Karcsaiak a középkorban cím alatt értékes, nagy történelmi munka jelent meg, amely tárgyánál fogva a megye és a szűkebb vidék érdeklődésén kívül országos viszonylatban is nagy értéket képvisel a magyar történetírás terén. Amikor a tjudós szerző »Beleházi és Ethrecharcsai Bartal Család« című könyvéhez adatok után kutatott, igen sok, más Karosai családra vonatkozó adatot talált. Ez a sok értékes adat adta a szerzőnek azt a gondolatot, hogy a többi Karcsák és Karcsaiak történetét is megírja. A fent idézett igen becses munka az éveken át gyűjtött idevonatkozó középkori oklevelek feldolgozásának az eredménye. A munka első sorban történeti célokat szolgál és csak azután leszármazási tanulmány. Ismeretes, hogy Csallóközben igen sok Karcsa nevű falu és dűlő van, így nagy érdeklődésre számíthat a könyvnek az a része is, amely a Karcsa szónak értelmét és eredetét fejti meg. Megtaláljuk a műben a Karcsaiak történetét a legrégibb időktől egészen a XVI. századig. Megtalálják a Karcsa helyek és azok lakosainak küLönös és részletes történetét, Csallóköz földrajzi alakulását, Csallóköz néveredetének változásait. A magyar történetírás igen becses kinccsel gyarapodott e könyyvel, amelyet hat térkép, két címer-rajz, nyolc leszármazási tábla illusztrál. A könyv ízléses kiállítása a budapesti Szilveszter-nyomda Ízlését dicséri. Megrenhetö a szerzőnél, Faddon. BHITABSI SZOLGÁL RT Katonáink kint a fronton védik a hazát, a mi kötelességünk, hogy védjük, oltalmazzuk, szeretetünkkel vegyük körül elhagyott otthonukat, itthon maradt családtagjaikat. Ez alól a kötelesség alól nincs kibúvó, nincs kivétel. Hogy ezt a kötelességünket teljesítsük, támogassuk a bajtársi szolgálat tot! Munkaalkalmakat szíveskedjenek a bajtársi szolgálattal közölni. A hadisegély mellé egy kis kereset szükséges, mert különben kevés a megélhetésre. Munkát és keresetet keresnek a családanyák, leányok, fiatal gyerekek és hadiszolgálatból leszerelt férfiak. Komárom vármegye területén a bajtársi szolgálat megszervezésére kiadta a rendeletet R e v i c z k y István alispán. A szerkezet a Vitézi Rend és a szociális munka» közösség már működő szervezeteit veszi alapul, de szerepet kapnak benne a keresztény papság s az egyes községekben már működő társadalmi vezetők és egyesületek is. Ügyeletes szolgálat a Vitézi Szék irodájában (vármegyeháza) minden pénteken délután 4-től 6-ig. Hadbavonult bajtársak családtagjainak minden ügyes-bajos dolgaiban rendelkezésére állunk, ügyükben eljárunk. Dr. vitéz gutori Földes György a Vitézi Társadalmi Bizottság ügyvezető elnöke. Nem szabad eltorzítani a Szózatot Hóman Bálint dr. lemondott kultuszminiszter egyik utolsó hivatali ténykedéseként rendeletet adott ki a Szózat éneklése tárgyában. »Egyes énekkarok — így szól a rendelet —- a Szózatot a könnyebb énekelhetőség kedvéért Vörösmarty eredeti szövegének megváltoztatásával éneklik; Ezek ! a szövegmódosítások sokszor annyira lényegbevágóak, hogy nemzeti hitvallásunk értelmének eltorzítására vezetnek. Az első versszak utolsó sorát például így éneklik: »Itt élned és meghalnod kell«. »A hasonló visszásságok elkerülése végett elrendelem, hogy a Szózat énekes előadásában Vörösmarty szövegét változatlanul meg kell hagyni s azt értelemzavaró hozzátoldásokkal kiegészíteni nem szabad«. Megérkeztek az 1942-es szenzációs minőségű rádiókészülékek: ORION, PHILIPS, STANDARD, TELEPÜNKET s!K gyártmányok nagy választékban. — Díjtalan bemutatás rádiókereskedőnél, D v W muIk Komárom 1, Városház-n. 8. - Teleionszám IBS, Újból felülvizsgálják a kijelöli kereskedőket IRODALOM — MŰVÉSZET Csallóközi magyarok Doros Gábor könyve A nagyítás hozza ki a kép rejtett szépségeit! Felvételeit legszebben nagyítja DOBOS íoiészciküzle! ROMÁR JM, VÁRMEGYE-UT ZN 9. TELEFON 210. A közellátás ügyi miniszter legutóbbi rendeletével intézkedett a kijelölt kereskedők általános felülvizsgálásáról és ennek lefolytatásával a Kereskedelmi és Iparkamarákat bízta meg. A felülvizsgálat az összes kijelölt nagykereskedők mellett ki fog terjeszkedni az egyes kiskereskedelmi ágazatokra is, így a tűzifára, szénre, cipőre, valamint a cukorra és petróleumra is. Ez alkalommal újabb felülvizsgálat alá kerülnek a kijelölt textilnagykereskedök. Az a törekvés, hogy a kijelölt kereskedők soráiból el kell távolítani az oda nem. való elemeket; a kijelölt kereskedők számát egyes túlzsúfoltnak bizonyult szakmákban apasztani kell és meg kell vonni • jogosítványt azoktól, akik nem váltották b* a kijelölés alkalmával hozzájuk fűzött várakozásokat. A kereskedelemnek ez a megrostálása már a harmadik és azt a megbízott kamarák nagy eréllyel és körültekintéssel végzik. Már az előzetes megbeszélések során is szóbakerültek olyan esetek, hogy a kijelölt nagykereskedők és kiskereskedők egy része még csak irodát, illetőleg üzlethelyiséget sem nyitott, így tehát komoly üzleti tevékenységet nem folytathatott. Beható vizsgálatra szorulnak a strohmanngyanús összeköttetések, amelyeke« a kereskedők szert tettek. T
