Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-08-08 / 32. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1942. aiigusztus 8. Holnap kezdődik a SZMKE második balatonszántódi táborozása SEBESÜLTJEINKÉRT! A komáromi helyőrségi kórházban ápolt hős sebesültjeink részére az el­múlt héten az alábbi adományok érkez­tek: László. Gyula malomtulajdonos ioo pengő, Kurtakcszi Napközi Otthon ál­tal rendezett újkenyér ünnep jövedelme: 30.12 pengő, sütemény, sárgabarack és 180 drb. cigaretta, dr. Pataky László 30 pengő, dr. Holitzer Sándorné 25 pengő, özv. Csukás Zsigmondnc, Csör­­nyei Sándor és Kapossy Emilia 10—to pengő, Major Istvánná és Vörös Béla 5—5 pengő, Veneczkey Andrásné és Schutzengel Ferenc 2—2 pengő, közkór­ház ápolónői 1.01 pengő. Kapossy Emi­lia 2 doboz cigaretta, özv. Papp Sán­dorné 1 doboz almáslepény, 2 üveg­­málnaszörp, 1 drb. tolipárna, Blau és Fi.ankl t kg. málnaszörp, Adler Adolf és Fia cég 500 drb., Laky Mária 1000 drb. cigaretta, Unió könyvkereskedés 4S drb. könyv, Braun Andor 1 öltözet ruhá­hoz való szövet összes kellékekkel, Da­rányi Györgyné Orsiijíialu 45 kg. para­dicsom, 60 cső tengeri, 18 drb. kelká­poszta, 16 drb. fejes káposzta, 40 drb. kalarábé, 10 liter bor. Az adományokért ez úton mond hálás köszönetét és további adományok szíves flelajánlását kéri: Alapy Gáspár polgár­mester, a Magyar Vöröskereszt komá­romi fiókjának elnöke. Érdekes látványban volt részünk szombaton éjsza­ka, úgy 11 éra tájban, a Fürdő-Utca sarkán. Egy csapat settenkedő, sötét alak fordult ki az utcából. Bújtak a villanyfény elől, de így is észrevettük, bogy kalapjuk alól göndörre-finomított pajcsz huncutkodik elő. Valamennyi kannát vagy egyéb edényt ci­pelt. Az edényben — megéreztük az illatá­ul _ tej volt... Csodálkozva bámultunk a hangtalan menet után, aztán megtudtuk, hogy az efajta menet nem is éppen ritkái itt a Fürdő-utca táján. Sőt mindennapos. Illetve: mindenéjszakás. Most azon tör­jük a fejünket: mi az <>k;,i annak, hogy pajeszes polgártársaink éppen éjszakának idején kénytelenek tej után járni? S hol lehet az a csoda »tej-kát«, amely ma. a szörnyű tejmizéria idején éppen ezeknek a polgártársainknak ontja magából az üdítő tejitalt0 Méghozzá ilyen bőven?.... Olyan munkánál, amelyet sokan egy­mástól távolabb eső vidékeken végez­nek, időnkint össze kell jönniök a műn-, kálkodóknak, hogy kicseréljék tapaszta­lataikat, megbeszéljék új terveiket. Ilyen találkozót rendezett tavaly nyáron a Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület, a Felvidék legnagyobb kulturális szerve­zete Balatonszántódon, a »magyar teiii ger«. partjának egyik legszebb fekvésű­­helyén. A falusi SZMKE-szcrvezctck ve­zetői, papok, tanítók, jegyzők, munká­sok jöttek össze az egyhetes ; táborozás­ra«, amelynek lefolyása s .következmé­nyei olyan szép sikert eredményeztek, hogy a SZMKE vezetősége elhatározta, hogy az ilyen találkozókat rendszeresíti, Ebben az értelemben jön létre az idei Az elmúlt napokban, mint erről a rádió és napisajtó útján; a közönség már értesült, nagyobbszámú ellenséges léggömb szállott le az ország különböző részein. Ezek a léggömbök gyújtó palackokat szórtak le és ezzel máris kisebb-nagyobb, de jelentős ká­rokat eddig még nem okozó tüzeket idéz­tek elő. A honvédelmi miniszter újólag és a legnagyobb nyomatékossággal fel­hívja tehát az ország lakosságának figyelmét az előírt óvóintézkedések pontos betartására. A gyujlópalackokat fehér vagy halvány­­sárga színű gumiból készült léggömb szál­lítja. A leeső palack összetörve, a benne találkozó is, ugyancsak Balatonszántó­don, a Magyar Főiskolai Hallgatók üdü­lőjében. A cél ugyanaz, mint tavaly: ismerkedés, vezetőképzés, munkát érv ki­dolgozás, a világnézeti, kulturális, gaz­dásági, társadalmi, nevelési és szerve­zési kérdések megvitatása, Az előadá­sok, viták mellett idő kerül arra is, hogy, a résztvevők megismerkedjenek a Ba­laton környékének szépségeivel. A »tá­borozás« holnap, augusztus 9-én veszi kezdetét és jövő vasárnap, augusztus 16-án fejeződik be. A SZMKE-vezetők körében igen nagy érdeklődés nyilvá­nul még az összejövetel iránt, amely minden bizonnyal újabb lendületet fog adni a mindegyre jelentősebb SZMKE- munkának. levő folyadék vöröslánggal, füst és szúrós szag képződéssel meggyullad és nehezen oltható tüzet okoz. A tűz megfékezése rá­­liányt földdel, vagy homokkal történik. Vi­gyázzunk, mert a földet leszedve a gyul­ladás és gyujtóhat.is újra jelentkezik. Leg-* célszerűbb ott a helyszínen 60—70 cm mély gödröt ásni és a palack maradványait a ráhányt földdel együtt abba beletemetni. Legfontosabb, hogy az esetleg ke­letkezett tüzet azonnal eloltsuk. Azután a. leesés helyét őrizet alatt hagyva pontos helymegjelöléssel jelentsük a csend­­őrségen, rendőrségen, vagy a legközelebbi honvédelmi szervnél. Mesebeszéd, hogy az ágyúzás és a rádió befolyásolja az időjárási .Ruhája uj lesz, ha. 8* SZALAY-nál festeti es tiszt itatja. Komárom, Nádor-utca 14. sz. - Saját has. Balon impregnálás! Mit keli tudni u szovjet gyujtópttleekoterél ? Törött, használt s 25 cm-es grammofonle mezeit '(nem papírtartalmut) darabonkint 65 fillérért küldjebe közönséges csomagban LINGUAPHONE KÖZPONT termelési osztályának Budapest, VIII., József-körui 2. Lincke professzor, a frankfurti egye­tem tanára, aki egy új időjáráskutató szerkezetet talált fel, arra a kérdésre, mennyiben lehet az időjárást befolyá­solni, kijelentette, hogy az úgynevezett viharágyúnak tudományos alapon sem­miféle értéke nincs s azt csupán egy régi germán szokásra lehet visszavezetni. Az az elterjedt babona sem állja meg a he­lyét, hogy a rádióhullámok befolyásol­ják az időjárást. Lehetséges azonban, hogy a fiöld felszínének nagyméretű meg­változtatásával helyi jelentőségű éghaj­lati változások is lépnek fel, így például ha nagy tavakat létesítenek duzzasztó­gátak segítségével, ezzel az éghajlatot enyhébbé tehetik, mert a víz a meleget hosszabb ideig elraktározza, mint a le­vegő. Sokkal nagyobb arányú klímaválto­zást idézne elő, ha megvalósítanák azt a tervet, hogy a tengerszint alatt fekvő Szaharát vízzel árasszák el. Azt az ál­talánosan elterjedt nézetet, hogy az utolsó években megfigyelt szokatlan idő­járás a Golf-áram irányváltoztatására ve­zethető vissza, Lincke professzor hatá­rozottan elutasította és kijelentette, hogy a szokatlan időjárás csupán véletlenek sorozata, habár a véletlenek ilyen hal­mozódása mindenesetre ritka. Vaksi Lapos János balladája Irta s Nehéz Ferenc /. Első utunk mindennap a templomba vezetett. Rendje-módja szerint elvégez­tük ia minisztrálást, utána megolajoz­tuk a harangokat, egy kicsikét még el­bóklásztunk a toronyban, vájjon tolla­­sodnak-é már a kölyökgalambok s az­zal usgyéy repültünk is a Dunára. A Dunán, a szúnyogosfűzek alatt, szív­repesve várt bennünket Vaksi Lopos János. Első szava minden reggel ez volt: — Szent Péter atyánkhon imádkozta­­tok-é? —- Igenishogy imádkoztunk, — felel­tük. — No, akkor kászológgyatok! - mond­ta Vaksi Lapos János s mi engedelmes­kedtünk. Bekúszolódtunk a ladikba s indultunk a horgot felszedni, amelyet előző este Vetettünk el a Duna közepén. János bácsi a kormánynál maradt, mi pedig nekifeküdtünk Jóskával az evezésnek. Pár perc alatt ott voltunk a bukdá­csoló lopótök mellett, amely a horgunk végit jelezte. János bácsi beemelte a tököt, utána felhúzta a nagykövet is s szép lassan szedni kezdte a horgot. Csöndesen meregettük ekkor már az evezőket s szívdobogva lestük az ered­ményt. Szent Péter atyánk azonban, aki­nek a halászérdekeket tekintve János bácsi szerint .a legnagyobb befolyása volt az égben, mivelhogy annakidején szintén ezt a gyönyörű mesterséget folyatta a genezáreti tavon, sose hagyott cserben bennünket. Nemhiába fohászkodtunk hozzá minisztrá’ás közben, a reggeli ■'ianyában; sose fogtunk két-három kiló márnánál kevesebbet, de napközben se hánytuk le hiába a horgunk. Vígan éltünk ezen a nyáron s jósor­sunkat csak verőfényesebbé tette Vaksi Lapos János lelke, amelynél jóságosabb, aranyosabb lelket aligha palántáit még emberbe az Isten. Tudta, hogy mind a ketten olyan szegények vagyunk, Szi­­vanyó Jóska is meg én is, akárcsak a templom egere, s ha nem teszünk szert a vakáció alatt egy kis pénzmagra, bi­zony búcsút mondhatunk a gimnázium­nak. Mikor elszegődtünk hozzá, nem is napszámosnak fogadott fel bennünket, hanem részesnek. Minden szombaton összeadta, mennyi ludat fogtank a héten s az árát egyenlökép osztotta el hár­munk közt. Csak a vasárnapi fogás volt teljesen az övé, de vasárnap mindössze kétszer hánytuk le a horgot s akkor fogtuk a legkevesebb ludat, mert úgy látszik, az IJr napját a Duna fenekin is megszenle'ték s a halak inkább a süttői harangszóra figyeltek, nem a ho­­rogti'ire. Egyszer, ahogy a járandóságunkat osztotta, ezt kérdezte tőlünk Vaksi La­pos János: — Oszt mongyátok csak, mi a fity­­fénéit akartok ti lenni? — Én hajóskapitány, —vágta ki Jóska. — Én pediglen pap, — jeleltem. — Papnak a legjobb, — mondta Já­nos bácsi s Jóska fe'é fordidt: — Ne­­\ked is ezt a pállát ajánlanám. — Miért? — kérdezte Jóska. —• Mert a papnak sohase költ meghá­zasodnia. Tanuljátok meg: inkább a Duna feneke, mint a fehérnép! Nem tudtuk elgondolni, miért nyilat­kozik így János bácsi a fehérnépről. Különösen Jóska barátomat emésztette rettentően a dolog, mert ökelme ekkor már nyakig benne lubickolt a •János bácsi által véleményezett bajban. Es­ténként, amikor horogvetés idén haza­veiusokAra elindulnak a Vöröskereszt Egyesület helyi csoportjának tagjai közül a vál­lalkozók, és járnak házról házra és megkérdezik, hogy ki mit adhat a se­besült magyar honvédnek? Kis párnát, íéipárnát (60 40 cm) vagy nagy párnát (8070 cm) fognak kérni. A méret esetleg lehet más is. Esetleg lehel aztán kész toilpárnát igényelni, és tiszta tollal megtölteni!, vagyis csak a tollal adni hozzá, mint ahogyan K ál lay Miklósné, a magyar miniszterelnök felesége mondotta rá­­diószózalában: »Tollat adjunk! Piros vérért fehér tollat!« Mindenki felkészülten várja már a felhívást: elkészíti a tollat vagy a tol­lai töltött párnát vagy párnákat, ha­zaital vagy huzat nélkül, ki mit ad­hat, ki hogyan adhat. Kérik is a magyar nőket a látogató bizottság' tagjai, hogy ha csak lehet, ne várjanak a felhívásra, hanem ké­szüljenek fel rá, hogy váratlanul ne érjen senkit sem. Hiszen sok helyen van, nagyon sok helyen van alkalmas anyag, toll, vagy kész holmi, csak nincsen esetleg fel­használható állapotban, vagy nincsen készenlétben. Ezt előkészíteni, ezt használhatóvá tenni, hozzáférhetővé tenni: ez legyen most a háztartások gondja, hogy mire a felhívás megérkezik, mindenki öröm­mel ajánlhassa fel.s mondhassa: »Meg­értettük, előkészültünk, tessék, itt van!« Adjunk tehát párnál, adjunk tollat1 a gyűjteménybe! Hogyan is mondotta Petőfi Sándor? A magyar vér »minden cseppje drá­gagyöngyöt ér. S ne érne meg' egy-e,gy párnát vagy belevaló tollal? Pontosan címezzük a postai küldeményeket A postaigazgatóság új ragjegyeket rend­szeresített a kézbesítheteílen vagy pontat­lan címzéssel ellátott postai küldemények megjelölésére. Sok esetben a posta hosszú utánjárással nyomozza ki a küldemény rendeltetési hehrét és eljuttatja ugyan a címzetthez a levelet, vagy csomagot, de ilyen esetekben a következő szövegű rag­jegyet fogja alkalmazni: »E küldemény kézbesítése a cím­adatok elégtelensége miatt késeit. Saját érdekében szíveskedjék ezt a feladóval közölni.« Olyan esetekben pedig, amidőn hosszas Utánjárással sem sikerül a pontos címet megállapítani, de a feladó címe a külde­ményen szerepel, más szövegű ragjegyet helyeznek el a küldeményen: »A posta ezt a küldeményt a cím­adatok elégtelensége miatt nem tudta kézbesíteni. A jövőben szí­veskedjék pontos címzésről gondos­kodni.« felé ballagtunk, a Böszörményi-közön mindig ott várta Szánthó örzsike s hol egy szarkalábcsokrot, hol pedig egy ma­rék százszorszépet tűzött Jóska kebe­lére. Jóskában nem is maradt meg a bor­­nyú. Egyik délután, mikor a füzek alatt hevertünk, kiugrasztotta magából: — Mongya, János bácsi, mit tart maga a közmondásrul? — Melyikről például? — Amelyik aszongya például, hogy: aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet. — Altul függ, hogy mibe jár az em­ber? — Hogyhogy mibe jár? — Gatyába vagy szoknyába. — Hát inkább szoknyába, mint ga­tyába. — Akkor mán baj van. Mer tudd meg, öcsém, hogy a szoknyába járó ember saját magát tarty a virágnak s az Ür is­tennek el nem hiszi, hogy az igazi vi­rág szebb ná'a. Ebből kifolyólag nem is szeretheti őszin én, tehát csak huncut lehet, viem jóember. Az érvelés igen meggyőzően hangzott, a magam részéről igazai is adtam János bácsinak. Szíván yó Jóskát azonban to-

Next

/
Thumbnails
Contents