Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-08-01 / 31. szám

19-12. augusztus 1.

KOMAROMI LAPOK

5. oldal.

Hős uolt-e üirág „kapitány” nagy közönséges rablógyilkos?

Párád, 1942. július 26.

j Esős időben beszorul a fürdővendég a ! Kaszinóba. Az olvasóteremben könyvek és újságok fölös számban állanak rendelkezésére, a társalgóban rádió szórakoztatja, a játékteremben romi. bridzs és egyéb szolid kártyajátékokkal, sakkal vagy dominóval ütheti agyon az időt.

Esős napokban az idén bővelkedünk s így időnk volt átnézni az összes napi- és hetilapokat. így került a kezembe az Érsekújvár és Magyar Vidék« című hetilap július 18-i száma is, amelyben első betekint tésre megakadt a szemem az egyik cikk nagybetűs, címén: Hőstett volt-e »Virágbandájának« elfogása és »Virág kapitány« agyonlő vése?

Előbb átfutottam, majd megdörzsöltem a Szememet és átolvastam; a cikket, mely alatt A Just-félé szabadcsapat egyik volt tagja« aláírás olvasható. Sőt elolvastam mégegyszer. mert sehogy sem akartam hinni a szememnek.

Ugyanis a cikkíró a dr. Baranyay József szerkesztőnk tollából megjelent »A vesztőhelytől az internáló táborig« című sorozatos közleményre utalással foglalkozik ».Virág kapitány« esetével és az ott közölt Szabó Géza-féle idézettel s bár előre bopsájtja, hogy nem akarja sem Virágot, sem! bandáját védelmezni, mégis olybá tünteti tel Virágot, mint az akkor közeledő csehek éllen küzdő nemzeti hőst, aki Just Szilárd rendőrfőkapitánynál — ki a csehek ellen fegyveres ellenállást szervezett, — jelentkezett is s ott azt az ajánlatot tette, hogy saját felelősségére egy szabadcsapatot szervez a csehek ellen. »Just főkapitány nem 'ellenezte a dolgot — mondja tovább a cikk — annál is inkább, mert Virág és társai á .harctérről hazakerült tűzharcosok voltak, akik nem egy ütközetben állták meg bátran helyüket. Virág bandája ki is ment a csehek ellen. De amikor a helyzet már tarthatatlan volt, ők is visszavonultak. Rekvirált kocsikon indultak Komárom felé. Közben Érsekújváron egypár háborúban alaposan meggazdagodott zsidóhoz bementek és útravalóul pénzt követeltek* tőlük. Szó sem lehet árról, hogy Komáromba mint rablók mentek volna avval a szándékkal, hogy' ott raboljanak. Ha ez a szándékuk lett volna, akkoi nem nyugodtan, falatozva közelednek a városhoz és a fegyvereket nem hagyják a harmadik kocsiban.” Virágék Komáromba mint menekülők mentek és a fegyvereket csak azért vitték magukkal, hogy ne kerüljenek a csehek kezébe. A továbbiakban előadja a cikkíró, hogy az érsekújvári rendőrfőkapitány akkor már kénytelen volt Érsekújvárról elmenekülni. így tehát F. Szabó Géza komáromi polgármestert nem ö értesíthette Virág közeledtéről, hanem csak olyan valaki, »aki nem menekült, mert a cseheket várta és lehet, hogy ez a személy állította be Virágékat rablóknak azért, mert egypár csehbarát zsidóra hadisarcot vetettek ki«. A cikk végső konklúziója az, hogy a komáromi közvélemény! zsidó érdekből félrevezette valaki.

Nem akarom kétségbe vonni a cikkíró jóhiszeműségét, tárgyilagossága azonban sántikál. A cikkíró bizonyára olvasta a Nemzeti Újság valamelyik korábbi számában Nyisztor Zoltán kitünően megírt, pompás cikkét, amely ragyogó logikával, tiszta ítélettel tört pálcát azok fölött, akik Rózsa Sándort nemzeti hősként és a szegény nép patrónusaként akarják feltüntetni, mert mégsem lehet bőssé magasztalni azt, aki rablógyilkos volt* s kezéhez ártatlan vér tapadt, — még ha a szabadságharcban küzdött is az osztrák ellen, bár ehhez a katonáskodásához is sok szó tér. Nyisztor Zoltánnak ez az ítélete teljesen ráillik az Érsekújvár és Magyar Vidék« fenti cikkére.

A határrendőrőrmester vallomása

» Jelén voltam Virág bandájának komáromi szereplésén, bekísértetésüktől kezdve- Virág agyonlöyetéséig. A komáromi katonai parancsnok,. néhai Achátz István 83-as ezredes ugyanis a komáromi újságírókat felkérte, hogy az egész eljárás alatt legyenek jelen és képviseljék a nyilvánosságot. Igv jelen voltam azon a hadbírósági tárgyaláson is, amelyet Achátz hívott össze, hogy Virágék - fölött ítélkezzenek. Ennek során kihallgattak tanúként egy határrendőrőrmestert. aki valóban harcolt a csehek ellen szakaszával. Ez az őrmester, aki embereivel később érkezett Komáromba, mint Virág bandája, mert ekkor már lényegében ezeket üldözte, mihelyt meghallotta hogy Virágékat letartóztatták, nyomban jelentkezett a katonai parancsnokságon és így került sor tanúként! kihallgatására. Nevére már nerrf emlékszem, de talán, ha az akkor felvett jegyzőkönyv.: előkerülne, ez - is megállapítható volna. Ez a - határrendőrőrmester előadta Virág »kapitány« egész múltját, amit kinwniQzott, azért; mert a , csehek elleni -küzdelem során neki nemcsak a csehek ellen, hanem Virág ellen is kellett küzdenie. Ez ugyanis előljárt a visszavonulásban, a csehek ellen egyetlen egyszer fel nem vette a harcot; ellenben visszavonulása során állandóan »rekvirált« éspedig nemcsak lovat, kocsit és élelmet, hanem pénzt, ékszert és egyéb értékeket is. Megállapította, hogy Virág eredetileg egy kapitány fiszíiSzolgája volt a harctéren, amikor azonban a' front is inogni kezdett, Virág lelőtte szigorú ga&* dáját. ellopta összes holmiját, beöltözött annak ruhájába, megszökött a frontról s mint kapitány« szabadcsapatot szervezett a frontszökevényekből, akik akkor már a hátországban garázdálkodtak. így kerültek Érsekújvárba is. Véleménye. szerint Virág a csehek fizetett embere volt, aki elsősorban azért rabolt és erőszakoskodott, bőgj» jog- és vagyonbizonytalanságot idézzen élő a esetiektől megszállni szándékozott területen s így ugrassza be a falvakat és városokat, hogy maguk hívják be a cseheket a személy és jogbiztonság megvédésére.

A kivégzés

" A Halárr'endőrőrmester vallomását társai & megerősítették, majd a hadbíróság visszavonult határozathozatalra. Ez a határozat az lett, hogy a hadbíróság kimondta illetéktel cnségét, mert akkor Komáromban már kihii'denék a statáriumot és ostromállapoft>t s így a hadbíróság véleménye szerint ,jgyedül á "katonái párímcsnok jogosult ítélkezni. Ez ,a , határozat szeramelláthatóán

Íellemetlenül érintette a galambszívü Achátz stvánt. Sokáig tépelődött, mitevő legyen, vonakodott a halálos Ítélettől. Végül iá. a nadbírákkal folytatott újabb — most már íárt —i tanácskozás után mégegyszer magához hivatta a határrendőrőrniéstert, lelki ismeret éré figyelmeztette s újból megkérdezte, igaz-e mindaz, amit vallomásában •előadott? Az őrmester a leghatározottabban megerősítette vallomását. Achátz ismét hoszszasabban tépelődött magában, fel és le bétáit, majd hirtelen odafordult az ormos-* terhez és így szólt hozzá: »Maga mint határrendőr az igazság felesküdött szolgája. Nyugodt lelkiismerettel tudná-e Virágot agyonlőni ?< Az*’ őrmester határozott igennel fejelt. Az ezredes gondolataiba mélyedt, majd .ismét az őrmesterhez fordulva így rendelkezett: »Virágot magát vezesse át az. öregvárba. A nagykaput csukássá be maga után s azután szökés közben lőjje agyon. Társait' pedig anélkül, hogy Virág agyónlövelését közölnék velük, nyomban kísérjék át Esztergomba (S ott adják út a katonai parancsnokságnak további eljárás céljából. Körülbelül szószeriht idéztem Acháfó' ezredes szavait Az eset annyira rendkívüli volt. hogy még ma is élénkén emlékszem az eliárás részleteire. Különben van ennek az esetnek más élő. tanúja is,. Kálmán, Rerenc akkori szolgabíró. most marpelházi főjegyző. • • . :* •

E paranps szerint történt Virág kivégzése. Az őrmester jelenlétté az ezredesnek, hogy a .parancsot .teljesítette. Virág nem tudta, hogy kivégzik;' azt hitte, hogy őt magát becsukják az öregvárba. Észrevétlenül lőtte őt agyon az őrmester hátulról, a nyakszirt fölött. Társait valóban még aznap Esztergomba szállították és bezárták. Mint később hallottam, a kommunizmus alatt szélnek eresztették őket. Volt köztük egy komáromi fiú is, ez később haza is került;

Kétségtelen: Virágék rabolni jöttek Komáromba

Ennyit tudok Virág múltjáról, a hadbírósági tárgyalás adatai alapján. Tehát nem hz érsekújvári telefonjelentés folytán lőtték agyon Virágot, hanem perrendszerü bizonyítékok alapján. Megtévesztésről így szó sem lehet. De hogy Komáromba is rablási szándékkal jöttek, arra nézve egyéb adataink is vannak:

így elsősorban .az, hogy amikor Tóth Sándor főhadnagy vezetésével a nemzetőrök rajtaütöttek Virágékon, ezek előbb leugráltak kocsijukról, az utolsó kocsihoz

futottak és egy gépfegyvert emeltek le arról, hogy védekezzenek. Ebben azonban a nemzetőrök megakadályozták őket s megkötözve Kozták be a rendőrségre. Ez hát nem mutat arra, hogy mint menekülök jöttek volna Komáromba ás a fegyvereket a csehek elől akarták volna megmenteni.

Másik adatom a következő: Virágék esetét megelőzően, körülbelül 8—10 nappal, egyik komáromi törvényszéki bíró barátom figyelmeztetést kapott, hogy a csehek bejövetelét megelőzően a csőcselék általános

wm_Ruhája uj lesz, ha

8fi

SZALAY-nál

festeti es íisztiíaíja.

Komárom, Nádor-utca 14. sz, - Saját ház.

Balon

impregnáiás 1

A dókántyósók

SScfiak és nők — könnyen megakadályozhatják fogaik elssínesedését, fia azokat naponta rendszeresen O DO L fogpéppel ápolják. Az O D O L - fogpép nemcsak alaposan tisztítja a fogakat, hanem fel is frissít s üde lehelte tét is biztosít. Tehát a mindennapos száj- és fogápoláshoz használjunk ODOL-fogpépet

MAGYARORSZÁGI ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST

závart és evvel kapcsolatosan több rablást tervez Komáromban. A figyelmeztetés pontos névsort közölt, akiknél rabolni szándékoztak. yalami 30—40 név szerepelt a listán, köztük negyedik helyen ez a törvényszéki bíró barátom is, aki velem is közölte ezt a névsort és még úgy tréfásan megjegyezte, neon) (tudja, hogyan éri ez a megtiszteltetés, hogy a legvagyonosabb, leggazdagabb komáromiak között szerepelhet. A névsoron válóban a legvagyonosabbak szerepeltek, t ű I nyom órészben zsidók, de akadtuk köztük magyar’ és nem csehbarát keresztények is, amit á törvényszéki bíró barátom eseté is igazol.

Antikor ..Virág bandáját behozták a városba a nemzetőrök és a rendőrség udvarán felállították őket, ennek a látványosságnak természetesen sok nézője akadt. Köztük Volt ez a törvényszéki bíró barátom is, aki egyszer csak hozzám fordult s kérdezte, nem találok-e' i banda tagjai között ismerőst? Jobban szemiigyre vettem egyszer mint ügyvéd védteim őt a fiatalkorúak bírósága előtt, ahol lopás gyanúja miatt állt vád alatt. A fiatalkorúak bírája ez a törvényszéki bíró barátom volt, aki most így szólt hozzám ■

Most már értem, hogy kerültem a. gazdagok listájáraI Mikor ezt az akkor még fiatalkorú vádlottat elég szigorúan elítéltem, íitána a kísérő börtönőr előtt azt á ’kijelentést tette, hogy »keservesen megkeseriili még ezt a bíró úr!«

■ Nyilvánvaló tehát, hogy Virág és bandája azért jöttek Komáromba, hogy a tervezett rablásokat és zavargásokat végrehajtsák. Tervszerűén és közönséges rablóbanda módjára készültek erre, némpedig nemzeti felbuzdulásból .'eredő. zsidóbüntetés céljából. S valóban, az Újvár udvarán, ínig a hadbírósági tanácskozás folyt, — nagy tömeg gyűlt egybe, amelynek égy része szemmeL láthatóan Virágék pártján állott. Ezek voltak a tervezett komáromi rablás előkészítői és kiszemelt társtettesei. Ezt Achátz István ezredes is tudta és ez is egyik oka volt an« nak, hogy elhatározása előtt oly sokat tépelődött. Aggódott ugyanis, hogy szigorúbb ítélkezés esetén a csőcselék fellázad, vagy éjtszakai rendzavarást idéz elő. Ezért kellett Virág agyonlövetését is olyként feltüntetni, mintha az szökni akart volna. Achátz kérésére írtam én is akkor a Komáromi

Hírlapban, hogy Virágot szökés közben lőtték agyon. Tehát korántsem népítélet alapján, sőt a nép hangulata ellenére végezték ki Virágot

Mindezek alapján kétségtelen, hogy Virág kapitány« és társai közönséges rablók voltak (sőt maga Virág rablógyilkos is), nem pedig hősök; A köteles tárgyilagosság lóvására szolgál tehát, ha valaki most nemzeti hősökként akarja őket feltüntetni csak azért, mert zsidókat is megsarcolták. Raboltak bizony ők keresztényektől és nem csehbarát magyaroktól is. mint például Anyalapusztán, Érsekújvárról távoztukban, ’akárcsak Rózsa Sándor. / « .

Érsekújvári laptársunk cikkírója mond még valamit, amit ném hagyhatok szó nélkül. Azt írja ugyanis, hogy »ária ném volt Komáromban vállalkozó, hogy az; igazi ellenség. a csehek ellen fegyveres ellenállást szervezzenek, miként az megtörtént Érsekújváron ...« Hát’ evvel jobb- lett volna nem hivalkodni. Mert Komáromban is megszervezték a fegyveres ellenállást;: meg Komárom vidékén is. Komáromban dr. Szabó Kálmán tiszti főügyész volt fennek a vezetője (a csehek később le is tartóztatták mert megtalálták nála egy házkutatás alkalmával Szmfeicsányi ..György ferre vonatkozó levelét), a vármegyében pedig vitéz Nagy Nándor, a mostani komárommegyei főispán. Mire azonban a csehek-'Komárommegvébe értek, Érsekújvár piár két nap, óta a kezükben völt. Ugyanis kissé túl gyorsan .vonult vissza .az, ottani '.fegyvere«, alakulat, rábízván a táros vécéimét. Vjrágékra.'amint ezt maga a gílskfró .is eTismé/i. mondván: »Az érsekújvári1,., rfendöirkapitány aki fegyveres alakulattal seihten kínt Volt's csehek feltartóztatására, kényteleil’ Ivplt a városból elmenekülni. Amikor Virágiék a várost elhagyták, a főkapitány már nem volt a városban«. Komáromba tehát; egyszerre két oldalról jöttek á qsehek, a ‘Csallóköz felöl és Érsekújvár felöl. Maga Maccaluso olasz ezredes is Érsekújvárról érkezett Komáromba. A vörös katonaság szin tén előbb elhagyta a várost és így semmi értelme sem lett volna már a teljesen reménytelen fegyveres védekezésnek és vér ontásnak. Ezért fújták le az »igazi ellenség* elleni harcot. De legalább nem is bízták a város védelmét Virágúkra, mint az érsekújváriak.

Augusztusban átadják tulajdonosaiknak a benei közjóléti házakat

A Komárom Városi Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet házépítési akciója során fcgyre szebb eredményeket ér el. A délkomáromi közjóléti házak 14 lakásába beköltöztek már a boldog új tulajdonosok; nemsokára pedig a már. szintén kész benei 15 lakást adják át az erre érdemes sokgyermekes családoknak.

Mint értesülünk, az átadás még augusztus hónap folyamán megtörténik, az aratási és cséplési munkák befejezése utáni mégpedig ünnepélyes keretek közt, a minisztérium és a helybeli hatóságok képviselőinek jelenlétében,

A benei területen további 8 ikerház építése van folyamatban, 18 lakással.

Ezek is hamarosan tető alá kerülnek A Szövetkezet ezenkívül még több áj lakás építését vette tervbe ugyanezen a területen, Amelyet, mint ismeretes, a katonai kincstár engedett át a városnak.