Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-07-25 / 30. szám
Hstvemharmadik éviöi^asn. 30. szám. Szombat, 1942 július 25. Politikai, társadalmi és a Vármegyei Tüzolté»*#Yetség, közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizet és: Alapítana: néhai TUBA JÁNOS. - Fiszerkeszti: DR. GAAL GYULA. Szerkeszt iséft és kiadóhivatal: Egész évre ti pengő, félévre 5 pengi, negyedévre 2.50 peng». Egyes példány ára 6.20 pengő. Felelős szerkesztő: DK. HALLAT ENDRE. Szerkesztő: I)R. BÁRÁNYÁT JÓZSEF. F «BMi okát árnak: SZOMBATOT VIKTOR és NEHÉZ FERENC \á<t»r urna 29. sz. Telefen: 90. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Komáromi honvédek a fronton VasUoresziei kapott Haynai ezredes Hogyan oldotta meg a zsidókérdést egy csallóközi fala? Lehár Ferenc üzenete Komáromba Riport az első Komáromi távesküvőről - Vélemény a halálraitélt strandról A Felvidék iparosítása Irta. Sinkó Ferenc Az első világháború előtt ma már Masaryk fia megszólalt Londonban, észrevétellé inagát, hogy ő is él még. tehát semmi •zttkség arra, hogy a cseh nép elveszítse reményéi, mert mostani szomorú helyzet«« megváltozik lianiare- Shn. ti, marín ul Jan Masaryk, az Alapító Elnök fia, nagyon is szívén viseli a sanyargatta'.ásban élő« nemzet sorsát s mihelyt az idő elérkezik, tudni lógja, mi a leendft azokkal szemben, okik a cseh nép mostani ál me ne'« romlásának okozói voltak. Ez az idő már nincs messze, hisz nagy barátaik, az angolszász hatalmak s a világotmcgváltó Szovjetunió győzelm > holtbiztos, addig is azonban igen jó lesz, ha hőn szeretett népe megfogad ja a tanácsol, amelyet a messze távolból küld neki. Ez a megszívlelendő és igen okos tanács pedig a következő : — Ne törődjelek semmivel, gyiUtoljái ok le nemre és vallásra való lekinlet nélkül minden németet, »menynyit csak tudtok. Én a magain részéről a nyílt városok bombázása mellet] szavazok s azt mondom, hogy a gyér piekeket és asszonyokat is épptn úgy meg kell ölni, mint a férfiak«]. Jan Masaryk megszólalt Londonban, de kiáltványán nem csodálkornnU. Régi ismerősünk ő, még abból az időből, amikor kisebbségi sorsban élűink itt a Felvidéken. Az alapífő elnök fia, akinek neve szinte nap, mint nap első helyen szerepelt a prágai botránykrónikákban, atyjának is szégyene volt. Az ehiök, aki a magyarságnak természetszerűleg ellenség* volt, de akinek egyéni kiválóságait, főként szociális gondolkozását s az1, hogy alakja mii jelenteit az általános szláv törekvések szempontjából, mi magyarok is elismerjük, nemegyszer kétségbeesel!, amikor fia Imnpolásokkal, gáláns kalandokkal s boirányokkal leli életmódjáról értesült. Az öreg Masaryk nevének becsületét féltette már, így érlelődött incg benne az az elhatározás, hogy fiát külföldre kiildí. Jan Masaryk diploma'« leli, de dőzsöléseit mini ilyen is folytatta s atyjának nem egyszer külföldről is haza kellett rendelnie, hogy megdorgálja s nemcsak neve, családja, liánéin a nemzet irányában való kötelességeire is figyelmeztesse. A fejmosásoknak azonban foganatja nem volt, a tehetségtelen s amellett a végtelenségig lelkiismeretlen fiúnak semmi szép szó nem használt. A republika összeomlása külföldön találta s először, mint a lepke, röpdfisötl Benes és Hodzsn közölt. Természetes. hogy odaszállt végül, ahol u legtöbb mézel remélhette. Angliában kötött ki Benes mellett, ahol nem kell a fejéi törnie azon, vájjon mii eszik, miből lumpul, hiszen nTnl a CJuirchiílék állal elismeri »csehszlovák kormány« tagjának busás fiz íés jár. Nos, Jaii Masaryk most hirtelen meg s rádöbbeni arra, hogy neki is tennie kell valami-. Valami nagyot, vcmzCíi érdekű', ami Churchi.léknek ; (eiszik s ami az otthoni cseh alyaakhan is fölkelii a reményi, meg a vlalmas-nagv elhatározás1. Msgszó- i s üzenetet küldőt', a legfontosabb ■nnivalóról, a német gyerm k.k s iszonyok legyilkolásáról. Nem tudjuk, mi volt a közve len n (iííóok t ennek az üzenetnek. Csak s . j:jiik. hogy amikor Jan Masaryk leüli ennek a kiáltványnak a megfogalmazásához, ismét egy átlumpolt éjszaka lilán volt s a borgőz még nem száll! ki a fejéből. A kiáltvány nevetséges. úgy nevezik, hogy »kis világháború« - ugyancsak sokat emlegették a Felvidék iparosításának fontosságát. Akkor azonban a Felvidék alatt a mai Szlovákiát értették. Most a Felvidék alatt a visszatért területeket értjük. Ezeken a visszatért területeken ugyanolyan fontos feladat az iparosítás, nem csupán gazdasági, de nemzeti és társadalmi szempontokból. Sőt, a legfontosabb és végső cél, ami miatt sürgetni kell: nemzeti. Ismeretes ugyanis, hogy a visszatért felvidéki területekről a felszabadulás után egyszeribe szétszóródott az ország minden részébe a húsz év alatt ott megrekedt és felgyülemlett emberfelesleg. Éppen a Kisalföldről és Mátyásföldéről vettek legtöbben vándorbotot kezükbe. Janics Kálmán dr. nádszegi körorvos hívta fel erre a folyamatra több cikkben a közvélemény figyelmét. Ez a folyamat az illető elvándorló mezőgazdasági vagy ipari munkásnak egyénileg talán kellemes: a felszabadulással egyszeribe hatalmas munkapiacot talált, könnyebben mozoghat elhelyezkedés után. A Kisalföld és a peremvidékek; szempontjából, tehát nemzeti szempontból azonban nem egészséges az ilyen elvándorlás. Az ország, illetve a nemzet peremvidékeinek társadalma erős, kompakt kell legyen, mert egyébként rést lehet rajta ütni. Ezt a törvényt már a honfoglaló magyarok is ismerték, s ezért telepítették a szélekre, a gyepük mellé a legharciasabb törzseket. A mai társadalom legharcosabb rétege az iparos, az ipari munkás, a kereskedő. Mögöttük fontos, ha ott áll szívósságával a földműves. Az az egészséges tehát, hogy a széleken épp ez a két réteg legyen erős, mozgékony, ellenállóképes. Mondjuk meg, hogy pl. egy várost a hivatalnokok és iskolák jellegben magyarrá tehetnek, de gyökereiben még nem teszik azzá. Legjobban az elmúlt húsz esztendőben láttuk ezt: tására semmivel sem Jobb nemei gyermek s asszony esik áldozatául a cseh orgyilkosoknak Az azonban más szempont, hogyan juttathatta el Jan Masaryk vérszomjas üzenetéi abból az országim1, ahol a népek szabadságáé't » ... emberiesség, a tökéletes huniam;, ei vénye «üléséért foly altiak háborút a barbár nácizmus« ellen? Kétség nem fér ahhoz, hogy Jan Masaryk üzenete Churchillék helyesa hivatalnokréteget és az iskolákat egy-kettöre összetörte az idegen intpérium s az iparosság, munkásság, parasztság volt az, amely állta a sarat és vállalta a nemzeti harcot. Ónál,ló ipar nélkül a parasztság és a munkásság ereje sem teljes. Ezért mindennél fontosabb, hogy a felvidéki ipar minél magyarabb, minél fejlettebb és erősebb legyen. Megvizsgálva a mostani helyzetet, azt kell látnunk, hogy a Felvidék mindmáig nem érte el iparosodás tekintetében azt a fokot, amelyet el kellene és el lehetne érnie. Különösképpen nem érte el a Kisalföldön és a visszacsatolt felvidéki területek nyugati részén. A visszacsatolt területek lakosságának 5 8.50/0-a őstermelő, a bányászat, ipar, forgalom együtt 27.30/0-ot tesz ki. Tehát az őstermelőknél felülmúlja az országos arányszámot (50.80/0), az iparnál alatta marad (31.5%). A nyugati vármegyéknél viszont csak a következő ez az arányszánt : Ny it ra-Pozsony k. e. e. vm. . 26.1 0/0, Komárom vm. ...... 20.40/0, Esztergom vm. (Párkányi j.) . 19.5 °/o, Bars-Hont k. e. e. vm. . . . 20.5 o/0j, Ez a néhány statisztikai adat is eléggé mutatja, hogy nagyon is ráférne úgy Komárom vármegyére, mint a párkányi járásra, vagy mint Bars-Hontra az iparosodás fejlesztése, ha társadalmi és nemzeti szempontból egységesebbekké akarjuk tenni ezeket a területeket. Úgy a kis-, mint a középipar tekintetében meg is volna a lehetőség erre a fejlődésre. Gondoljunk csak arra, hogy pl. még Komáromban is vannak szünetelő üzemek, amelyeket el lehetne indítani. Vagy gondoljunk arra, hogy a Garant szintje jóval magasabb, mint az Ipolyé. A két folyó nincs is messze egymástól. Vájjon nem lehetne-e a Garant és Ipoly völgyének villanyellátását e nívóküiönblésével találkozót!. Megértjük masl már a Royal Air Force bombázásait Páris, meg a többi nyílt város ellen, a kórházak, lemp'omok elleni íáaiadásokat s a német hadifoglyuk éhezteléséi. Anglia a mester, Jan Masaryk a tanítvány, akinek a leckéi volt ideje már megtanulni még whiskyzés és dáridó közben is ... Az új Európa figyelemmel kíséri a tanító és tanítvány munkáját s a leckét szám ónkért majd! ségből adódó energialehetőséggel ellátni? Vagy itt vannak a Duna árterületei; a kosárfonó ipar számára adnak lehetőséget. Vagy itt van maga a legnagyobb tényező: a Kisalföld és Mátyusföldegyre belterjesebbé váló gazdálkodása. Nem kíván-e ez nem is egy, hanem több konzervgyárat, akár Komáromba, akár Érsekújvárra, vagy más központba ? Valóban, nemzeti szempontból is méltányos a komáromiak óhajtása és kívánsága, hogy a város iparát minél jobban és alaposabban fejlesszék ki. Forgalmi, szállítási szempontból ideális hely mezőgazdasági termékek feldolgozására. Még inkább az lesz, ha a Vágót, amint tervezik, messze Szlovákia belsejéig hajózhatóvá teszik. De ugyanakkor az is igaz, hogy nem elegendő várni a segítséget felülről és kívülről. A Kid-' alföldön a parasztság kezében jelentékeny tőke van. Meg is vannak rá a helyiszervezetek, hogy ezt a tőkét az iparosodás szolgálatába állítsák. Csak meg kellene mozdulni... Közöljük 0z új terményárakat A rendelet szerint a búza- és rozsőrleményeknek és malmi melléktermékeknek legmagasabb malmi eladási ára, zsákkal együtt, minden malomüzemnél 100 kg-ként a következő: Búzadara 73.50 P, o-ás liszt 70 P, egységes búzakenyérliszt 37 P, egységes minőségű búzakorpa 18 P, az egységes rozsliszt ára 37 P, az egységes rozskorpáé 18 P. Búza- és rozslábliszt, búza- és rozsszélkorpa ára 18 P. A malombükköny, malomkonkoly és ocsu, szemes állapotban 17 P, megdarálva 18 P. A grahamliszt legmagasabb malmi eladási ára zsákkal együtt minden malomüzemnél too kg-ként 44 P, Szabályozza a rendeletet a kisebb tételekben történő liszteladásnál számítható malmi eladási lisztárakat, továbbá a nagykeréskedök és kiskereskedők lisztárait. A rendelet értelmében a fogyasztói árak az ország egész területén nem haladhatják meg búzadaránál kg-ként a 82 fillért, nulláslisztnél a 78 fillért, egységes búzalisztnél a 42 fillért, egységes rozslisztnél a 42 fillért, a garahamlisztnél pedig az 52 fillért. A fogyasztói árak a csomagolás költségét már magukban foglalják. A rendeletben megállapított árak 1942 I július 27-étől kezdődően érvényesek. A KENYÉR A közellátásügyi miniszter július 23-án rendeletet adott ki a kenyér legmaga* sabb árának megállapításáról. A rende-Mtg vagyunk győződve róla, lí'ogy ha-
