Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-07-18 / 29. szám

évfolyam Szombat, 1942 i*U«s 18. KOMAROMI LÁM Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL GYULA. Felelős szerkosztő: DR. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAY JÓZSEF. Fömunkalársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucea 29. sz. Telefon: 99. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Veszélyben a leánygimnázium megnyitása Lélekharang szól a vágdunai strand fölött Sebesüli honvédeinknél a kórházban Megoldódott a harcsási „lefejezett ember" rejtélye Riport a gerec8ei aratásról — Dunaalmási képeslap Hősi halottal parental! Komárom vármegye közigazgatási bizottsága Vármegyei kisgyűlés és a közigazgatási bizottság ülése Halvanháromezer angol adott be eddig saját hadügyminiszté­riumának egy különös írást, amilyet nemigen lehelne más országban had­ügyminisztériumokhoz intézni. Az van ennek a halvanháromezernek szépen megfogalmazóit és kellő megfontolt­sággal beadóit okmányában, hogy a beadvány aláírója nem tartja lelkiis­­inerc’ével összeegyezteUielőnek a te­vőleges hadviselést. Kívülniarada dol­­gon. Ang'ia lelkiismerete rendkívül érde­kes. ÁCélféle angol lelkiismeretet kü­lönböztetünk meg: a birodalom lelkiisnierelél, — amely tulajdonkép­pen negatív, mert különben hogyan tudta volna Anglia összeszedni, össze­halászni s magáénak tudni á világ egynegyedét, — azlán az egyes em­ber lelkiismeretét, amely a tág biro­dalmi lelkiismeretűéi sokkal szőkébb, hibiiás, liberális és minden körülmé­nyek közölt pacifista. Az egyes angol ember nem szeret harcolni: jóllakott s jóllakottságában segédnépeknek se­gítségével harcol. Nincsen kedve ott­hagyni zöld füvei’, golfpályáit, gazdag gyárait, enyhe hajtású dombjait, klub­­iáit és csónakázó f«ivóit: évszázadok folyamán ahhoz szokoil, hogy n félvi­­lág érte van, neki dolgozik, az ö szá­mlára keres, miatta harcol s most, amikor egyszer végre neki is harcolni kellene, személyesen és ádázul az Em­pire érdekeiért: megdöbbenve hátrál, mert nem úgy gondolta a dolgot. Hát hol vannak a segédnépek, az arabok, hinduk, malájok, hol vannak a tágas birodalomban szétszórt többi angol­szászok, az ausztráliaiak, az újzélin­­diak, a délafrikaiak, — ha már a len­gyelek, norvégek, hollandok, görögök s a többi európai népek kiállítódlak a csatasorból? Hol vannak ezek? — kérdi az angol polgár a kandalló melleit, — hol van­nak hát a többiek, ezekben a veszé­lyes időkben? Mert ők, a Jones Smilhek, a William Brownok, a Geor­ge ITuxtonok s a többi ezer Tóm,' Sam, Charles: mindent inkább sze­relnek, mint odakünu a gyarmatokon meghalni Indiáért, Egyiptomért, vagy a Szunda szigetekért... Iiy felfogással gondolkodik ,John, Thomas, Aídous és a többi százezer s egy szép napon levelet intéz a had­ügyminiszterhez : nem hajlandó har­colni,(inert lelkiismeretiével nem egyez­tetheti össze a vérnek látását. Mintha a dekadens Róma, vagy az elíágyult Bizánc idejét éinők. Tommy nem harcol, Tommy levelei ír s nem egy Tommy, nem is tíz, hanem hat­vanháromezer adja be a kérvényt né­hány hónap alatt. Vájjon mennyi le­het azok száma, akik még a kérvény beadásáig sem jutottak el, csak önma­gukban dacolva az idővel, jelentik ki szűk családi körben, hogy nem har­colnak a birodalomért? Micsoda fá­radtságnak s milyen kiábrándultság­nak jele ez! Juthatna-e eszébe magyarnak, vagy bármely más harcoskedvű nép fiának, hogy kérvénnyel, beadvánnyal intézze el a haza sorsát? És egyéni kényelmét, saját jólétét előbbre helyezve az or­szág érdekének, egyszerűen kijelentse, hogy nem hajlandó az országért, a há­záért s az összességért megküzdeni? Micsoda különös lelkiség lehet az, amely kérvénnyel s beadvánnyal har­col, mialatt birodalmának eresztékei recsegnek-ropognak már? Egy egész külön világ mutatkozik meg ennek a liatvanháromezernek számúnkra ért­hetetlen levelében; különös világ, Július hó 14-én tartotta Komárom vár-s megye kisgyülése és közigazgatási bi­zottsága rendes havi ülését a vármegye; székházában. M'ndkér ülésen vitéz A':7gy Nándor főispán elnökölt. Kisgyűlés A kisgyűlés délelőtt 9 órakor kez­dődött. Vitéz Nagy Nándor főispán napirend előtt a m. kir. kormány két új tagjáról emlékezett m>eg. Lossonczy István közellátási államtitkárt közellátási miniszterré, Szinyei Merse Jenő képvise­lőházi alelnököt pedig vallás- és köz­­oktatásügyi miniszterré nevezte ki a Kor­mányzó Ur. Mindkét új miniszter régi és előnyösen ismert harcosa a magyar közéletnek, mind ke tő kivá’ó tudással és lelkiisme­­re ességgel töltötte be eddigi közéleti pályája', tehát mindkettő iránt a leg­teljesebb bizalommal viseltetik a ma­gyar közvélemény. Indítványozza te­hát, hogy a vármegye kisgyülése sür­gönye eg üdvözölje mindkét új minisz­tert és biztosítsa őket nehéz jeladatuk A közigazgatási bizottság ülése fél 11 órakor kezdődött. Napirend előtt vitéz Nagy Nándor főispán kegyelettel adta magyarázatát annak, miért leng a vár­megye székházán gyászlobogó ? A vármegye egyik értékes, szorgalmas ■és lelkes tisztviselője, dr. Hetényi Ti­bor közigazg. gyakornok a keleti harc­téren, az orosz bolsevizmus elleni har­cokban hősi halált halt a hazáért. A hősi hatottaknak ugyan nem gyász, hanem dicsőség az osztályrészük, még­is helyénvalónak látja, hogy a várme­gye mély szomorúságának adjon ki­fejezést a ritka képességű, kedves, szorgalmas tisztviselőjének elvesztése amely nem árul el elszántságot, nein árul el önfeláldozást a hazáért, nem tanúskodik különlegesen vitézi, har­cias szellemről, ellenben é'.énk fényt vet a kalmárlélekkel és segédnépek fizikai erejével harcoló nemzet gon­dolkodására. Milyen más egy elszánt kisnép fér­fiúinak gondolkodása, milyen másról van nálunk szó és mennyire nem az egyéni jóiét és a saját kényelem föl­döntúli szeretető vezérli a német fea­kezdetén Komárom vármegye teljes bi­zalmáról. Az indítványt a kisgyűlés egyhangú lel­kesedéssel tette magáévá. E 'Után napirendre tért a kisgyűlés, amelyen ezúttal csupán saját hatáskö­rébe tartozó ügyek szerepeltek. Ezek so­rán Komáromszentpéter község részére hídépítés céljára 500 P-t szavazott meg a kisgyűlés, nyugdíjazta Molnár István th. útőr, tatai lakost, megállapította özv. Móró Lászlóné, jegyző özvegyének és özv. Hernádi Lászlóné, útőr özvegyének a nyugdíját, a Magyar Állatvédők Orsz. Egyesülete részére 50 P segélyt szava­zott meg, megszavazott néhány segélyt elhullott állatokért, majd felülbírálta a községi képviselőtestületek jóváhagyás céljából fel erjesztett határozatait. Gelle község és a vele egyesített községek kö­zös nevét »Gelleszéb-ben, Vajka és Ke­­szölcés egyesített községek nevét »Vajka­­szék«-ben javasolja a kisgyűlés megál­lapítani és ily értelemben tesz felter­jesztést a belügyminiszterhez. A kisgyű­lés véleménye szerint ugyanis ezek az elnevezések régi hagyományokon alapul­nak és így történelmi értékűek. f öl ölt és ezt a bizottság jegyzőkönyvé­ben is örökítse meg. Az elnöklő főispán indítványát a bizott­ság őszinte részvéttel tette magáévá. Jelentette továbbá az elnök, hogy dr. Félegylrázy Elemér vármegyei aljegyző ugyancsak az orosz bolsevizmus elleni harcokban súlyosan megsebesült. Sor­sáról még közelebbi részletek ismeretle­nek, de 'bízunk a Mindenhatóban, hogy mielőbbi felépülése után ismét körünk­ben üdvözölhetjük.­Ezután vitéz ,dr. Hunyady László fő­jegyző ismertette az alispán havi jelen­tését, amely előbb megemlékezik az el­tonáf, amikor .hazájától távol ezer ki­lométerekre üldözi az ádáz ellenséget, mennyire elszántabbak, önérzeteseb­bek s lendületesebbek vagyunk mi, magyarok, húszév; s kifosztotlságunk­­ban s megalázol (súgunk után is, mint a gazdag, dőlyfös és világot uraló an­gol. A nagy nép: nagyságára büszke. A számban kicsiny nép meg arra, hogy lelke, elszántsága, lendülete nagyobb az úgynevezett legnagyobbakénál is... múlt hó nevezetesebb eseményeiről, majd ismerteti a közellátási helyzetet. A liszthiányon a már megin­dult cséplés rövidesen segít. A húso hiány okét a maximált húsútok és a nem maximáld élöáüatárak közti dis­­jjaritásban látja az alispán. > A szarvasmarhaigénylés folytán a be­szolgáltatás folyamatban van, az állat­tartó gazdák egymás közti megállapodás­sal bölcsen áthidalják a nehézségeket!. A híva a i munkakörök betöltése kö­rűi nehézségek állandóan fokozódnak a folytonos létszámcsökkenés miatt és nagyon félő, hogy a távollevők helyett is dolgozó tisztikar és irodai személyzet nem bírja a fokozott tempót. — A köz­­biztonsági állapot kielégítő. A csendőr­ség 542 esetben nyomozott, ebből 541 esetben eredményesen. — Tűzeset 8 volt a vármegyében 46.300 P kárral, aminek csak egyharmad része térül meg bizto­sítás révén. — Fegyelmi eljárás várme­gyei tisztviselő ellen nem volt folyamat­ban. Ordódy István biz. tag az alispáni je­lentéssel kapcsolatban szóvátette, hogy a MÁV , megszüntette a menettérti je­gyeket. Helyesli, ha evvel a kedvezmé­nyeket kívánták megszüntetni, de úgy az utazóközönségre, mint a vas­ai személyzetre nézve csak könnyítést jelentene, ha továbbra is adnának ki ilyen oda-vissza jegyeket, azonban ked­vezmény nélkül,'a rendes jegyárban. Indítványozza, írjon fel a közig, bizott­ság ily értelemben a MÁV igazgatóság-, hoz. A bizottság a javaslatot elfogadta, áz alispáni jelentést pedig egyhangúan tudomásul vette. Vitéz dr. Földes György h. árvaszéki elnök az árvaszék helyzetét ismertette havi jelentésében, amely szintén kiemeli a tisztviselői kar megfogyatkozását. Egyebekben statisztikai adatokat ismer­tetett. Jánossy Károly pénzügyigazgató az adókivetésekről és adóbefizetésekről tett jelentést, amely utóbbiak még mindig kedvezőbbek a tavalyi eredményeknél. # Dr. Székelyhidy György tiszti főorvos jelentése szerint az egészségügy kielégítő. Fertőző betegségek csak szórványosan fordultak elő, járvány szerűen nem lép­tek fel. A vármegye területén az elmúlt hónapban a születések száma 473, a ha­lálozásoké pedig 250 volt és így a tér-, MflHBMI Közigazgatási bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents