Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-07-11 / 28. szám
Hatvaakarmadik óviolyi Szombat, 1142 Jill»* 11. 28. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Várhegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 19 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.5# pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. - Főszerkesztő: DR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KÁLLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAY JÓZSEF. Főmunkatársak: SZOMBATHY YIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucoa 29. sz. Telefon: M. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissz«. Megpendíti! Mit üzennek haza a komáromi honvédek? — Saját tudósítónk cikke az orosz harctérről — Vitéz nemes Haynal ezredes tábori levele Riport a megtámadott cserkészet védelmében Vadevezősök, akik „felderíteni“ járják a falut A Grósz Bella-ügyről — Panasz a vasututcai sertéshizlalda miatt — Mit igér a termés? Ä Komárom Vármegyei Közjóléti Szövetkezet közel 1000 családot részesített már juttatásban Komárom, július 10. (A Komáromi Lapok munkatársától) a kasza a csallóközi búzamezőkön is, megkezdődön az aratás Mátyás király aranykertjében is, amelyet a csehek Búzaszigelnek nevezlek ei. Nagy gond esik 1« evvel a csallóközi magyar gazda válláról, mert a nedvdús tavasz ufán félő volt, hogy jelentős késedelemmé] jut hozzá ez évi verejiékvs munkája gyümölcséhez. A jó Isten azonban megkönyörüit rajta s az utóbbi napokban olyan éri lő meleget küldőit tájunkra, hogy a késedelem igazán jelentéktelennek mondható, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Csallóköz mély fekvésénél fogva még száraz időben is nedvdús talajú s így a termés betakarítása minden évben későbben történhetik meg itt, mint másutt, szárazabb talajú vidékeken. Érthetetlen is, miért nevezték a csehek Csallóközi Búzaszigetnek. Meri hogy Mátyás király Aranykertnek nevezte, azt vadban és halban gazdag voltának köszönhette. Sajnos, ma már ezekben sem bővelkedik ez a legnagyobb dunai sziget, de napjainkban már nem is titulálja senki Aranykert-• nek. V cseh el kérész! elés azonban a közelmúltban történt, amikor Csallóköz mindenben inkább bővelkedett. :niní cppui búzában. A megszállni! lerü'elen mindenesetre voltak sokkal búzagazdagabb vidékek is. így a Mátyásföldjén és még inkább a Garam vö’gyébí n feé'szer-liáronis :or több volt holdankint a termés, mint a Csallóközben és mégis ez ulóbbi vilié elnevezésében a vezetőszerepet. Nem tudunk tehát a cseh elnevezésre más magyarázatot találni, mint azt. hogy a csallóközi gazda ragaszkodik lalán a legjobban a szemesgabona és főként a búza termesztéséhez. Nem törődik vele, hogy ez produktív gazdálkodás-e, nem keresi az észszerííségel és a célszerűséget, hanem görcsösen követi apái nyomdokait, csökönyösen járja a járt utat és el nem hagy ná azt a járatlanért. Pedig a jövő Magyarországban, amelynek egyik jelszava a többlermciés, szakítani kell evvel a vaskalapossággal és át kell térni olyan termelési rendre, amely a talajnak és tájnak legjobban megfelel. Ebben az újításban nagy segítségére lesz a csallóközi gazdának, de más vidék gazdáinak is a most tárgyalás alatt álló, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavnsla», amely egyéb üdvös intézkedések mellett elrendeli a kísérleti birtokok létesítését is. Ez azt jelenti, hogy az ország egyes tájainak mcg'e'elö gazdálkodás előmozdítására vármegyénként több, de legalább a já-. rásoknak megfelelő szántban kísérleti birtokokat, elismert borvidékeken pedig kísérleti szőlőtelepeket és gyümölcsösöket állítanak fel, amelyek — mint nevük is mutatja, — kísérleteket folytatnak az irányban, vájjon az a Iáj, föld, éghajlat mely termények termesztésére alkalmasabb? Ezek a kísérleti birtokok képzett gazdák vezetése és a fötdmívelésügyt miniszter Irányítása mellett folytatják kísérleteiket éspedig akként, hogy' azt bárki betekinthesse, figyelemmel kísérhesse és így meggyőződhessék arról, hogy az ott elért eredmények az ő birtokán is elérhetők, mert hisz ugyanoly n éghajlati és talajviszonyok között folyik a kísérletezés, mint auiily.nek közt az ő birtoka is fekszik. Minden gazda tehál a saját szemeivel győződhetik meg arról, hogy bizonyos termelési rendszer milyen előnyökkel jár és bizonyos fajta növények lermcsz-Az a nagyarányú munka, amelyet a Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet a megélhetésükben veszélyeztetett sokgyermekes családok talpraáliítása érdekében két év óta végez, joggal váltotta ki elismerését, sőt csodálatát azoknak a -'magas köröknek is, amelyek hivatva vannak az ország szociális és gazdasági felemeléséért folytatott munka irányítására és felügyeletére. A Szövetkezet, amely mint ilyen, az ország egyik legelső és legkitűnőbben megszervezett intézménye, valóban olyan eredményeket mutat fel évenként, ami párját ritkítja országos viszonylatban is. Ma már bizonyos, hogy Reviczky István alispán és munkatársainak elgondolásai korszakalkotó jelentőségüekké váltak s az alispánnak az a múlt évi kijelentése, hogy: »ha nem akadályozza meg valami külső körülmény a Szövetkezetei munkájában, Komárom vármegyében hamarosan nem lesz elégedetlen ember« — valóban nemcsak álomnak tűnik rövid időn belül, hanem valóság lesz. A Szövetkezet eddig közel 1000 sokgyermekes családot részesített juttatásinál, mintegy 4500 gyermekkel, nem is számítva azokat, akiket háziipara különböző ágaiban, vagy egvéli módon keresethez juttatott. A mai viszonyok közt óriási eredmény ez, amelyre nemcsak maga a Szövetkezet, de az egész vármegye büszke lehet. Bízunk abban, hogy a munka tovább gyümölcsözik s Komárom vármegye, amelyet már most is »a szociális vármegye« névvel tüntetnek ki, tovább halad a felemelkedés útján. A Szövetkezet nemrégen tartotta évi renlése, vagy állatok tenyésztése haszonnal jár-e? A gazdák eddig óvakodtak az új rendszerektől, nem akarlak eselleg a maguk kárán okulni és alkalmazkodtak az évszázados szokásokhoz. Most már azonban, ha a szomszédban végzett kísérletek sikeresek lesznek, nem járatlan útra tér az, aki a bevall módszereket álveszi és maga is igyekszik úgy gazdálkodni, mini ahogyan azt n kísérleti birtokon látta. Igen komoly jelentősége van tehát a kísérleti birtokok intézményének] amely lehetővé teszi a közép- és nagybirtokosoknak, hogy hivatásukhoz illően jópéldával járjanak elöl és oktassák szemléltető módon a velük azonos des közgyűlését. A közgyűlésen elhangzott igazgatósági jelentésből vesszük az -elmúlt évben végzett munkára vonatkozó adatokat. Házépítési és kiskert akció A házépítési akció során az elmúlt évben 806.713.90 pengőt használtak fel. Ebből 195 ház épült, illetve épül, éspedig Tatán 30, Bánhidán 30, Gútán 30, Kisbéren 25, Keszegfalván 17, Vásárút-on 14, Kömlődön 6, Csicsón 6, Imelyen 5, Komáromfüssön 5, Kisigmándon 5, Balonyban 6, Balázsfán 2, Csallóköznádasdon 2, Vérteskethelyen 4, Pódatejeden 3, Bakán 6. Az épülő házak, valamint az árvíz és belvíz károsultaknak olcsó téglával való ellátására a megye 25 községében összesen közel 3 (millió téglát állított elő a Szövetkezet, így jutányos áron tudta a téglát a rászorulóknak rendelkezésére bocsátani. A téglaégetéssel kapcsolatban közel 200 munkás jutott egész nyáron keresethez. Háztatarozás céljára 54 családnak (264 gyermek» kel) 32.485 pengő kölcsönt juttattak. A kiskert-akció keretében a kisbéri ménesbirtokból 84 kát. hold szántót 600 négyszögöles parcellákban 225 családnak (664 gyermekkel) kiskert céljára bocsátottak rendelkezésre. Állal akcié Ennek során 6 lovat és 1Í9 drb. tehenet 123 családnak (703 gyermekkel), összesen 88.300 pengő értékben juttattak 54 család (195 gyermekkel) kapott 103 drb. süldőt, 1 család (5 gyermek) 1 tenyészkocát, 13 család (66 gyermek) 13 kecskét. Gépokcié él íalnjjavíiéa Mezőgazdasági gépet 22.456.80 pengő értékben osztottak ki. A talajjavítási akció keretében négy kísérletező körzet működött. Tata, Kömlőd, Oroszlány (tatai járás) és lányok (somorjai járás) mellett 1941. év viszonyok közölt gazdálkodó kisebb földmívcseket. Ez azl jelenti, hogy a szakismeretek kétszeresen érvényesülhetnek, az elmélet megvalósulási kereshet a gyakorlatban. S lm az elmélet helyes, ez a gyakorlatiján a több é* jobb termelést eredményezi. Már ezért magáért is fokozott bizalommal tekintünk a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat felé és sok reményt fűzünk hozzá a tekintetben is, hogy ilyen termőszegény vidékeket, mint amilyen Mátyás király néhai Aranykori je, ismét aranykerlié változtat és meghozza a magyar gazda szegény rétegének is azt a jobb sorsot, amelyért annyit izzadott, fáradt és imádkozott ezer esztendeje. őszén még 6 újabb körzet kezdte meg működését: Izsa, Perbete (ógyallai járás); Ács, Kisbér (gesztesi járás); Gúta (komáromi járás) és Csenke (somorjai járás) községekben. Minden kísérleti körzetnek egy külön kiképzett népfőiskolás áll az élén, mint körzetvezető. Az ezen akcióra eddig folyósított 37.263.22 pengőnyi összeg a taggazdák terméstöbbletének a Szövetkezetre eső hányadából, évek során térül meg. Háziipari akció Ez az akció úgy az abban foglalkoztatottak számát tekintve, mint közgazdasági fontosságát nézve a Szövetkezet legjelentősebb akciója. A háziipari tevékenység főként három ágra oszlik: a) Magyarperzsa szövés, mely három községben folyik közel 100 foglalkoztatottal. b) Vászonszöves szintén 3 községben folyik kb. 70 foglalkoztatottal. c) A kukoricaháncs háziipar a legnagyobb méretű és a legfontosabb ág|a a Szövetkezet háziipari akciójának. Rendszeres termeltetés 50 községben folyik, kb. 5170 foglalkoztatottai. Egyes községekben, mint pl. Nászvad, Gúta, Apácaszakállas, oly nagymérvű, hogy már lényegesen hozzájárul ezen községek anyagi felemeléséhez. A háziipari termékek értékesítésére a Szövetkezet a múlt év folyamán háziipari export telepei létesített Győrben. Ez a telep háziipari termékek kivitelével közel 1,000.000 pengős forgalmai bonyolított le és 89.377.76 pengőnyi nyereségei hozott a Szövetkezetnek. Felsőbb rendeletre a győri export telepet február 1-én megszüntették és az Orsz. Magyar Háziipari Szövetkezettel karöltve Komáromban újabb export telepet létesítettek a volt szövőgyári telepen. A háziipar céljára mérleg szerint felhasznált 549.043.83 pengő összeg tulajdonképpen forgó tökének tekinthető, mely egyrészt az exporttelep szükségleteit fedezte, másrészt pedig az egyes községek háziipari termékeinek beváltására szolgált. Egyéb okciék Önáilósítási akcióban 32 család kapott 28.260 pengőt, amelyből még 23.142.93 pengő követelés áll fenn. Kisakció keretében 15 család kapott 4402 pengőt, 2 község (Neszmély, Bököd) 8700 pengőt és 195 földigénylő 24.872 pengőt. Valamint ugyanezen akcióban számolták el a somorjai járásban a Szövetkezet által létesített 15 Földbérlö Szakcsoport 84.287 pengőnyi kölcsönét. Ebből juttatásban részesült 347 család 1213 gyermekkel és beszereztek összesen a kölcsönből 167 drb. szarvasmarháit, 2 lovat, 34 sertést, 235 drb. mezőgazdasági gépet és eszközt. Segélyekre és kölcsönökre kifizetlek: napközi otthonra 26.413 pengőt, a Tatai Népfőiskolára 4450 pengőt, vízkárosoknak 460 pengőt, Dunaradvány községnek 5000 pengőt.
