Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-06-20 / 25. szám
1942. június 20. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal Tor SPORT • Nagy sikere veit a vidéki evezős versenynek június 18. A Magyar Evezős Szövetség ez évben ismét komoly feladattal bízta meg a Komáromi Sport Egyesületet: itt rendezte meg a vidéki evezős versenyeket. Vasárnap délután a Iíisdüna-ág híd—pozsonyi kanu közötti szakaszon többezer főnyi nézőközönség előtt folytak le a nagyszerűi küzdelmek, amelyekben a világhírű budapesti Pannónia és Hungária nyolcasán kívül számos budapesti, sok vidéki és komáromi evezős vett részt. Az egyes számokban a helyezési sor-rend a következő: Leventék kezdő kormányos négyese: 1. Vác, 2. Újpest.. Kormányosnélküli kétevezős: 1. Hungária. 2. BSzKRT. Középiskolások kezdő kormányos négyese: 1. Árpád gimn.—Hungária EE., • 2. Váci piarista gimn. a), 3. Váci piarista gimn. b), 4. Komáromi.bencés gimn. Élversenyzők kormányos négyese: 1. Pannónia. A Hungária nem indult. Ifj. kormányos négyes: Pannónia (egye* dűl 1. Újonc egyes: 1. Hautzinger (Pannónia), 2. Király (MAC). Újonc kormányos négyes: 1. BSzKRT, 2. Pannónia. Főversenyzők egyese: 1. Sándor BSzKRT, 2. Zimonyi BSzKRT. Ifj. egyes: 1. Návay Újpest, 2. Somogyi Győri TE. Több újonc verseny után került sor a nap legnagyobb versenyére, a Pannónia ;és a Hungária nyolcasának összecsapására. A küzdelemből nagy fölénnyel a Pannónia csapata került ki. A verseny kitűnő megrendezéséről a vendégek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak s kilátásba helyezték, hogy Komáromban gyakrabban fognak hasonló rendezésben résztvenni. Örömmel tapasztaltuk, hogy az evezősöknek ebben a nagyszerű felvonulásában végre komáromiak is megjelentek. A gimnázium kezdő kormányos négyese nem tudott megszabadulni az első versenyen szokásos lámpaláztól, ezérl csak negyedik lett, bizonyos azonban, hogy a legközelebbi versenyen már komolyabb szerepet fog játszani. Meglepő döntetlen Kühne KFC 3:3 (2:0) 3:!-re vezettek már a vendégek s csak a 90.ik percben sikerült a kiegyenlítés. — Sáhó ismét csődöt mondott, de nem váltak be az ifjúsági fedezetek sem. — A KFC gólszerzői: Rákosi (2), Mészáros 111. — június t8. A KAC-tól elszenvedett vereség után a bajnokság végén kullogó Kühne csapatával szemben biztos és fölényes győzelmet várlak a KFC szurkolói. A mérkőzés megint meglepetést hozott: a nemrég még bajnokságra törő KFC éppenhogy meg tudta menteni az egyik pontot! Igaz, hogy 30-ik percben Mészáros beadását Rákosi értékesíti, 3:2. Egykapura folyik a játék, de a vendégek kitűnően védekeznek. Már mindenki elkönyvelte a KFC vereségét, amikor az utolsó perc váratlan kiegyenlítést hoz: Rákosi meredek szöktetéséből Mészáros védhetetlen gólt rúg. Már kezdésre sem volt idő. ennek kettős oka is volt: a kijelölt ifjúsáai Szőke helyett Sáhó védett, ezúttal még indiszpönáltabban, a kupamérkőzésen szereplő Palást és Lehotai távolléte miatt beállított ifjúsági Zaios és Hoftrauer pedig nem tudták lerázni 'elfogódottságukat. Volt még egy harmadik hiba is: a csatársor a mezőnyben remekül kombinált, a kapu előtt azonban kevés határozottságot árult (el. Bár a KFC volt a (mérkőzés legnagyobb részében fölényben, mégis örülni kell az -egyik jíonlnak iS, mert a kiegyenlítés pontosan a 90-ik percben történt. Az első gólt a Kühne érte el Tomsitz'révén a 15-ik percben, majd Lenzer potyagóljával 2:0-án vezetésre, lett szert. Szünet után a 10-ik percben Rákosi sarokgóljával szépít 2:1-re, de már a 22-ik percben a vendégek jutnak újabb gólhoz Sáhó durva hibájából. Folytatódik a KFC fölény s j A KFC legjobbja Csizmazia, aki példát mulatott a szívvel-lélekkel való játékból. rajta kívül Kányái lelkesedése (bár nem ludla feledtetni Palástol) és az egész csatársor szép összjátéka tetszett. Nem tetszett viszont Sáhó (úgy látszik lelkileg is teljesen letört ez a fiatal, tehetséges kapus), a két újonc, fedezet és a csatársor gólképtélensége. A Kühne legjobbja a kapus volt. rajta kívül a közénfedezet és a jobbösszekötőt vonla magára a figyelmet. Állatában azonban az egész csapat nagyon lelkes együttes. Müller játékvezető egy teljesen jogos 11-est nem adott meg a KFC-nek. A mérkőzésen a komáromiak a következő összeállításban játszottak: Sáhó, Simon, Csizmazia, Hofbauer, Kányái, Zajos, Mészáros 111, Rarsi, Rákosi, Nehéz, Fonód. Oimnáziumi sporthírek Évzáró torna vizsga helyett 17-én szerdán d. u. rendezte az intézet »Klapka György« sportköre atlétikai házibajnokságát. A verseny erősen fetázott talajon, szép számú közönség érdeklődése mellett a kővetkező eredményeket hozta: Alsós versenyek: tit) in síkfutásban 1. Serédi, 2. Kovács, 3. Szendrei. Távolugrásban győz Boncsck, 2. Kovács. 3. Szendrei. Magasugrásban győz Boncsek, 2. Szondra, 3. Sztranyovszky. Kislabdadobásban győz Szondra, 2. Risavi, 3. Kovács. (Szondra eredménye 02 m 25 cm.) 4x50 m-es váltófulásban győz a IV. B) a IÍI. B) osztály előtt. Labdarúgó szakosztályunk hétfőn d. u. a Lévai áll. gimn. csapatával mérkőzött meg a KFC sport telepién s szép játék illán 5:2 arányú győzelmet aratott. Az evező-szakosztály kezdő kormányos négyese indul a június 28—29-én Budapesten lezajló országos bajnokságokon. Hubertus I!—KAC 4:1 (0:0). Az első osztály bajnokcsapata vásárnál) — nagy meglepetésre — vereséget szenvedett a lelkes és a második félidőben óriási iramot diktáló Hubertus II. együtteséiül. A KAC egyetlen "ólját Jakab szerez le. Vasárnapi eredmények: SVSE II SSSE 0:0, Vágsellve—DAC 0:2 (4:0), Kapuvár— GyTC 6:0 (2:0). GyAC-II. kér 3:3 (2:2). A KFC vasárnap szabadnapos, az ifjúsági napra való tekintettel a csapat pihenőt tart. Felsősük versenye: 100 m-es síkfutásban győz Dóczy, 2. Szabó, 3. Győrváry. ÍOO m-es síkfutásban 1. Bartosy, 2. Győrváry, 3, Gaál. Í500 m-es síkfutásban 1. Barlosy, 2. Orr efrizán, 3. Andruskó. Magasugrást Reviczky nyerte Dóczi é.< 1 i ltér előtt. Távslagrás helyezettjei: Dóczi, Győrvery. Andruskó. A súlylökés győztese: Dóczi, 2. Kamarás, 'S. Zámbó. IKszkoszvetésbcn győz Kerekes (33.30 ni 1 -viczky és Dóczi elölt. Grállá'dobásban első Barlosy (66.98 m , ! elvezetlek Reviczky és Szabó. Az intézel vándordíját a 4x100 váltófuiásban nagv meglepetésre az V. o. nyerte a Yí. és VII."o. előtt. 589 Kereskedelmit véglett, jól számoló, lehetőleg ipari könyvelésben és bérels ámolásban jáitas fiatal tisztviselőt keres Dunavölgyi Timlöld-Ipar Bt. Hallói I Figyelem! Szives tudomására hozom a mélyen tisHelt vásárló közönségnek, hogy fűszer- és csemege üzletemet átszerveztem és naponta reggel 7 órakor nyilunk, este 7 órakor zárunk. Szolid és pontos kiszolgálásról már előre is hiztosí'om vevőimet, szives további íárroga'ásí kérve, vagyok teljes tisztelettel-SOMORfAI JÁNOS füs/cr is csemege kereskedő Komárom, Klapka-tér 9. - Telefon 215. A knmáram-óvá. osi kir. járásbú;) ág. B. 11122/1941-19. szám. A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN! A komárom-óvárosi kir. járásbíróság mint büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt Bálogh Miklós ellen indított bűnügyben nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Balogh Miklós vádlott, 45 éves, r. kai. vallásit,«.komáromi születésű és lakos, magyar állampolgár, házas, 4 gyermek atyja asztalos és fakereskedő, katona volt, vagyona nincs, bűnös az 191LXLI. te. 1. (Fába ütköző és az 1914:XLI. te. 3. §. második bekezdésének 1. pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében. A kir. járásbíróság ezért Balogh Miklós vádlottat az 1914 :XLJ. te. 3. ipának niáso. dik bekezdése alapján a Btk. 92. §-ának Alkalmazásával, a II. Bn. 3. 5. és 0. (Fainak, felhívásával 100 (száz) pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását az 1908: XXXVI. te. (Bn.) 1. §-a és az 1930:XXXIV. te. (Te, 121. §-a alapján bárom évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlansága cselére a II. Bn. 8 10. §-ai alapján 5 pengőnként egy napi, összesen 20 napi fogházra kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az ítélet végrehajtását elrendelő ha'árosát- jogé ősségének közlésétől számítolt 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a 108.807 számú postatakarékpénztári csekkszámlára Igazságügy mini szí éri ura, Büntetéspénzek bevételi számlája. Budapest) az 1832:XXV1I. te. 3. ipában méghalározott célra befizetni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében kö'e’cs az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költségeket az államkincstárnak megtéríteni, de e költségeket a kir. járásbíróság az 1890:XL1II. te. 4. §-a alapján egyelőre behajt hatatlanoknak nyilvánítja. Köteles a vádlott a Btk. 480. §-a értelmében dr. Kismarjai Kun Árpád ügyvéd iőmagánvádlónak 5 P lerótt bélyegiiiolék fejében 5 pengőt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Az 19K):XXXVJL te: 1. §-ának 2. pontja alapján a k:r. járásbíróság kimondja, hogy ezen elítélés nem vonja maga után azokat a hátrányos jogkövetkezményeket, melyeket a büntetőtörvényeken Jsívüt fennálló jogszabályok a büntető Heteihez fűznek. Az 1914 :XLI. te. 28. §-ában foglaltak értelmében elrendeli a bíróság, hogy az ítéletei az ítéLd indoklásával együtt a Komáromban megjelenő »Komáromi Lapok« és a »Komárom Vármegyei Hírlap« ; hnű időszaki lapokban a vádlott a saját költségén telesse közzé a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 30 nap alatt. A k r; járásbíró ág egybe a az í élet egy példányát a Komárom thjí. szab. kir. város polgármesterének, mint a Komárom thjí. szál), kir. város közigazgatási bizottsága elnökének megküldeni rendeli (Bp. 108. 8) Vagyoni kárt vádlottal szemben a kir. járásbíróság nem állapít meg. Indokolás: Dr. Kismarjai Kun Árpád főmagánvádló vádat emelt Balogh Miklós vádlott ellen a Bv. 1. §-ába ütköző és a Bv. 3. §. másos dik bekezdésének 1. pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt, melyei vele szemben vádlott azáltal követelt cl, hogy Komáromban, 1911. évi szeptember hó 9. napján a városi székház tanácstermében megtartott közigazgatási bizottsági ülésen eszközölt felszólalása alkalmával íőmagán\’ádlóról azl állította, hogy a közigazgatási hatóságok által egy jogerősen internált és különböző nemzetellenes bűncselekmények elkövetésével terheli, Weimann nevű nemesócsai zsidót 2000' P júdás pénz ellenében megszöktetett, ezáltal a magyar halóságok büntetése alól kivonta, mely cselekménye főmagán vádlónak ne.nf méltó kérésziéin- magyar ügyvédhez. Bár vádlott bcszCdéllcn először főmagánvádló nevét kifejezetten nem cniiílette, csak ügyvédi irodát említett, mégis ismételt kérésre főmagánvádlót nevén megnevezte és a cselekmény elkövetését ezáltal lőmagánvádlóval hozta kapcsolatba. Vádlotl a vád tárgyává lelt bűncselekmény elkövetését lényegében beismerte, de tagadta bűnösségét. Védelmére felhozta azl. hogy egv Weimann nevű nemesócsai zsidó, akit a közigazgatási hatóságok magyar nemzetellenes cselekményei miatt internálni akartak, tényleg megszökött, megszökése pedig úgy történt, hogy az internálásának leendő foganatosítása napján főmagánvádló irodájából bizalmas tclefonértcsí ést kapott az internálására vonatkozólag és azért még idejében megszökhetett, illetőleg ezáltal szöktették meg. Ezérl főin agán vádi óra sértő felszólalását a köz érdekében baza'ias érzé;é'.ől indíttatva telte miiek alanián kéri-e védelmére a v i ód-súg bi o ni á ának elr ntelesét. A kir. járásbíróság a főtár-gyalás adatai, nevezetesen vádlott előadása és a kiballga',)!( tanuk vallomása, továbbá a megszökölt Weimann Miklósra vonatkozó közigazgatási iratok betekintése folytán a következő tényállást állapította meg és veta bizonyítottnak. A vádlott a fentebb megjelölt közigazgatási bizottsági ülésen a felszólalásában lényegében valóban használta a vád tárgyává lelt kifejezéseket és azt olyan érteemben használta, hogy a jelenlévők kőid mindenki esik főmagánvádlóra. illetőleg irodájára érthette, sőt a közigazgatási ■ bizottsági ütés lefolyását közlő két komáromi helyi lap is megemlékezett erről a felszólalásról. A vád tárgyát képező tényállást dr. Alapy Gáspár, Surányi Ferenc, mint a vád tanúi és dr. Hidvéghy János, Nehéz Ferenc és Szendrey Sándor, mint a védelem tanúi is a vallomásukban egymást kiegészítve megerősítették. Ezzel szemben vádlott javára elrendelt valódiság bizonyítás csak a következő ténymegállapításokat produkál la: Weimann Miklós nemesócsai megszökött zsidó szökése idejében főmagánvádló Erdélyben tartózkodott a szabadságát töltve és ezalatt dr .Kádas Tibor ügyvédjelölt helyet lesi'élte. Főmagánvádló képviselte előzőleg Weimannl egv ügyben, fficlyet befejezőit. Ezután megbízást adott főmagánvádlónak, hogy a fel 'ségénck első házasságából kereszténynek született 3 kiskorú gyermeke ügyében, akiket ő tart el az árvaszéknél járjon cl, továbbá »menynyire lehetséges, szerezzen számára állam] olgársá,o', meri a közigazgatási hatóságok állal már egy évvel ezelőtt kitoloncolásra lett ítélve, mely kitoloncolás azonban, tck'iitettel a 3 keresztény és magyar állampolgárságú gyermekre, egy évre fcltüggeszt-etett. Weimann szökésének napján dr. Kádas Tibor felhívta telefonon Weiniíannt s közölte vele, hogy n keresztény kiskorúak ügyében eljárt az árv/aszéknéí, a kitoloncolása ügyében pedig nem sikerüli eredményt elérnie. Majd mikor Weimann az irodába bejött, dr. Kádas Tibor i megbízást Weimannak visszaadta a zz::' hogy az állampolgárságot nem tudja rés - re megszerezni, sem pedig a kitoloncol;'' - ra vonatkozólag további haladékot kieszközölni. Vádlott javára elrendelt valódiság bizonyítás vádlott érdekében tehát nem tudta ezt bebizoiní ani. hogy Weimann Miklóst I őn.a á ívűd ó székelt' volna n e *, azt : em ;udt:i bcbiz.onyí ani, hogy iömagánvádló irodája szöktette volna meg. sőt u tanukéul kihallgatott dr. Kádas Tibor vallóin á ű'.ió! k lünőleg ez Wei mannák a megbízást visszaadta és mivel az ő ügyét elintézni sem lehetett, ellenszolgáltatást sem kapott, mely tényt dr. Geőbel Károly tanú vallomása is megerősített. Dr. Kádas Tibor cselekménye az ügyvédi rendtartásban foglaltaknak minden tekintetben megfelelt és nem sértette semmivel sem a keresztény ügyvédi etikát. Nem tudta vádlott bebizonyítani azt sem, hogy Weimann Miklóst 2003 pengő ellenében szöktették volna meg, azonkívül nem is internálásról volt ebben az ügyben szó. hanem egy évvel előzőleg már elrendelt k'Uo’onco'ás foganatosításáról . Azt a tényt azonban bebizonyította vádló! I, hogy a bizonyos Weimann Miklós nem csúcsai -zsidó valóban megszökött és pedig azon a napon, melyen dr. Kádas Tibor tanú telefonon beszéli vele. továbbá dr. Geőbel Károly tanú vallomása szerbit egy .minden tekintetben kifogás alá cső és magyar érdekekre felette ártalmas egyén volt, ezért vádlott, értesülve erről, a cselekményét: a rendelkezésére álló adatok alapján hazafias érzéseitől fűtve, a köz érdeleiben követte cl, abból a célból, hogy a jövőben az ő elképzelése szerinti ilyen hasonló esetek ne fordulhassanak elő és magyar keresztény ügyvédék ne képviseljenek ilyen zsidókat, — csakhogy ennék az esetnek az ő rendelkezésére álló és a tudomására jutott adatai alapján jóhiszemű, de leves következtetése folytán követve el a vád tárgyává tett bűncselekményt, ezzel egy köztiszteletben álló magyar ügyvédet rágalmazott meg. Minthogy vádlottnak a fentebb részletezel t cselekménye kimeríti a Bv. 1. ipába ütköző és a Bv. 3. §. második bekezdésének 1. pontja szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladéki elemeit, mert nyilvánosan dr. Kun Árpád ügyvéd főmagánvádlóról, illetőleg annak irodájáról mások előtt oly tényt állított, mely valóság esetében főmagánvádló ellen a bűnvádi és fegyelmi eljárás megindításának oka lehet és őt közmegvetésnek tenné ki. ezért vádlottal vele szemben beszámítást kizáró és büntethetőséget megszüntető ok hiányában ebben bűnösnek kimondani és megbüntetni kellett. i A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként mérlegelte vád olt büntetlen előéletét, beismerését^ családos voltát, valamint azon körülményt, hogy a bűncselekmény elkövetésekor hazafias érzéseiből indíttatva a köz érdekében szólalt fel, súlyosító körülményt pedig nem észleli, azért az enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékára való tekintettel a Btk. 92. §-át alkalmazva, vádlottal szemben csupán a vagyoni és kereseti viszonyainak megfelelő pénzbüntetést állapította meg. A Bn 1. §-át alkalmazva a büntetés végrehajtását a bíróság azért függesztette fel, mert a vádlott nem rosszhiszeműen követte el cselekményét, továbbá mivel a bünle'és felfüggesztésétől vádlott jövőbeni magatartására vonatkozólag kedvező hálást is vár. A bíróság vádlottat a büntetéséhez (fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól azért mentesí ette, meri vádlott cselekménye a köz érdekében eszközöli eljárása folytán erkölcsi szempontból menthető és vád'őlt egyéniségére való tekintettel róla feltételezhető, hogy a jövőben nem követ el bűncselekményt és sem a jogrend védelme, sem a sértettnek nyújtott elégtétel nem indokolja azt, hogy vádlott a büntetéshez fűződő káros jogkövetkezmények • súlyos terhét viselje. Az itétet egyéb rendelkezései az oil íelhívott törvényszakaszokon alapulnak. Kom áram-óváros, 1942. évi május hó 7. l,aPján. Balco Miklós s. k. Ez az Ítélet jogerős. kir. járásbíró. Baleo Miklós kir. járásbíró. s. k. I)r. Mikes István, jegyzőkönyvvezető. A kiadmány hi'e'éül: Olvashatatlan aláírás 401 segédhivatali tisztviselő
