Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-01-24 / 4. szám
1942. január 24. KOMAROMI LAPOK 1. VARMEGYEI ELET KÖZSÉG — SZÖVETKEZET — ÁLLATTENYÉSZTÉS — KÖZGAZDASÁG Egyre több a törzskönyvezett állat Komárom és Esztergom megyében A Komárom—Eszfergomvármegvei Állattenyésztő Egyesület a Központi szálló nagytermében nagy érdeklődés mellett tartotta 1939—40. üzemi évi rendes közgyűlését. Reviczky István alispán elnöki megnyitójában örömét fejezte ki afelett, hogy ti közgyűlésen nemcsak, mint eddig történt, á nagygazdaságok tulajdonosai és vezetői, íianem a kisgazdák is igen 6zép számban Jelentek meg, aminek bizonyára az az oka, i a kistenyésstők is kezdik felismerni az állattenyésztés nagy jövőjét saját érdekükben kezdenek tömörülni •az állattenyésztő egyesületek tagjai sorába. Üdvözölte a földmívelésügyi minisztérium •'állattenyésztési ügyosztályának és a Kisalföldi Szarvasmarhatenyésztők Szövetségéinek képviseletében megjelent T h i r i n g e r ; László m. kir. gazdasági felügyelő, szövetségi igazgatót, akinek köszönetét mond a földmívelésügyi kormányzat állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseiért és a Szövetségnek is az egyesület érdekében kifejtett eddigi munkálkodásáért. Az egyesület igazgatója számolt be eztitán az 1939—40. üzemi évi működésről. A felolvasott számadatok kifejező képét, gyújtották az egyesületi létszám jelentékeny fejlődésének. Örvendetes jelenség, hogy kisfazdáink ellenőrzött tehénlétszáma közel a síét teszi ki az egyesület tehénlétszámának. Annak ellenére, hogy az év folyamán Nyit'ts—Pozsony megye az egyesületből kivált. mégis a jelenlegi állapot szerint az ellenőrzött tehénlétszám (d377 drb.) tekintetében az egyesület a második, a kisgazda; (3465 drb.) ellenőrzött tehénlétszám tekintetében pedig az első legnagyobb egyesület az országban. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy kisgazdáink kezdik felismerni a törzskönyvelés jelentőségét. Megköszönte az alispán megértő támogatását és a. vármegye áldozatkészségét, melynek eredményekében 1 drb. telivér szimmentáli bábolnai üszőt ajánlott fel a tenyészállatvásáron kiállított állatok jutalmazására. T h i r i n g e r László m. kir. gazdasági felügyelő, szövetségi igazgató felszólalásában felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a meglévő állatállományukat necsak számszerűleg, hanem minőségileg is fejlesszék, mert a háborús viszonyok befejeztével az értékesítési lehetőség csak így biztosítható a legjobban. Jankó Béla csallóköztárnoki gazdálkodó felszólalásában kisgazdatársai hálás köszönetét fejezte ki a vezetőségnek, mely önzetlen és sokoldalú munkásságával igyekezett szarvasmarhaállományukat magasabb tenyésztési színvonalra emelni. ígéretet tett kisgazda társai nevében arra nézve, hogy az egyesület irányítását követni fogják mindenben, hogy ezzel is hozzájárulhassanak: hazánk jobb és boldogabb jövőjének megépítéséhez. Érdekei kísérlet a lerméifokozás érdekében . A csehszlovák megszállás'alatt a magára'hagyott magvar gazdatársadalom kultúráiig fejlő désének emelése céljából a Magyar Földbirtokosok és Földbérlők Egyesülete évenként gazdaankétot rendezett Pozsonyban. Az ankét, amely rendszerint 3 napig tartott, igen nagy "érdeklődés mellett folyt le mindig s azon a külföld is nagyszámú résztvevővel szokta magát képviseltetni. A trisszacsatolás óta az ankétok elmaradtak, az idén azonban szőkébb keretek közt ismét megrendezték az ankétot Pókvárott, <n Fculd—Springer uradalmak iószágfelügyelőségén. Az ankétem a Kisalföldi Mczőgazda- Jtógi Kamara részéről dr. F r i d e c z k y Ákos tanácsos vett részt » nagy feltűnést keltett előadást tartott, amelyben a búm bokrosodá-sának jobb kihasz* Hálását * az ezzel járó termésfokozást illetőleg érdekes kísérletről számolt be, amelyet mintegy hat éve folytat már sikerrel!. ügy véljük, jó szolgálatot tettünk gazdaolvasóinknak. mikor felkerestük dr. Frideczky Ákos kamarai tanácsost s megkérjük, mondja el pár szóban kísérletének lényegét, amely a szakemberek figyelmét telyan nagy mértékben felkeltette. — Kísérletem elvégzésére egészen egyszerű megfigyelés indított — mondotta munkatársunknak a tanácsos. -- Megfigyeltem, hogy a búzatábla szélén nőtt búza dúsabb, bokrosabb, kalásza teltebb. Életlehetősége ennek jobb, mint azoké, amelyek a tábla; belsejében nőnek. A napfényből, a talaj erejéből többet részesül. Ez vezetett arra, hogy az eddiginél ritkább sorokban vessem el a búzát. A sorok távolságát az eddiginek kétszeresére növeltem. Az eredmény: fele vetőmaggal magyar holdanként átlag 3 métermánsu többlet. — Mikori vetésű búzával kísérletezett tanácsos úr? — Igen, ez fontos... nem lehet használni akármilyen búzát, csak az elsőket, vagyis amelyeket szeptemberben s októberben vetnek el. — Milyen jelentősége van a kísérletnek? — Igen nagy. Az eddig vetett magnak csak a leiét használva fel, nagy készleteket lehet megtakarítani, másrészt pedig a biztos többlettel a megtakarított vetőmagnak 4—6-szorosát lehet elérni. Fontos körülmény az is, hogy a búza kezelése nem kapával, hanem csak fogas boronával törté-* nik, ami jelentékeny költségmegtakarítással is jár. Meggyőződésem, hogy a növénynem esi tők munkájának ezen az úton kell folytatódnia. Kísérletemről különben a Köztelek című lapban már írtam egy cikket, amelynek nyomán több helyütt eredménynvel végeznek máris kísérleteket, így a Csallóközben is. Biztosították a tavaszi búza- és kukoricavetőmagvakat A kormányzat a lehetőség határain belül ínindent elkövet a termelés előmozdítása érdekében. Arról értesülünk, hogy a kormány a legmesszebbmenöen gondoskodott a tavaszi vetőmagszükséglet biztosításáról. Mint ismeretes, a kedvezőtlen őszi időjárás következtében sok őszibúza-vetés kimaradt. Ezzel kapcsolatban a kormány gondoskodásának igen fontos része az, amellyel lehetővé kívánja tenni, hogy a kimaradt őszibúzavetések helyett a tavaszi búza legyen vethető. Ennek érdekében letiltották a malmoknál az odaérkező tavaszi búzákat. Azokat nem szabad megőrölni, hanem vetőmag céljára kell megtartani. Utasítást kapott a Hombár is, hogy tartalékolja a vetőmagnak alkalmas tavaszi búzát s azt őrlésre kiadni nem szabad. Ez intézkedések következtében az országban fellelhető összes tavaszi búzakészlet vetőmag céljára biztosítva van. Ha az idő korán kitavaszodik, ami a tavaszi búza vetésének egyik legfontosabb előfeltétele, úgy vetőmag elegendő mennyiségben fog rendelkezésre állani. A másik igen fontos intézkedés a kukorica termelést van hivatva előmozdítani. Köztudomású, hogy a tavalyi kukorica meglehetősen rosszul érett be, minek folytán csiraképessége gyönge. Intézkedés történt aziránt, hogy a Futura az összes rajta keresztülmenő kukoricamagvakat csíraképességre vizsgálja meg és azt a kukoricakészletet, amely csíraképességénél és egyébként fajtájánál fogva is vetőmagnak alkalmas, tartalékolja. Értesülésünk szerint ez meg is történt. így tavasszal a vetőmag szétosztásának megfelelő megszervezésével biztosítani lehet a kukoricavetőmag-szükségletet is. Korszerű újítások kincses tárháza, RÁDIÓBAN kissnipertöl—csácsszuperig bő választék áll rendelkezésre, PHILIPS. STANDARD. ORION. SIMENS, TELEFUNKEN és EKA sorozat Mórocz Péter K omárom Nádor u. 15. Telefon 44 Rádió és műszaki szaküzletében. Használt tő ott gramotonlemez' két becserélek, v^^zek, valamint hu'ladekgumit is. Kukoricacsira, szőlő- és dohánymag uz ipari olajok pótlására Az elmúlt két esztendőben a rendkívül kedvezőtlen időjárás károsan befolyásolta olajnövény-termésünket. Minthogy a növényplajípar rendkívül fontos, termékei más iparágak számára nélkülőznetetlen fontosságúak: gondoskodni kellett és kell a kisebb termés nyomán mutatkozó nehézségek áthidalásáról. A hiányzó nyersanyagok pótlására mindenekelőtt a kukoricái sírét vették igénybe. Ez az anyag bőséges olajtartalmánál fogva alkalmas arra, hogy a vegyészeti ipar számos ágában pótolja az ismert olajosmagva4 kát. Az ipari olajok pótlására most további tervekkel foglalkozik a vegyészeti ipar. A szölömagból és a dohányból kívánnak olajat nyerni. A szőlőmagolaj és a dohányolaj sok tekintetben pótolhatja az eddig használt növényi olajokat. Gondolnak arra is, hogy a hulladékzsírokat, továbbá az úgynevezett csatornazsírokat is feldolgozzák, megfelelő eljárással alkalmassá teszik az ipari olajfogyasztás kielégítésére. Ezekkel a módokkal kívánja a vegyészeti ipar pótolni a napraforgó-, repce-, len-, tök-, ricinus- és szójabab-' termelésünkben mutatkozó kiesést. Betegek többnyit, székrekedést»« H szoktak szenvedni. Vigyázz mi ilyenkor a rendes emésztáerf. „ Betegségben 15.009 pár bakkancsoi osztanak ki a szegónysorsú mezőgazdasági munkások közöli Győrffy-Bengyel Sándor közellátásügyi miniszter akciót indított a szegénysorsú mezőgazdasági munkásság cipőellátása. Az akció eredménnyel járt: 15.000 pár bakancsot oszlanak ki az arra legjobban rászoruló földmíves lakosságnak, igen mérsékelt áron. Az akciót a nehéz anyaggazdálkodási viszonyok figyelembevételével, takarékosan és körültekintően bonyolítják le. A miniszter megvásárolt a honvédség kiselejtezett, de polgári használatra még alkalmas készletéből 20.000 pár bakancsot. Ezeket vidéki kisiparosok hozzák rendbe, mégpedig közös műhelyekben, hogy az anyaggal való takarékoskodás a legnagyobb lehessen. A javításhoz a szükséges anyagokat részben az iparügyi miniszter bocsátja rendelkezésre, részben pedig a javításra már nem alkalmas bakancsokat használják fel erre. így lesz a 20.000 pár elhasználtból 15.000 pár jó! A bakancsokat a mezőgazdasági kamarák osztják szét. így biztosítják, hogy a rendkívül mérsékelt árú lábbeliket valóban az arra legjobban rászorulók kapják meg. — Hídépítési segély. A vármegye kisgyülése Kecskéd község részére 3000 pengő hídépítési segélyt szavazott meg a közúti alap terhére s felhívtál a községet, hogy az építési tervet dolgozza át és felülvizsgálás céljából terjessze az államépítészeti felügyelőséghez. — Tenyészapaállatok beszerzése. Több község tenyészapaállat beszerzését határozta el. A kisgyülés a legtöbb határozatot megsemmisítette, mert 1942. január 1-töl kezdve apaállatokról az állattenyésztési törvény értelmében a vármegye gondoskodik. Ahol azonban az apaállat beszerzése már korábban megtörtént, ott a határozatot a kisgyülés jóváhagyta. — Erdélyi kölcsön. Dunaradvány község 500, Alsógalla 2000 pengő értékben jegyzett erdélyi nyeremény kölcsönt. A kisgyülés a határozatokat jóváhagyta. — Pzegénvalap megszüntetése. Egyik község elhatározta, hogy a szegényalapot megszünteti és azt a háztartási alapba olvasztja be. A kisgyülés a határozatot nem hagyta jóvá, mert a szegényalap vagyona kizárólag szegénycélra fordítható. — Községi adóhivatal. Bánhida község elhatározta, hogy községi adóhivatalt szervez és erre vonatkozóan szabályrendeletet készített. A kisgyülés a szabályrendeletet jóváhagyta. — Ingatlanvétel. Nagymegyer község 1450t pengő vételárért ingatlant vásárolt. A kis* gyűlés a jogügylethez hozzájárult. — Orvosi lakás. Egyik község előbb él? határozta, hogy orvosi lakást épít, majd ez% a határozatát saját hatáskörében megváb tóztatta és kimondta, hogy az építkezési! elhalasztja. A kisgyülé', a határozatot megsemmisítette és kötelezte a községet, hói az orvosi lakást mielőbb építse; fel korább határozata értelmében. — Irnoki állésszervetsés. Hetény község ben eddig 1 sjegédiegyző és 1 kisegítő munkaerő nyeri alkalmazást. Minthogy a s®gédjegyzői állás az év legnagyobb ré&zébeif* üresedésben volt s a kisegítő irodai munka erő is kiképzése után jobb elhelyezkedést keresett, a község elhatározta, hogy a segédjegyzői állást irnoki állássá, a kisegítői állást pedig dijnoki állássá szervezi át, A kisgyülés a felhozott indokoknál fogy» a határozatot jóváhagyta. — Köldinunkaváltság átvállalása. Vértes.Somló kőkség elhatározta, hogy' a plébánost és kántortanítói földmunkaváltság felét ma gára vállalja. — Gyermek me lege<1 fi. Gsölösztö kössséa elhatározta, hogy a somorjai iskolákba járó csölösztői gyermekek részére napközt melegedőt létesít, ahol a déli szünetben a gyermekek meleg helyen tartózkodhatnak A kisgyülés a határozatot nem hagyta jóvá;, mert So mórján időközben bevezették-.se#); egyhuzamban tanítást és így a déli szün$ élmarad. — Tefekdteugedés megtagadása. Vértestolna község elhatározta, hogy a legeltetőtársulat részére istálló céljaira telket enged át. A kisgyülés a határozatot nem. hagyta jóvá, mert az átengedni szándékod telek a megjelölt célra nem elegendő, fúl szűk és így a célnak nem felel meg. — Felemelt- kisbírói fizetés. Egyik közi ség g községi szegődményesek illetményt-* nek megállapítása során akként határozott^ hogy a Jnezőőrök fizetését évi 880 pengöma kisblró fizetését pedig 660 pengőre eme«’ fel. A kisbíró a ránézve sérelmes hatéi rozatot megfő!ebhez)e. A kisgyülés a feleit-* bezésnek hely tadott és a kisbíró fizetését iá 880 pengőben állapította meg, mert ez fe* fel meg a legkisebb munkabérnek. — Nyékvárkonyi hírek. Nyékvárkon* községben január hó 4-én és 6-án nug* sikerrel mutatta be a helybeli KALO® műkedvelő gárdáin Ugiin József >Virradaté című kétfelvonásos színművét. A© előadás mindkét alkalommal zsúfolt kő« zőnség előtt játszódott le. A műkedvelői) nagyszerű gyakorlatról tettek tanúságot* — A földmívelésügyi miniszter Nyékvárkon® község részére háromhónapos "téli gazdasági tanfolyamot engedélyezett. A tanfolyam vezetésével Kubinyi Ödön oki gazdát bízta meg. A tanfolyam most nyf* lőtt meg ünnepélyes keretek között, k megnyi o beszédet Csernyánszkv 1st« ván körjegyző mondotta. Utána Gaát Ferenc r. k) esperes a tanfolyam fontos» ságát és célját ismertette, majd Kübinyl Ödön tanfolyamvezető megkezdte a bálra lést. A tanfolyamra meglepő nagyszámú jelentkezés történt, az engedélyezel! hatvanas létszám helyett közel 90 hall« aató iratkozott be és a legszorgalmasabban látogatják a deresedő fejű magyatt gazdáink, hogy szaktudásukat növelhessék. A tanfolyam befejeztével a levizsgázott hallgatók az ezüstkalászos gazda címet kapják. — Nyékvárkony község képviselőlestülete elhatározta, hogy levente* otthont és kultúrházat építtet, mivel k helyi egyesületeknek, leventéknek mák módon nem tud helyet biztosítani. A térvek szerint egy 30 méteres nagyterem it épülne, mely a helybeli kulturális céloknak megfelelő helyül szolgálna. Előreláthatólag 40.000 pengős költséggel az építkezés 194% évben megkezdődik. A községben legközelebb az artézi kút fúrását is megkezdik. — Megjelent a Gazdasági munkaügyi jogsza' ól ok gyűjteménye. Bánffy Dániel báró földmívelésügyi minisz er előszavával Perneczky Béla dr. miniszteri osztálytanácsos, egyetemi m. tanár és Kováé® Ernő dr. m. kir. gazdasági munkaügyi s. felügyelő szerkesztésében most jeleni meg a Gazdasági munkaügyi jogszabályok Íjyűjleménye. A gyűjtemény magában fogalja 1867-től napjainkig a gazdasági munkajogra és tár:ada'ompo iikára vona'koző hatályos törvényeket és rendeletéket. A könyv ára egész vászonkötésben 20.— P. Megrendelhető a Gazdasági Munkaügyi Jogszal á yok kiadóhiva'.a'ában, Budapest» VI., Podmauiczky-u. 37. II. fe Öskcresztény, perfekt könyvelőt (lehet nő is) gép, esetleg gyorsirással keresünk mie'őhbi belépésre, ,l Ajánlatokat: Lennvár. Almásfüzitő.
