Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-01-24 / 4. szám

1. oldal. KOMAKOMI 1 APÓK 1942.’ 'január 24. Thermae Almasienses Közli: Lenhardt György. (III. folytatás.'' A Duna túlsó partján van Sitva-Torok + Zsitva-torok), az 1606. évben a törökkel kötött békeszerződés híres helye. Pat. ré­tenie gyógyfürdő, most pedig nyáron lii­­eg. télen meleg kénesszagú elöiörö po­csolya. Vért, Kurlakeszi, Martzalháza és egyéb szomszédos említésre méltó helyek. Ezek között elsősorban Kurva, almi ékes idegen, icülföldi származású fákkal _ és növényekkel beültetett, rozmarixinal bővelkedő diszkért van. Ezenkívül köröskörül, úgy az említett, mint az egyéb szomszédos helyen több mér­­földnyi körzetben a rómaiak rengeteg em­lékművére lehet akadni, melyekben a régé­szet ludósainak gyönyörűségük telhetik. Éppen a közelmúlt napokban is Mikovin.i Sámuel kiváló királyi matematikus előadása .«serint. Tatán egy síremléket (sareofagot; ástak ki. amelyben a női felsőruha egy részét épen s a csontokat is megtalálták. A sír felírása a következő volt: -Victoria Veriná-nak. az áldott feleségnek. Alsó Ger­mania provinciában Adriai otthonában és a közéletben 30 évet élt. Férje Ac.rndius Dcciminus az 1. segédlégió rendes orvosa, nagy érdemei elismeréséül készíti ette f’lelniiszerh iítny ti in cs. Almáson élelmiszerhiány nincsen. Csekély és , állandó áron finom marha, borjú és ■egyéb húst lehet kapni; kitűnő halakat nevezetesen vizát, fogast, tokot és egyéb fajtájú halakat fognak; különösen azonban Almásnál, a Dunába ömlő patakban oly nagymennyiségű kiváló ízű rák cl bőség ben, hogy a lakosság nagy része a földin íve­lést majdnem teljesen elhanyagolva ennek fogásával és halászatával, foglalkozik és társzekereken a szomszédos városokba, sőt Bécsbe is elfuvarozza. Különféle szárnyas, zöldség, ehető gyö­kerek, különböző gyümölcs sem hiányzik. Neszméién termesztett könnyű és egószsé­ts bolt S’ a Komáromból szállított nagyon ízű sör a vendéglőben mindig kapható. Kgészséges ivóvizet a Zsuzsanna- és' a ’Király-forrás adnak. •V lakók rendes ivóvize részint a Duná­ból, részmi pedig a kutakból ' kerül elő. Mivel ez nem minden idegennek felel meg, sőt talán még kellemetlen is, azért minden­kinek megfelelő ivóvíz után kutattam. Gon­dosan átvizsgáltam az egész környéket s ilyet a hegyek között a Sisa-völgynek ne­vezett völgyeikében, a falutól alig- egy kődobásnyira találtam is. A lakók figye­lemre nem méltatják ugyan, de igen köny­­nyü, jéghideg, nagyon .jóízű, egészséges és kélleméb ízével elsőrendű' ivóvíznek talál­tam. ■ r Ezt a kis forrást, mivel a kis völgyet is Sisát-nak hívják, mely erdős rejtett s más forrásokkal is el van árasztva, friss, élénk és a mulatőkerthez hasonlóan Susanne fon ős--nak neveztem el. A forrásnak ily •elnevezése a lakosoknak is nagyon tetszett S már figyelemmel is kísérik. Van ezenkívül a szomszédos Neszmél területén még két kiváló forrás is, melyek közül a jelentö­­sehh a feutemlfíelt Ki;áh forrás Almási hévforrások. Almás főleg hévíz-forrásairól híres Az előhegy (ProrhontoT) lábánál a Duna kavi­csos partján, mindjárt a plébánia és orató­rium alatt fakadnak. Ezeket a történelmi iratok egy-egy szóval, szórványosan meg­említik ugyan, részletesen azonban nem •emlékeznek meg róluk Is ivón fi. Istvánfi történelmi könyve XXXIV. fejezetében ezekkel a szavakkal emlékezik meg róluk. Almás mezőváros, mely a Duna .jobbpartján fekszik, a hajdan gyönyörű ko­lostor oldalán a Dunába ömlő hév vfzfor­­rások vannak. Ziviler- Zeiler Magyarország leírásának 1646. évi kiadásában: Almásnál a Duna jobb partján, a régen te gyönyörű monostor •oldalánál -egészséges fürdő létezik. Kreekovifz a Duna leírásában majdnem •azonos szavakkal ugyanezt mondja. Bruekmaim 98-ik Útirajzában ezt mond­ja: Almásnak, nem messze Kamara falutól (Comora vicus fürdői, köznyelvén *Gé­­mmd-Bad jai vannak Hübner- Hübner földrajzi Lexikonjában említi ugyan az almási gyógyvízforrásokat, de a falut Tolna megyébe. Kalocsa kör­nyékére helyezi Edward Browne útleírásában L. IT. P. 11. c. VII. jóllehet Komáromból Esztergomba menet s (Tollius is útirajzában V. Észter­­gomból Komáromba menet a Dunán Almás mellett elhajóztak és Almáshoz kö­zeleső falvakat: Szőnyt, Neszmélt és má­sokat megemlítettek, megfoghatatlan, hogy ezek az oh körültekintő írók minő befolvás 0" MEZEI SZANATÓRIUM szülészeti magángyógyintézet KOMÁROM Deák Ferenc-u. 17. TELEFONSZAM 141. 19 folytán sem Almásról, sem hévvizforrásaL róí egy szóval sem tesznek említést. Elégséges a dologhoz, hogy a fen te mii­­telt szerzőkből már hajdanában ismerték fezeknek a hévforrásoknak a léiét és.gyógy­forrásoknak ismerték .el őket. - Gyógyvizek­nek (Thermae nevezték is őket és hasa­­nos gyógyfürdőknek hívták. Gyógyvíz né­ven pedig csakis azokat a vizeket nevezik, melyeket a természet az Isten különös áldásaként részben az egészség megóvására; részben pedig annak visszaszerzésére a földből 'eléggé bőven fakaszt s amelyeket nem csupán külsőleg a fürdésre, hanem belsőleg az írásra is használtak. Hasznosak pedig annyiban, hogy s.e. nem rontják, se nem kisebbítik a test természetes műkö­déseit, hanem inkább azokat szabályozzák és erősitik. Ezen források régiségének legnagyobb bi­zonyítékát az az óraiadéit adja, mely-a for­rások megszokott helyétől 15 lépésnyire Nehéz Ferenc riportja áll és a főidből valamennyire kiemelkedik, melyet a már említett királyi matematikus fedezett tel. Harbin öl hosszú és ugyanannyi öt széles, faragott kővel keretezett, légió­­téglás padlózató és két lábnyi magas, faze­kas munkával mindenünnen szorosan ösz- Rzetapcszíolt és mázzal bevont oldalakkal kirakott, még teljesen ép. fürdőt talált. $ ezenkívül a romok alatt két római pénz­darabra is bukkant. Eme világos bizonyí­tékokból és tárgyakból következik, hogy már másfélezer évvel ezelőtt ez Bregeíium­­ban és környékén időző rómaiak fürdője volt. Almás felett létező lóban is találhatók tóekhez a hőforrásokhoz nagyon hasonló források; de a fentiekből világos, hogy azokat sohasem használták fürdésre, ha­nem csak ezeket, mégpedig a rómaiak ide­jétől kezdve a mai napig és hogy fürdők állandóan csak ezen az egy: helyen voltak. (Fokit, kövy; a hóbatemetkezett Dunaalmásrói, ahol múzeumot létesít egy festőművész, egy székely tanító pedig magyar lelkeket ment.. Dun-mlmés, január 23. Gyönyörű a kilátás innét, a laenfoardt­­vilia ablakából. A hegy alatt némán, szinte észrevétlenül fekszik hótakarójába burkolózva a falu. Ä kicsi házak afelafc­­saemeí se látszanak ki a fehérségből,, azokra is hályogot ragasztóit a tél — jégvirágokból. Csak a templom torony­­sárga falai mosolyognak magasan, tisz­tán a házaik felett, mintegy hangsú­lyozva, hogy az. Isten vigyáz éberen a dunaalmási magyarok téli pihenése felett. Messze, a mélyben, egyre sűrű­södő ködfelhő alatt a Duna veszi épp a neszmélyi kanyart s szinte meggörnyed­ve cipeli hátán az óriási jégtáblákat. Ecsetnek való kép, mondom. Vendéglátóm, Lenhardt György, & ne­ves festőművész, mosolyog. Sokszor megfestettem már, fe­léli, de érzem, hogy még. ezután is sokszor megfestem . ■. Aki Ismeri Lenhardt György művé szelét, képeit, nem csodálkozik éseó a kijelentésen. Lenhardt György szívéhez régen hozzánőtt Dtnwahriás, ennek a kis­falunak úgyszólván minden háza; utcája, hegye, völgye, patakja, tavaszi virágai­val,. nyári verőfényével, téli zimankójá­val, mindenével együtt. »Durumlmás festője« ő, ez a kisfalu adja az ihletet­­iegtöbb festményéhez s aligha vön va­laki, aki szebb s nagyobb propagandát csinálna s maradandóbb emléket állít­hatna Dunaalmásnak. mint Lenhardt György . . . Múzeum a hegyoldalon... Terveiről beszélgetünk az almási he­gyekbe vonult komáromi művésszel. Csöndes, meghitt, valóságos művészhaj­­lék Ijenhardt Györgyé, a hegyoldalon épült villa emeletén. Hogy a szobácska ablakain nem. nyílott ki jégvirág, ezt armak a szeretetnek is Tulajdon írhatjuk, amelynek a melege a csöppnyi kályha simogató leheltet® mellett is uralkodva tengi be a szobát. Az, ablakok előtti állványon megkez­dett, nagy vázlat. Mosolyogj, pajtás, mondja a művész, tavaszt'.festek a télben. Virá­gos folyópartot, amelyen Szent Ferenc a halakkal beszélget . . . S persze, a folyó színét is az ah mási Dunáról lopod . .. Nem felel, de a szemén látom, hogy igazai gondoltam. Egy bizonyos, mondja., - alig­ha festettem nagyobb kedvvel képet, mint ezt. S tudják ezt a rokonok is. Sógorom, aki egyike « tegmegrögxöttebb sporthorgászoknak, egyenesen azért ha­lászott az utóbbi időben, hogy modellem legyen . . . A képen, Szent Ferenc alakja előtt, sok kicsi halacska dugja ki a fejét a vízből: harcsa, kecsege, balind, keszeg.* bökte ... de azért nem firtatom, me­lyiket raj zol ta Lenhardt- a sógora -mó­déi] je« után. Tűpia Mos vagyok » sógorral szemben . .. Mi van az almási múaeumrnal ? kérdem, miután egy egész tárlatra való képanyagot végiggy önyö rköd tein • Lenhardt György szénát; felcsillan: Hát igen ... ez a másik »gyöngém«. A múzeum. Ide tervezek a hegyoldalba, az út mellé egy magyaros kis házal- Összegyűjtöm bemre az almási és almás­környéki muzeális értékeket, t»épt»fivé­szeti tárgyakat, mindent, ami ennek a tájnak, falunak jellemzője s emléke a múltból. A szomszéd szobába vezet, ahol való­ban : egy egész múzeumra való régészeti anyagot halmozott össze. Tíz éven fee resztül gyűjtötte a bronzkorbeli urnákat, fazekakat, edényeke1, római s török vo­natkozású tárgyakat, a ritkaszép ma­gyar s lámái pénz gyűjteményt, ásványo­kat, kőzeteket,, növényi s 'állati maradvá­nyokat, népművészeti kincseket, stb. Tompa Ferenc egyetemi tanár sze­rint igén nagy értéket képvisel a gyüj'­­temény, amelyre a fővárosban is felfi­gyel lek már, mondja Lenhardt, de nem adom oda senkinek, csak Al­másnak s azoknak, akik szeretik ezt a falut. .. Almást pedig igen sokan szeretik. A fürdőidény alatti nagy idegenforgalom­nak minden bizonnyal egy újabb kedves pontja lesz a hegyoldali múzeum, amely­nek értékes gyűjteményét mindenki meg­nézi fnaj-d s gyönyörködik, benne. Eljárt azonban az idő s hátra van még a másik célunk, amelyért Almásra jöttünk. Lenhardt György szívesen kísér le a hegyoldalon, hogy a Szilágyi-féle szállóban megnézzük a varmegye egyet­len szórvány iskoláját. A szálló udvarán hólabdáznak a gye­rekek, mikor azonban észrevesznek ben­nünket, abbahagyják a hancúrozást. E,li­bánk szalad az egyik fiúcska s idegen kiejtéssé! azt kérdi: Kit tetszenek megkeresni ? A tanító urgt. A lurkó elkapja a karom s vonszolni kezd a szálló felé. Egy pillanat: már ott vagyunk a tanító’ úr szobája előtt;, A gyerek még kopog is helyettünk: ? A tanító zömök, markártsarcú fiatal­ember. Márton' Sándornak hívják, szé­kely, ..pétrózséhyi születésű. A tekintete csupa lelkesedés, tűz. Boldog vagyok. mondja, .(-*• hogy ide a szórványiskolába kerültem. A magam sor sem tapasztattam’, mit je­lent a- magyar lelkek megmentései Dol­gozom is érős akarattal, hittel... Létekmentés ... valóban az: kismagya­­rokat tanítani, nevelni, akiknek csak a vére volt magyar eddig, de a lelke ide­gen szeltem ölelésében, főj tóga fásában ■Jcüzködött. . . kismagyarokat, akik nem tudták eddig, hogy magyarok, akik be­szélni sem tudtak eddig magyarul, hát még gondolkozni! Nemzetiségi falvakból szedték össze őket, az ország minden részéből. Harminchármán vannak, hat­éves kortól tiaermégyévesig, persze a legszegényebb. legnyomorultabb fajtá­ból. Volt olyan, akinek kabátja se volt, mikor idejött, meséli Márton Sándor, a kultuszminisztérium segítségéve! fel­ruháztuk őket. Ma volt épp a cipőosztás is. Tizennégyen kaptak új cipőt, húszon-MILUS vegyileg fest, tisztit ruhákat KOMAROM MááoMíicn 3. Telefon 252. filupíiltiíott 1505. négyen pedig nagykaim:öt, ruhát- Min­den költséget az állam visel, még az 'úti­költséget is, amivel utaztak. S a tanulás ? Egyikük se tudott magyarul, ma már csak páran húzkodnék az édes nyelvvel. A létszám egyre szaporodik, önként jelentkeznek a . szülők s kérik, hogy ideadhassák gyerekeiket. Nagyon szorgalmasak a-'nebulók s különösen a történelmet szeretik. Ebben a tárgyban esik a legtöbb csodálkozásuk. Miért ? Mert olyan dolgokról hallanak most, amiket előbb egészen másképp ta­nultak ... Benézünk a gyerekek lakószobájába. A szálló nagy ebédlőtermét rendezték be nekik. Itt vannak szép sorjában, a vadonatúj vaságyak,, szekrények. Közé­pen hosszú asztal, körülötte éppen va­csoránál ülnek a pöttöm szórványma­gyarok. Mint a katonák: úgv pattannak fel a helyükről. Dicsértessék a jézus Krisztus,, szebb jövőt! kiáltják egyszerre, kó­rus! tan . Hogy ízlett a vacsora? kérdez­zük. Annyit ehettünk, amennyit akar­tunk ! dicsekszik egy kopaszfejű kis emberke. Mondd csak, - firtatjuk, — és. nern sírtál, mikor el jöttél ide olyan mész-. sziről ? Anyám sírt, én nem, — feleli bá't-És miért sírt .anyád ? . ; ,. Félt, hogy rossz lesz itt a söröm; Persze, megírtad már, hogy né bú­suljanak otthon ? «to Meg. A tanító a levélírással kapcsolatban meséli, hogy bizony először nem' akar­tak magyarul írni a gyerekek haza:, mondván, hogy az apjuk-anyjuk se ért magyarul. Végre azonban beadták a de­rekukat s Urámfia, hazulról is* magyal’ nyelven jött a válasz. Mikor az első kenyeret megkapták, mondja a tanító, csodálkoztak. Soha életükben nem ettek még olyan szép fehér kenyeret. Az egyik fiúnak eszébe jutott: küldjenek belőle.. . ha&w- Mindegyikük becsomagolt belőíe öt de­­fiúcskát_ sjhinta érték nélkül«, .haza­küldte 0 'szüleinek, hogy lássák, milyen kenyéren élnek ... Karácsonyi vakációra a minisztérium-­­költségén hazautazott • valamennyi'. Mikor visszajöttek, némelyikkel eljött a , szjítőjte is. A szülők összebeszéltek, hogy kö­szönőlevelet írnak Hómáh Báliftí vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hálából, mert ezt az iskolát létesítette. • No, tudtok-e énekelni? kérdjük búcsuzásképpen: A következő pillái tatban már csendül . tisztán, magyarul: : Horthy Miklós táborába Két szál majoránna .. A tanterem a szomszédos épületben van, a legmodernebb .bútorokkal. A fit: Ion Nagymagyarország térképe. Megál­lunk előtte hárman: Lenhardt György festőművész s Márton Sándor, a székely tanító és én. Márton Sándor szeme ott fut már a délerdélyi tájon. Egy. pillanatra mintha elhomályosulna a szeme, de. rög­tön felcsillan s én bizonyos vagyok ben« ne, hogy én is pontosan árrá gondolok, amire ő. Ezért a gondolatért ' Valóban érdemes ilyen hittel s akarattal dolgozni a- kisniagyarok megmentésén... Megérkeztek az 1942-es szenzációs minőségű rádiókészülékek: ORION, PHILIPS, STANDÄRD, TELETUNKEH, sík gyártmányok nagy választékban. — Díjtalan bemutatás BÜCSEK rádiókereskedőnél, Komárom 1, Várusház-u. 8. - Teleionsxám íS8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents