Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-05-02 / 18. szám

4. oldal KOMÁROMI LAPOK 1942. május 2. Ha POLÁK festtetés tisztittat tökéletes munkát kapí Függönyök tisztítása és rámázása í KOMAROM I. Rákóczi Ferenc-utcn 21 sz. Falun a tavasz nem lehet halálos... Az egyik danamenti falucskában nagy szenzáció van mostanában: megnyílt a mozi. Méghozzá kert-mozi. A vendéglő­­udvar árnyas fái alatt feszítették ki a vásznat, építették fel sebtiben a géphár tat s hordták össze az összes padokul te faluból. A pad nem elég így sem: akadnak lelkes falusiak, akikkel nem 'le­het kikukoricázni azzal, hogy »kérem, az összes jegy elkelte — lefizetik a tatá­sát s otthonról, a »tiszta« szobából hoz­nak magukkal széket, avagy a konyhából sámlit. Egyszóval: az érdeklődés óriási. Amikor a mozielőadás tart, az udvar tele van. Fújhat a szél, eshet az escSJ, »foga« lehet az idei tavasznak: mindegy, Vacoghat a fog, didereghet a lélek: fon­tos, hogy végre megnyílt a mozi, amely után már annyit áhítozott ez a szóbanr forgó, különben nagyon értelmes nép­pel rendelkező falu. Az előadások nagyszerűek. Röhögni lehet annyit, hogy csak no! Például a minap a »Lovagias ügyi-et játszották. Egyéb név se állt a műsort hirdető hd­­tálmos plakáton, mint ez: Ka bős Gyula. Pedig szerepelt a filmben Rádai Imre is, meg még sokan mások. No és azután a szünetben egyszercsak megszólal a hangszóró s bejelenti, hogy »a következő műsorunk pedig Karódy Katalin világ­hírű filmremeke lesz, a Halálos tavasz/« A közönség körében többen fészkelőd­ül kezdenek a helyükön. Valaki, aki en­­itekelötte a szomszéd faluba a Dunán keresztül is áj árt mozifilmet né zni, meg­szólal: — Ez aztán a film! Ez a Halálos tár Vasz! Barátom... hogy mi van abban! Az intelligencia egyik tagja is han­goskodik már: — Istenem! Karádyi Okvetlenül meg­nézem mégegyszer. Pedig már három­szor láttam... Egy perc s leri a közönségről, hogy már kivétel nélkül valamennyi tagja el­határozta: megnézi a filmet. Ezt bizo­nyítja az a körülmény is, hogy előadás után számosán rohannak a jegypénztár­hoz, hogy a Karády-filmre előre meg­váltsák a jegyüket. .. ■ Most kapjuk a hírt, hogy másnap a falubeli plébánost agyon akarta csapni az intelligencia. Tudniillik a plébános a jegyzővel karöltve lépéseket tett abban az irányban, hogy ne engedjék leper­getni a Halálos tavaszt. Bárcsak minden faluban volnának ilyen papok s jegyzők. A falusi mozik egyre szaporodnak, de korántsem az a hivatásuk, hogy Karády Katalin szeksze­­piljét s Kabos Gyula zsidó hadarását mutogassák a magyar falu népének. Igen, nagyobb ellenőrzést, nagyobb fi­gyelmet kérünk a falusi mozikkal szemí­­ben. Tudjuk, hogy a szegény falusi mo­zis nem fizethet hatalmas összegeket az új és jó filmekért, viszont nem tűrheti el a magyar falu tisztaságáért való ag­godalom, hogy ócska, régen kimustrált s ma már városon nem játszott, idegen­szellemű filmeket kölcsönözzenek a fa­lura olcsó pénzért. Olcsó húsnak híg a leve, de ennek a lének határtalan mér­ge is van. Meg keil találni a megoldást if zen a téren is: a falusi mozi valóban a magyar népnek való, leikéhez méltó fil­meket kapjon. Elégetni Kabosékat s nem engedni, hogy Karády Katolinék fátyo­los tekintetükkel ott bolyongjanak az akácvirágos öreguccákon, meg a mus­kátlis ablakok alatt, mert a magyar fa­lun soha, de soha nem lehet halálos a tavasz! ■ A reménység, a béke, a gyöngyharmat tavasza kell legyen ez a tavasz, de ezért nemcsak a jegyzőnek s papnak kell jót­­állania, hanem mát illetékeseknek is! (n) Klsgyűlésl tarlóit a város Komárom város törvényhatósági bi­zottságának kisgyűlése április 27-én d. u. 4 órai kezdettel ülést tartott vitéz Nagy Nándor elnöklésével. A kisgyűlés előbb a közgyűlés éléi tartozó ügyeket tárgyalta le és ezekben elkészítette a közgyűléshez intézendő ja­vaslatait. Ezeket a közgyűlésről szóló cikkünkben ismertetjük. Saját hatáskörében elutasította Toma­­nóczy Ödön fizetési halasztás iránti ké­relmét, Kölüs Zoltán haszonbér mérsék­lése iránti kérelmét, Komáromi Kálmán ingatlan bérbeadása iránti kérelmét. Helyt adott a kisgyűlés Furinda Fe-i renc, Holczer István és Rácz Ferenci területbérlet iránti kérelmének. A becsali-lándor-agyagosi út kiépíté­sét már korábban elhatározta a város és ugyanakkor felhívta a Vágbalparti Ár­mentesítő Társulatot, hogy védtöltését emelje fel. Ar Armentesítö Társulat e kötelezettségének kész is eleget tenni, csak arra kéri a várost, hogy a feltöltéshez szükséges földet az ár­téri területbe eső városi ingatlanból termelhesse ki. Minthogy ez az ingatlan értéktelen, vi­zesgödröktől felszaggatott terület, a kis­gyűlés a kérelemnek helytadott. Bangha András kérelmére a kisgyűlés megszüntette a strandfürdő bérletére vo­natkozó vele megkötött szerződést. A Guttenberg-utca rendezését a kis­gyűlés fedezet hiányában a jövő évre halasztotta., azonban elrendelte, hogy a rendezési tervezetet a mérnöki hivatal máris készítse el és terjessze azt a köz­gyűléshez. Nem zárkózik el azonban a város attól, hogy az utcában ideiglenes javításokat eszközöljön. Mint már közöltük, a város az erzsé­­betszigeti hídlejáró melletti parkterületet eladta a MFTR-nek gyárépítés céljára. Félreértés elkerülése céljából a kisgyűlés most rámutatott arra, hogy szerződési ajánlata szerint is az a területrész, ame­lyen a Fried-féle irodaház áll, nem tar­tozik az eladás alá, mert a szerződés elfogadásakor a város még nem tudta, hogy ez a területrész a városé-e. Azóta megállapítást nyert, hogy valóban a város tulajdona és hogy azt a Fried­­cég 1923. év óta minden ellenérték nélkül használja. így most a kisgyűlés ezt a területrészt is felajánlja a MFTR-nak vételre, a Fried céget pedig felhívja, hogy a jog­cím nélkül használt területet adja át és a városnak elvont hasznot fizessen a 19 évi használatért. PANNÓNIA SZÁLLÓ Budapest, Rákóczi-ut 5-Központi fekvés. Korszerű kényelem. Egyágyas szobák 6 P-től 12 P-ig, kétágyas szobák 9 P-től 18 P-ig. Éttermében Veres Károly és cigányzenekara muzsikál. (638) Elismerten kiváló konyha. Polgári áraki Május 3-án nyílik meg a fenyészlóvásár és kiállítás Komáromban A Kisalföld lótenyésztésének hathatós fej­lesztése érdekében május hó 3—6-ig a m:. kir. Méntelepparancsnokság, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara, a Komárom vár­megyei Gazdasági Egyesület és a Nyitna-1 Pozsony vármegyei Lótenyésztő Egyesület közreműködésével és rendezésében díjazás­sal kapcsolatos tenyészlóvásár és kiállítás lesz Komáromban. Ez a kezdeményezés a lótenyésztés fejlődésében fordulópontot jelent és nemes versengést támaszt, mely mindig eredményes elöbbrevitelét je­lenti az állattenyésztésnek. Komárom, Gvőr-Moson-Pozsony és Nyit­­ra-Pozsony vármegyék lótenyésztői mintegy 100 darab tenyészállattal fognak résztvenni a kiállításon. Néhány jelentkező Bars-Hont és Esztergom vármegyéből is benevezett. A lótenyésztő uradalmak szintén szép szám­ban fognak szerepelni a kiállításon. Így többek között az angol félvérek csoport­jában a pannonhalmi főapátság országos hírű ölbői ménels'iirtoka, 8 ménnel, a szent­­benedekrendi uradalom hecsepusztai gaz­dasága 3 ménnel, Juhász Gyula érsek­újvári lótenyésztő pedig 1 ménnel fog sze­repelni. Részt vesznek a mének csoportjá­ban kisgazda tenyésztők is. Az angol félvér kancák csoportjában a budapesti tenyészállatvásáron is díjnyertes Nyitra-Pozsony vármegyei Juhászék és Ro­­szival Ernő vesz részt nagyobb állománnyal, de ott találjuk Komárom, Nyitra-Pozsony és Győr-Moson-Pozsony vármegye kisebb és nagyobb gazdáinak igen szép kancáit is. Minden társadalmi osztály a tenyészállat­vásáron és lókiállitáson nem mindennapi élményben fog részesülni. A mentelep­­parancsnokságon, mely a vásár céljaira mintaszerűen lesz berendezve, nemcsak a fentebb említett igen szép állatállománjKan/ gyönyörködhetik, hanem részese lesz olyan ünnepi szórakozásnak, melyet a rendező­ség nagy gonddal és fáradsággal állított össze. Minden nap délután gazda és uMi­ségi fogathajtás, úrlovasnők, ka­tonatisztek, úrlovasok, valamint legénységi díjugratás és tréfás lo­­vasmutatványok lesznek. Élvezetes látványt fognak nyújtani a lovas­bravúrok, valamint az érdeklődő közönség szórakoztatására szolgáló egyéb mutatvá-' nyok is. A kiállítás ünnepélyes megnyitása május hó 3-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a kiállítás védnökének, a város és vármegye, valamint testületek és a vidéki gazdatársadalom nagyszámú részvételével. A bábolnai híres hadiárva lovaszenekar szintén részt fog venni az ünnepségeken, valamint a bábolnai és tatai gyönyörű ket­tes, négyes és ötös fogatok. A rendezőség az érdeklődő közönségét őszinte örömmel és magyaros vendégszeretettel várja és mi­nél nagyobb részvételre számít. „Névtelen bajtársi asztaltársaság“ — ilyen is van Komáromban, nem is gondolnák, hol. Bizony: az egyik komá­romi kaszárnya épületében, a kant inban. Vitéz nemes Haynal Alajos ezredes úr alapította, a 22. honvédgyalogezred parancsnoka, aki a napokban vezette ki katonáit a bolsevizmus elleni csatatérre. Az ő nemes szíve hívta életre ezt az asztaltársaságot, amelynek legnagyobb kincse egy persely, amely minden csü­törtökön odakerül az asztalra. A per­selyt észreveszik azok is, akik éppen nem férnek már az asztal melletti szék­re. A persely olyan ott, mint egy do­bogó szív, amely azért nyílott meg, hogy a hadiárvák szomorúságát s fájdalmát csillapítsa s amely azért dobog, hogy megnyílásra késztesse a még itthon lévő honvédfiúk szívét. A legszebb dolog ez, amit csak elképzelni lehel: honvéd ád a honvédárvának! S ami még szebb: ez az asztaltársaság volt az első, amely Komáromban először gondolt a hadi­­árvákra. A névtelen honvéd filléreiből szép összeg gyűlik egybe minden csü­törtökön s a névtelenségnek így lesz a legszebb neve: igaz bajtársi szere­tet . Szemefényét óvja a jo szemüveg! Forduljon bizalommal Novak OPTIKA-FOTO szakfizleléhez NÁDOR-UTCA 19. - TELEFON: 39. Márkás fényképezőgépek, látcsövek, optikai cikkek! ÉRTESÍTÉS Van szerencsém Komárom város ét vidéké m. tisztelt közönségét értesíteni, hogy Komáromban, a Magyar-utca 9. szám alatt levő »Fácán« vendéglői és éttermet átvettem és azt tovább vezetem. — Azon leszek, hogy a mélyen tisztelt közönséget mindenben a legjobban kiszolgáljam ée támogatásukat kiérdemeljem. — Kérem a mélyen tisztelt közönség szives pártfogását, 174 maradtam tisztelettel be« stub a mFÁ CÁ N“ vendéglő bérlője. Egyforma lelkűiéitől, megértéssel kell végezni feladatát és tel­jesíteni kötelességét a nemzeti termelésben munkásnak és munkaadónak egyaránt, — hangzott el a Komáromi Járási Ipartársulat ruházati-ipari szakosztály és a Hivatás­szervezet képviselői közös értekezletén. A munkás méltó az ő bérére, de elengedhetet­len követelmény, hogy ezért a méltó bérérí becsületes munkát adjon az, aki erre-Számot tart. Határozottan meg lehet állapítani, hogy nem képezi vita tárgyát, megérdemli-é az a munkás a törvényes és miniszterikig meg­állapított legkisebb munkabért, aki évek óta kifogástalanul végezte el a vállalt munkát. Egyébként sem lehet vitázni azon, hogy va­laki, aki darabszám dolgozik, munkája után joggal várhatja el a miniszter által meg­szabott legkisebb munkabért. Kifogást emé­­|ii akkor, amikor már a törvényes ren­delkezésnek kell megfelelni: gyakori jelen­ség és Legfeljebb csak önámításra jó. Mert akkor, amikor éveken át a szállított munka minőségét nem tette kifogás tárgyává a munkaadó, ezek] a kifogások csak azt bizo­nyítják, hogy tényleg nem fizette a minimá-i lis bért és csak kifogásokkal akar kimagya­rázkodni. De ezen az értekezleten a .kicsi­nyességek háttérbeszorultak. Győzött a jó­zanul felfogott közös érdek, amit a Hivatás­szervezel képviselői tágabb méreteiben tár­tak az értekezlet elé. A munkaadónak szük­ség© van munkaerőre, mert csak úgy tud készárut s ebben kellő választékot bizto­sítani vevőkörének, ha ez a munkaerő az üzlet méreteinek megfelelő mennyiségű áru­val látja el az üzletet. A munkásnak szük­ség© van a munkaadóra, hisz két keze munkájával keresi meg a kenyerét, tartja el Családját. Szüksége van a nemzetnek mindkettő egészséges együttműködésére, mert a magyar társadalom, a fogyasztó kölcsönösen egymásrautaltak. Megszületett a megértés, mindkét fél a békés együttmű­ködés alapelvei mellett döntött. Az élet­­folyamat a problémákat állandósíthatja, de ezeket a problémákat ez a megértő tábor feltétlen meg fogja oldani kölcsönös meg­egyezés aalapján. A legszorosabb gazdasági egység bevezető akkordjának nevezhető a megalakult kölcsönös szakmai bizottság, amely megszületett az értekezleten a zöld­asztalnál. Egyszer véget kell vetni a tor­zsalkodásnak, egyszer nyíltan kell össze­egyeztetni minden vonalon a különbségeket. Ez már egy lépés a leié a cél felé, amelyet majd kiépített állapotában hivatásrendi gaz­dasági államrendnek fognak mondani. Jogá­nak kell lenni a munkavállalónak, bizo­nyítania kell a munkaadónak és á végső eredmény feltétlen a megegyezés lesz, Ma különösen áll ez a tétel, amikor a nemzet nagy erőpróbáját éli úgy a külső, mint a belső fronton. Megtörténhet, akad lelkiismeretlen, hogy súlyosabb jelzővel illessük: esküszegő, aki a maga kicsinyes érdekeit a köz érdekének fogja elébehelyezni. Ezeknek csak annyit üzenünk: nincsen olyan titok és nem is lehet a magyar társadalomnak olyan titka, amely arra alkalmas, hogy az építő szán­dékkal létrehozott magyar egységet meg­bontsa és az eredményes gazdasági boldo­gulásnak útját állja. Mindenkor lesznek felelős és gerinces emberek, akik a ma­gyar gazdasági élet gátjait fúró pézsma­pockokat a törvény fegyvereivel kiirtják. Bf ftmftél mér n Komáromi Lapodra 7 — Megérdemli: bátran írüxd a korom­­tény nmgfm ügyért!

Next

/
Thumbnails
Contents