Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-05-02 / 18. szám
Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei íuzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Haivanharmadik évfolyam. Szombat, 1942 május 2. Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KÁLLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNY A Y JÓZSEF. Főmunkatársafe: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A közélet Komárom város is bizalmat szavazott a kormánynak tisztaságát kívánja biztosítani az a törvényjavaslat, amelyet most tárgyal az országgyűlés. Tehát értsük meg jól, a javaslat »biztosítani« kívánja a köz-t élet tisztaságát és nem megtisztítani? közéletünket, mert mint a miniszterelnök az országos pártválasztmány előtt nagyon helyesen hangsúlyozta, kevés olyan ország van, amelyben oly kevéssé van szükség ilyen javaslatokra, mint nálunk. Ennek hangsúlyozása azért időszerű, mert ez az első törvényjavaslat, amelyet az új kormány terjesztett az országgyűlés elé és ez a körülmény könnyen azt a félreértést eredményezhetné, mintha ennek a kérdésnek a rendezésére volna a legégetőbben szükségünk. Nem. Ezt a kérdést a normális életviszonyokra szabottan kellően rendezik büntetőtörvényeink és állapítsuk meg egész őszintén és jogos büszkeséggel, hogy a vidéki magyar életben ezek az intézkedések teljesen elegendők voltak a közélet tisztaságának biztosítására. A nagyvárosi viszonyokhoz nem tudunk oly határozottságga l hozzászólni, mint a vidékihez, mert ez utóbbi ill folyik le szemeink előtt és annak közvetlen megfigyelői vagyunk. Innen tudjuk, hogy a vidéki köztisztviselői kar állásában nemcsak megélhetési lehetőséget lát, hanem hivatást is, elhivatottságot arra, hogy a magyar életben minden egyes ember számára egyforma mértékben, egyforma tárgyilagosság és igazságosság mellett biztosítsa a jogos egyéni és közéleti boldogulást. Megállapította a miniszterelnök azt is, hogy mindenütt fordulnak elő egyéni kisiklások, ezek azonban annyira szórványosak és egyéniek, hogy azokból általános szimplómát megállapítani nem lehet. Hogy mégis benyújtotta a kormány a törvényjavaslatot, annak okát az igazságügyminiszter jelölte meg legtalálóbban, amikor kijelentene, hogy háborúban állunk és ennek következményeit az élet minden terén le kell vonnunk. Az első világháború nem oly régen volt, hogy megfeledkezhetnénk akkor szerzett tapasztalatainkról. Ezek a tapasztalaink pedig óvatosságra, elővigyázatosságra figyelmeztetlnek. Igaz, akkor benne voltunk a liberál-kapitalizmus legmélyebb áradatában, amelynek erkölcsi felfogása szerint minden eszközt és módszert szentesített a tőke érdeke, azonban ne tévesszen meg bennünket az a hit, mintha ettől a felfogástól teljesen tnentesüllünk volna. Itt élnek még mindig közöttünk azok, akik ennek az erkölcsi felfogásnak a legelszántabb hitval’ói és legmakacsabb hirdetői voltak, s akik ina is lépten-nyomon igazolják, hogy ezt az álláspontjukat nem hajlandók feladni. Ezek pedig minden •örvényes iniézkedés és a legtökéletesebbnek mutatkozó védelmi rendszer ellenére is módját tudják találni annak, hogy csápjaikkal a közélet legelrejtetlebb betonerődéibe is benyúljanak és kísértsenek. Téves tehát az a vélemény, mintha ez az új javaslat fölösleges volna. De különösen szükség van rá azért, mert a közéleti tiszláílanság elleni védekezést kiterjeszti eddig szűz területre is, a »befolyással üzérkedés« területére. Számtalanszor hallottuk, hogy holmi kegyelmes nyugdíjasok, valamikor magas állást betöltött személyiségek anyagi előnyökért vállalkoznak kijárásokra. Különösen vészé-A pótadót 94%-ban állapította meg a közgyűlés Izgalmas interpelláció a városi közgyűlésen Szerdán, április 29-én d. u. 4 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott Komárom város törvényhatósági bizottsága, amelyen vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt. A közgyűlés szokatlanul látogatott volt, ami avval magyarázható, hogy ezúttal került tárgyalásra az 1942. évi költségvetés és evvel együtt a pótadókulcs megállapítása. Az ülés megnyitása után vitéz Nagy Nándor főispán rámutatott arra, hogy a második világháborúban döntő összecsapás előtt állunk, amiből nekünk is ki kell vennünk a részünket saját jól felfogott érdekünkben. Az elmúlt napokban már tőlünk is több csapattest távozott a harctérre kitűnő harci kedvvel és kitűnő felszereléssel.íA város pelgármestere lehetőleg megjelent a távozó hősök búcsúztatására, sőt a város szeretetének jeléül ajándékokat is nyújtott át nekik. Minthogy azonban minden egyes csapattest elvonulásánál a legjobb szándék mellett sem lehetett jelen, helyénvalónak látja, hogy v ■< a város közönsége innen, a közgyűlésről nyilvánítsa az összes hadbaszálló katonáink iránt érzett szeretetét és háláját s innen kérjük rájuk a Mindenható áldását! A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá a főispán indítványát. Napirendre térve hódolattal vette tudomásul a közgyűlés a Kormányzóim* lyettes úr köszönetét, amelyet a város üdvözlőtáviratára küldött. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés Kállay Miklós miniszterelnök leiratát, melyben közli a törvényhatósággal miniszterelnökké történt kinevezését és az új kormány megalakítását s az új kormányt legteljesebb bizalmáról biztosította. Székesfehérvárnak a családi pótlék általános érvényesítése tárgyában, Komárom vármegyének a családvédelem kiterjesztése tárgyában, valamint Sopron városnak az elaggott háztulajdonosok adómentessége tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratát hasonló szellemű felirattal támogatja a közgyűlés^ A városi tisztviselők arra kérték a közgyűlést, írjon fel a kormányhoz, hogy az OTB A szolgáltatásokat terjesszék ki a szabad orvosválasztásra, gyógyszerrel ellátásra és a jogkezelésre is. deimesek ezek közül azok, akik nyugdíjba vonulván ügyvédi gyakorlatot folytatnak és ezen a címen hatalmas összegekért vállalkoznak olyan jogok megszerzésére, amelyek a törvény alapján egyébként is megilletik a kérelmezőket. S ha a kikötött sallárium magasságát meri az áldozat érinteni, szívesen sejtleíik, hogy »hiszen kérem ez nemcsak az enyém, ebből másoknak is le kell adnom!« Ezek a közhatóságok tekintélyének leglelkiismeretlenebb lerombolok mert összeköttetéseik felhasználásával esetleg a kérelem gyorsabb, sőt talán kedvezőbb elintézését el is tudják érni, de eljárásukkal megingatják a közhatóságok pártatlanságába és tisztességébe helyezett bizalmat. Ezek ellen a »befolyással üzérkedők« ellen is védelmet A fizetések és családi pótlékok felemelése folytán az OTB A-járulékok is jelentékenyen emelkedtek, itt tehát bőséges fedezet található a szolgáltatások kiterjesztésére. A közgyűlés magáévá tette a tisztviselők feltétlenül jogos és indokolt kérelmét. A népmozgalmi nyilvántartás és a katonaügy mind több és több munkaerőt igényel, miért is a közgyűlés ezek elvégzésének biztosítására négy díjnoki állást szervezett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Komárom városnak ajándékozta Ohmann Béla iparművész díjat nyert kerámiai domborművét azért, hogy evvel elismerését fejezze ki Komárom város lakosságának a Művészeti Hetek iránt tanúsított lelkes magatartásáért. A dombormű, mely az öt iparművészeti ágat szimbolizálja, 4 m. széles és 2.5 m. magas, tehát nagyobbszabású műalkotás. A közgyűlés hálás köszönetét mondott a miniszternek ezért a gavalléros ajándékért s annak elhelyezéséről ezután gondoskodik. A volt komáromi vártüzérek és nehéztüzérek Komáromban hősi emlékművet óhajtanak felállítani és kérik a várost, hogy a műemlék felállítására a Domány János teret (Szénatér) engedje át. A közgyűlés a kérelemnek elvben helyt adott, de fenntartotta magának a jogot, hogy a műemlék méretei tekintetében annak felállítása előtt észrevételeit és esetleges kifogásait megtegye. Kimondta a közgyűlés azt is, hogy ebben a tekintetben kikéri Bierbauer Virgil szakvéleményét is, nehogy a. netán túlzott méretek a tér áttekinthetőségét megzavarják. Az ingatlanforgalmi ügyek előkészítésére háromtagú bizottságot alakított! a közgyűlés és ennek tagjaiul vitéz Mészáros Pál, Csepy Béla, P. Nagy Mihály bizottsági tagokat választotta meg. Majd elrendelte a közgyűlés a koppánmonostori községi iskolánál a harmadik tanítói állás megszervezését. A keresztény egyházközségek megszaporodott kötelezettségeikre tekintettel segélyeik felemelését kérték. A javaslat szerint ebből a baloldali r. kát. egyházközség kimaradt volna, mert vele szemben a város kegyurasági terheket visel. A Szent András egyházközség azonban a törvényre utalással a maga részére is kíván nyújtani a törvényjavaslat és ennyiben hézagpótló is. Kívánatos volna azonban, hogy ellenük az ügyvédi rendtartás módosításával is jobban kiépítsük védelmi állásainkat. A javaslat tárgyalása során az egyik képviselő felhívta a kormány figyelmét a visszacsatolt területeken levő állapotokra, ahol a hatóságok egy része nines hozzászokva a magyar viszonyokhoz és enged a jogtalan beavatkozásnak. önérzettel hangsúlyozzuk, hogy a mi felszabadult vidékünkön ilyen jelenségek nem észlelhetők. Való az, hogy a cseh hatalom Mírvénynyel adott engedélyt a köztisztviselőknek alkalmi ajándékok elfogadására. Magyar büszkeséggel állítjuk azonbaiif hogy közhivatali állásban volt magyar tisztviselőink még evvel a törvényes a lélekszámaránynak megfelelő segélyt kért, mert a kegyurasági terhek viselése nem segély, hanem az annakidején kapott királyi adományok ellenében vállalt kötelesség. A város tehát ezen adományok haszonélvezetében ellenértéket kapott. A közgyűlés hosszas vita után kimondta, hogy a balparti Szt, András egyházközségnek is segélyt nyújt lélekszámarányban. Eszerint tehát a jobbparti r. kát. egyházközség 7500 P, a balparti 15.000 P, a jobbparti ref. egyház 1700 P, a balparti 5000 P és az ág. evangélikus egyház 1200 P városi segélyben részesül. A közpénzek gyümölcsöző elhelyezése tekintetében a közgyűlés fenntartotta múlt évi határozatát, majd kimondta, hogy az I. oszt. adótiszti állást adóügyi számvevőhelyettesi állássá szervezi át. A tisztviselők pótilletményemelési és munkaátalányi illetménye ügyével már többször foglalkoztunk lapunk hasábjain. Az április 27.-i kisgyűlés a két ellentétes javaslatból egy harmadik javaslatot készített, amely mindkét álláspontot lehetőség szerint kielégíti, azonban a különbizottság javaslatában előirányzott illetmények összegét meg nem haladja, sőt itt-ott még ennél is alacsonyabb öszszeget állapított meg. Többek hozzászólása után a közgyűlés a kisgyűlés javaslatát elfogadta. Kimondta a közgyűlés, hogy állattenyésztési alapot létesít, mert erre a törvényhatóságokat a törvény kötelezi. Ez az alap az ebadóalap hozzájárulásából és a gazdák részéről fizetendő fedeztetési díjakból alakul. Ugyancsak törvény kötelezi a várost Leventealap létesítésére is. Ezt is megszavazták és részére 1 5.000 P évi hozzájárulást állapítottak meg. A háztartási és egyéb alapok költségvetését tárgyalta ezután elég hosszasan a közgyűlés Fridrich János főszámvevő előadásában. Oyalókay Kálmán biz. tag rámutatott a háztulajdonosok nagyfokú megterhelésére, akiket a pótadó oroszlánrésze terhel. Háborút viselünk, tehát mindenki tisztában van avval, hogy fokozottabb teherviselést kell vállalnunk. Éppen ezért nem szabad a házakra mindig újabb és újabb terhet raknunk, mert többet már engedéllyel sem éltek s megköze’ífiheleUenségükct akkor is következetesen megőrizték, amikor azt látták, hogy az uraimon levő fajhoz tartozó kollégáik e címen szemmel láthatóan lollasodtak, gyarapodtak és jól éltek. Egyéni kisiklások itt is előfordulhatnak, ebből azonban általánosítani ill sem lehet. Uj élet felé haladunk, amelynek egyik jellegzetes tétele egy új termelési rend és jövedelemeloszlási rend körül jegecesedik ki. Ez az új állami berendezkedés pedig közéleti tisztaság nélkül elképzelhetetlen. Amikor tehát a most letárgyalt törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, égy jelentékeny lépést tettünk az új magyar élet felé. Ezért is örömmel üdvözöljük • javaslatot.
