Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-04-11 / 15. szám

KOMÁROMI LAPOK

1942. .április 11.

O 532

szappanfőzőszer kapható a TURE3C festékházban.

Becserélném vagy kiadnám 3 szobás kertes vidéki házamat 2-3 szobás lakással városban.

esetleg 10 hold príma szántóval együtt. Ugyanott egy alig használt 13 soros vetőgép is eladó. Cím a kiadóhivatalban. (i62)

— Most vau az ideje a kötés evésnek. Ennek a nagyon egészséges, tápláló ősi vitamindús ételnek, a kötésnek többféléi neve is van és vidékenkint másképpen hívják: kötésnek, szabadosnak, csíramáiénak, esiripiszlinek. Búzát kicsírozlntnak/ a csírát összetörik és a kifacsart nedvességből híg tésztanemüt csinálnak. Ezt lábasban megsülik. Ize édes és zamatos. Különösen a gyerekek szeretik, de a felnőttek között is sok kedvelője van. A népélelmezéssel foglalkozó tényezők akciót indítottak a kötés minél nagyobb elterjedése érdekében, mert nemcsak ízletes, de különösen tápláló és a fiatal szervezet fejlődésére jótékonv hatással van. A mostani háborús időben persze e közkedvelt étel sütése elé is akadályok gördülnek, nehéz búzát és lisztet szerezni, de ahol tehetik, azért mégis megsütik. Vannak, akik rajonganak érte és boldogok, ha hozzájuthatnak. Ilyenkor

husvéí előtt és után — szokták leginkább sülni, bár az év minden szakában lehet készíteni.

— Megjelent a repülők lapja. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával szerkesztett -Magyar Szárnyak« repülésügyi folyóirat áprilisi száma most jelent meg.

A lap vezető helyen közli vitéz Horthy István kormányzóhelyettes nyilatkozatát, »melyben elnöki tisztségétől való megválása alkalmából búcsúzik a Repülő Alap vezetőségétől. Részletesen vázolja a lap az Alap szerteágazó munkáját, amellyel a haderőnkívüli repiilőelőképzés ügyét végzi. Különösen aktuális Bisits Tibor repülőőrnagy légi krónikája és Udvarv .Tenő százados repülő lúnei a világ minden tájáról. Támadás a repülőgépen címmel regényfolytatást is közöl. A szokásos rovatokon kívül cikket írtak még Nagy Béla repülőszázados, Raczkó Lajos, Nagy Ernő és László István.

A Jánosy István szerkesztésében megjelenő Magyar Szárnyak mindenütt kapható. Ára 50 fillér. Mutatványszámot a (daclóhivatal (Budapest, VII. Király-u. 93.) kívánatra ingyen küld.

— A Tükör áprilisi száma vitéz Horthy István kormányzóhelyettes úr történelmi hivatásával foglalkozik, mély történetfilozófiai alapvetéssel. Baktay Ervin Körösi Csorna Sándor centennáriuma alkalmábóL új adatokat közöl a nagy magyar kutatóról, Kertész Róbert a Duna történelmi és gazdasági jelentőségéről ír, Bartha Károly Körösi Csorna Sándor szülőfalujáról. Pados: Pál útirajzáról. Novellát Ásguthy Erzsébet és Gáspár Jenő írt e számba, verset Mareonnay Tibor és Traeger Ernő. Az eleven és szép kiállítású folyóirat Révay József | szerkesztésében és a Franklin Társulat ki- , adásában jelenik meg.

Még egy írás a káromkodásról

Sárgult betűk a város levéltárákéi

Előző cikkemben a múlt századok Istent káromló, vagy káromkodókrá vonatkozó büntetések nemét ismertettem a vér-, vész- 'és iíéíőlörvényszékek idejéből, most e cikk keretén belül pedig a bűntetteket elkövetők neveit és Ítéleteit közlöm.

A város vértörvényszékére Vonatkozó legrégibb írott jegyzőkönyv 1587-ből maradt ránk, írása magyar, de nehézkesen olvasható, mert tintája már itt-ott teljesen "elhalványult, betűi elütök a mostan} formától, nyelvezete nehézkes, szókifejezései talányosak és nagyon sok van, mi a mai használatból kimúlva, mással pó-. tol látott.

E jegyzőkönyv tárgyalja több más bűnügyek közt az Isten-káromlást és a káromkodást is. 1591-ben Molnár Tóth Pál áll a vértörvényszék előtt, bűne: Istenkáromlás és mivel ez be is bizonyosodik rá és az adott 8 nap alatt 25 tanú vallomásával magát spárgáid« nem tudván, e bűnben mint főbűnben elitéltetett, ítélete így hangzik: iDdbcraiam est: Miwel bogi az Isten zeni aewét zabolátlan makikos z.íjawal waló káromlását eíköweilh. i merézelte, nlelvo hóhér állal kitépetwc.i warosbal kikorbatsolfatlk masok elrettentő példájára.*

1601-ben ugyanily váddal állt Motsko:; Kosa Istvánná bírái előli és sorsa ugyanaz lett. Tíz év bűnügyeinek tárgyalását tartalmazza e jegyzőkönyv, de közülük 10 év alatt csak két bűneset fordul elő istenkáromlásért;

A káromkodást 5 -25 korbáts-ütés l>ünlette. A hóhér a büntetések végrehajtására kétféle korbácsot használt: a »nags maiskát«, mely ötágú volt 3 ólomgolyóval és 2 horgas szeggel, és a >kisnjatskák. melynek három ága közül kettő ólommal, egy horogszeggel végződött.

A káromkodókrá a nagyraatskával osztották a büntetéseket, míg a kismatska a városból való kikorbácsolás eszköze volt. Egyébként a büntetést »pálcával«, seprűvel« is szokták alkalmazni, az elitéit bűnéhez képest.

1750-ben Döme Mihály felelt ítélkezik s hatvanszemélyekből összeállított törvényszék, bűne: istenkáromlás és káromkodás. Döme mindenfélekép iparkodott bűnét tagadni, perlárgyalása bosszúra nyúlt, de a felsorakoztatott tanuk ellene vallván, purgálni magát nem tudván, büntetése 3 napon át a hóhér végkimerüléséig tarló korbácsolás volt. Az iratok szerint első nap belehalt sebeibe.

A káromkodásért ez volt az utolsó ilyen súlyos büntetés. 1760-tól kezdve szégyeukelrec, majd pénzbüntetés váltotta fel a testi fenyítést. A szégyenketrec ott állt a mai Széchenyi-uíca végén nemrég létesített virágkrup helyén és egy naptól három napig tartó »kutyargást« jelentett abenne levőnek. A pénzbüntetéseket a város ispatálya és Ínségesei felsegítésére fordították. És jellemző, hogy mennél enyhébb lett a büntetés, annál több lett a bűnöző és az ezernyolcszázas évek első negyedében mind sűrűbben találkozunk a 2, 5, 10 forintra büntetett egyének nevével, míg végre az is megszűnik. Az istenkáromlást és káromkodást nem bünteti semmi, íblyhatik szabadon tovább.

l-'ark's Péter.

ElörizoUél már a Komáromi Lapokra? — Megérdemli: bátran küzd a k«rc<s*tény magyar ügyért!

Meghívó.

Az 1898. XXIII. t. c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó

KOMAROMI JÁRÁSI hitelszövetkezet

1942. évi április hó 24-én. déleiét! 11 árakor, határozatképtelenség esetén 1942. évi május hó 3-óh, délelőtt 11 órakor Komáromban, a saját helyiségében

rendes közgyűlést

tart, melyre a tagokat az alapszabályok 57. §-a értei-, mében meghívjuk.

NAPIREND:

1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása.

3. Zárszámadások megvizsgálása és a fdmentvény megadása.

3. Mérleg megállapítása.

4. Tiszta jövedelemről szóló jelentés.

5. Az igazgatóság 3 tagjának választása

6. Az igazgatóság és Jelügyelőbizottság díjazása.

7. Madarí hitelszövetkezet beolvadása.

3 Neialáni indítványok.

1941. évi január hó 1-én a ttagok száma 3.225, üzletrészeinek száma pedig 3.587 volt, az év folyamán belépett 613 tag 1.253 üzletrésszel, kilépett 99 tag 114 üzletrésszel, tehát maradt az 1941. év végén 3.739 tag 4.726 üzletrésszel. 1942. évi január hó 1-től pedig a közgyűlést megelőző március hó végéig belepett 68 tag 158 üzletrésszel, kilépett 9 tag 9 üzletrésszel, marad 3.798 tag 4.875 üzletrésszel.

A felügyelőbizottság által megvizsgált 1941. évi mérleget a szövetkezet helyiségében kifüggesztettük és azt mindenki megtekintheti.

Kelt Komáromban, 1942 évi március hó 31-én.

Az igazgatóság.

VÁRMEGYEI ÉLET

Község — Szövetkezei — Állattenyésztés — Közgazdaság

Musvét után

nemcsak a külső ellenséggel szemben kell a magyar nemzetnek felvennie a harcot, de egy ennél sokkal félelmetesebb ellenséggel — a természeti csapásokkal szemben is Az árvízveszedetemhez járul a rendkívül kedvezőtlen időjárás, a hosszantartó tél, esőzés, ami hátráltatja a gazdasági munkálatok elvégzését. Ha valamikor, úgy most van szükség arra, bogy a kormány intézkedéseinek megfelelően minden gazdasági munka egységes, összefogó erővel és cikként induljon meg, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlenül. Ezt a munkát önként kell az iíthonniaradottaknak vállalniuk és nem kell a kormány szigorú intézkedéseinek végrehajtását várni, mert talán szükségtelen megindokolni, hogy a gazdasági munka önkéntes és maradéktalan elvégzése az első feltétele annak, hogy hadseregünk és országunk ellátása biztosíttassák és hogy a harc a mi javunkra! dűljön el. A természeti csapások — melyek közül az árvíz már megkezdte pusztító munkáját — úgy is apasztják a terméskilátásokat. Ezeket a veszedelmeket csak megfeszített erővel lehet ellensúlyozni. Reményt nyújt azonban a magyar erő, akarás, párosulva az Istenbe vetett liitt-el és bizalommal.

21 fajtiszta

angóra nyúl

24 féri- /> I -» A több hellyel sú i Cl Li V * , részletben is.

Cím a kiadóhivatalban. (284)

A kukoricamagvak csírázása

A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara a kukorica jövő évi termesztésének biztosításához szükséges intézkedések sürgős megtétele érdekében felterjesztéssel fordult a földművelésügyi minisztériumhoz. A beérkezett hírek szerint a rendkívül erős téli fagyok különösen az uradalmakban — még a teljesen beérett állapotban raktározott kukoricák csíraképess'égét is tönkretették úgy, hogy a mostani, melegágyakban véghezvitt csíráztatások 10o/o-on aluli csíraképességet tüntetnek fel az őszi és téleleji 70—80—9()o/o-os csírázással szemben. A csíraképességét elvesztett kukorica külsőleg, látszatra teljesen hibátlan; így könynyen a gazda megtévesztéséhez vezethet. Feltétlenül szükséges tehát minden eszközzel a legszélesebb gazdanyilvánosság tudomására hozni, hogy mindenki haladéktalanul ellenőrizze vetőkukorieája csíraképességét, csíráztatási próba nélkül senki no vesse el kukoricáját, nehogy a hibára csak későn, az elvetés után jöjjön rá. A jelek szerint, a kisgazdák vetőkukoricájának csíraképességében a fagy nem okozott olyan károkat, mint az uradalmakéban; az ő vetőmagszükségletük biztosításán felül mutatkozó kukoricamennyiséget tehát csere útján olyan gazdaságok részére kellene biztosítani vetési célra, ahol a kukorica csíraképességét elvesztette.

Több mini félmillió hold — zsidókézen

Mindenkit érdekel Kállay Miklós nagyfontosságú nyilatkozata, melyet a zsidó birtokok kisajátításának kérdésében tett. Hogy ennek a készülő törvényjavaslatnak nemzeti fontosságát megérthessük, röviden vizsgáljuk meg azt a kérdést, vájjon menynyi magyar föld is van zsidó kézen?

A pontosan feldolgozott statisztikai adatok szerint 1935-ben a zsidók kezén félmilliónál több — 580.000 — katasztrális hold föld volt. Exmek a hatalmas földterületnek megoszlása is igen érdekes. Ötvennégy zsidó nagybirtokos tulajdonában 194.309 kát. hold, 423 zsidó középbirtokos tulajdonában pedig 227.088 kát. hold van. A kétszáz holdnál kisebb zsidóbirtok területe is jelentős, több mint százötvenezer hold.

• A kis kiterjedésű zsidóbirtokok túlnyomórészét a nagyértékfi szőlőbirtokok adják. A zsidókézben levő kisebb kiterjedésű birtokok, főleg szőlőbirtokok Nógrád és Hont megyében az összes földek 22 százalékát, Szabolcsban 21, Biharban 20, Hevesben 20, Szatmárban 15 százalékát teszi. A »kazárföldönt Mármaros-, Ung- és Bereg vármegyékben az arány még ennél is jóval nagyobb.

Érdemes a bérletek elzsidósodását is megfigyelni: a 100 holdnál nagyobb bérletek 34 százaléka van zsidó kézben, ami a becslések szerint is körülbelül egymillió holdat jelent. így a magyar földnek összesen másfélmillió holdja a zsidók gazdagodását és az ő céljaikat szolgálta.

Ezek után érthető, hogy az egyeteme* nemzet érdekében milyen nagyjelentőségű a zsidó birtokok kisajátításának kérdése.

Az új törvényre pedig azért van szükség, mert a mai fennálló rendszer szerint a kisajátítási eljárással szemben a zsidó tulajdonosok perrel éltek és a bírósági eljárás, a fellebbezések letárgyalása igen hosszú időt vesz igénybe.

A kisajátításon kívül hatalmas kérdés az egész művelet pénzügyi lebonyolítása is, hogy a kisajátítás meg ne zavarja a gazdasági élet egészséges vérkeringését.

Szabályrcndeletmődosítis. Komárom

vármegye a közúti alap terhére fenntartott személyszállító gépkocsi használatát szabályrendelettel rendezte és ezt jóváhagyás, céljából felterjesztette a belügyminiszterhez. A belügyminiszter azonban az anyagtakarékosságra tekintettel bizonyos módosításokat kívánt a szabályrendeleten, amelyeket a közgyűlés függelék formájában kérésziül is vitt. A háború megszűntével a függeléket hatályon kívül helyezik.— Előadás a honvédek javára. .A szendi ev. ifjúság Szend községben folyó hó 5-én és 6-án a harctéren harcoló honvédeink javára Piri Margit tanítónő rendezésében műsoros estet tartott, melynek 206.70 P-t kitevő tiszta jövedelmét a magyar Vöröskereszt útján juttatták el a rendeltetési he7 Ivére.

— Mégkezdődlek a tavaszi munkálatok.

A íöldmívelésügvi minisztérium szombaton adta ki legújabb vetésjelentését, • mely szerint a legutóbbi négy hét időjárása szokatlanul hideg volt. Az olvadás általába» lassan ment végbe, így a folyók legnagyobbrészt el tudták vezetni a nagy víztömegeket. Az őszi vetések jól teleltek, helyenként mégis tapasztalható kisebb-nagyobb fagykár vagy kipállás. Az utóbbi napok nappali felmelegedése és az éjszakai erős fagyok következményeként a felfagyás veszélye áll fenn. A tavaszi szántás-vetési munkálatok helyenként már megkezdődtek. Minden remény meg van arra, hogy tartó* jó idő esetén idejében el tudnak vetni a gazdák. A gyümölcsfákban a nedvkeringés csak most indul. A. nyíllak a fiatal gyümölcsösökben helyenként tetemes károkat, okoztak.

— A Mezőgazdasági Kamara a dohány-, termelőkért. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara felterjesztésében kérte, hogy a dohánybeváltásoknál a kinevezett dohányszakértők hatáskörét terjesszék ki. Akkoc is közbeléphessenek a termelők érdekében véleménnyilvánításukkal a dohánybeváltó, illetve átvevő osztályozása ellen, ha erre a termelő nem kéri fel őket. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a szakértők csalfi a termelők kérésére szólalhattak fel, ami különösen a kistermelők érdekeire volt hátrányos. A dohány osztályozásával tájékozatlan kistermelők ugyanis, mivel a szabályzatot többnyire nem ismerik, hogy a, kinevezett gazdasági szakértő csak a termelő felkérésére jogosult véleményt nyilvánítani, vagy pedig a beváltás sikerének érdekében nem merik a szakértőt erre felkéríii. A Kamara javaslaténak megvalósításával előreláthatólag sok jogos panasznap lehetne a jövőben elejét venni.

— A gútai háztartási tanfolyam nagy sikere. Óriási érdeklődés mellett fejeződött ba Guta községben a népművelési bizottság által rendezett háztartási és főzőtanfolyam* melynek záróünnepélyére és ételbemutatójára a tömeges jelentkezést a terem mérnem bírta el. A tanfoly’am hallgatói elméleti és gyakorlati vizsgát tettek a vitaminos ételek, a diétás ételek, a csecsemői ételek és főleg a zöldfőzelékek olcsó és helyes elkészítési módjáról. A tanfolyamot munka közben meglátogatta alkalmilag dr, Damjanovich Lajos miniszteri osztályfőnök, dr. Horváth Géza miniszteri titkár, Reviczky István alispán. A záróünnepélyen megjelent Gúta község elöljáróságának nevében Vésztergomi Béla köZségi főjegyző, a község bírája és dr. Csókás Károly plébános, a község lelkészei, tanítói orvosai és. a vármegyei népművelési bizottság részéről vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő és Wiesenbacher József törvényhatósági népművelési titkár, állami iskolafelügyelő

— Választás. Szőny község képviselőtestülete Varga Pál okleveles jegyzőt segédjegyzőnek választotta meg.

— Kompbiztosltás. A vármegye közgyűlése elhatározta, hogy a dunaalmási kompot személyi és tárgyi káreset ellen biztosítja. A biztosítási szerződést a Foncierej biztosító intézettel kötik meg éspedig egy személyre 5000 P, több személyre 20.000 P, tárgyi kárra pedig 2000 P összeg ere-, jéig.

Szép állatokkal, felszereléssel, eleséggel ellátott

angóritetepre betársulhat

kevés tőkével, munkaerővel,fonásmegtanulással. Fiatal házaspárnak megélhetés Cím a kiadóhivatalban