Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-04-11 / 15. szám
4. oldal. RKMaROMí lapok 1912, április 11. mikor végre nagyvidáman kikerültek a szakajtóból, totyogni kezdtek az ajtó felé. Lajos mögéjük állt s fejük felett meg}lobogtatta a pántlikás vesszőt. —- Nyissa ki ad ajtót, idesapám!... Édesapja nyitotta. A szomszéd szoba ajtaját. A szoba egyik részében, az ágy alatt\ vékony deszkapadlóra hintve, porhanyós, szép, fekete föld terült s a földben frissen nőtt vetés zöldéit. Lehetett már egy; arasznyi magas is. — Hát ez a jegejő? — görbült el Lajos cseresznyeajka. — Ez, kisfiam, — mondta könnyes szemmel az édesanyja, — az idén odakint még nem selymet^ a fű s olyan hideg van, 1 >. TWT. K. SZÍ. A titokzatos betűk jelentése: Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség. Fogalom a Délvidéken. A déli végek magyarságának legfőbb átfogó szervezete, hősi életének megtestesítője, a délvidéki magyar lelkiség kifejezője. Működését a szerb megszállás utolsó hónapjaiban kezdte meg. A magyar—jugoszláv egyezmény aláírásáig a délvidéki magyarságnak tilos volt minden szervezkedés. Nem engedték meg a politikai tömörülését, üldözték a magyar kultúra ápolását és lehetetlenné tették a gazdasági összefogást. Az egyezmény aláírása után lehetővé vált a kulturális szervezkedés és a délvidéki magyarság 1940. november 24-én országos lelkesedés mellett megalakította a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséget, amely az alapszabályok jóváhagyása után 1941. január 30-án megkezdte tényleges működését. A délvidéki magyarság bámulatos lelkesedéssel, 22 év lefojtott energiájának kirobbanó erejű lendületével tódult a kibontott zászló alá. A visszacsatolás idején, 6 heti működés után a Szövetség 71.815 beszervezett tagot tartott nyilván. A felszabadulás után néhány hétre megplaadt a munka, hogy aztán 1941. májusában újult erővel folytatódjék. Ma, egy éves tevékenység után a bánáti magyarságnak 98°/o-a. a bácskai magyarságnak pedig 53 o/o-a a DMKSZ beszervezett tagjai közé tartozik, amely számszerűit 280.000 lelket sorol tagjai közé. A DMKSZ-et joggal lehet tehát a délvidéki magyarság egyetemes szervezetének tekinteni, megnyilvánulásait pedig a déli végek magyarsága lelki kifejezőjének elfogadni. Amíg a felvidéki magyarság nemzeti erőit politikai, gazdasági és kultúrális síkon egymástól függetlenül igyekezett volt megszervezni, addig a délvidéki magyarság a DMKSZ-ben a nemzeti erők totális összefogására törekszik. Központi irodája, amely 11 állandó tisztviselőt foglalkoztat; 40—50 egészen különböző természetű ügycsoportot tart nyilván. Foglalkozik az elemi-, közép- és főiskolai ügyekkel, népműveléssel, szórványkérdéssel, nemzetiségi, gazdasági, társadalmi, kultúrpolitikai, közművelődési, ifjúsági és közigazgatási kérdésekkel. Tevékenysége falura és városra egyaránt kiterjed. Külön értéket képvisel újszerű nyilvántartási rendszere, amely a Délvidék minden helyi és általános adatáról — úgyszólván minden falu minden lakosáról — Kis irka-firka A PRIMADONNA RUHAJA hagy a kislibákban megfagyik a lélek... Amíg meg nem szánja őköt a Jóisten, addig itt a szobában lesz a legelő... így történt, hogy mikor legutóbb otthon voltam, Lajost az ágy alatt találtam. Nagyban heverészett a dolmányán, közben azonban ragyogó arccal, szemeit a zsenge vetésben legelésző kislibákon jártaivá — hegedült. Csak hegedült* hegedült egyre, még akkor se hagyta abba, mikor beléptem a szobába. Pedig most is azt akartam neki mondani, hogy: '»Lajos, az élet bajos!« De nem szóltam. Torkomra forrt a szó, megijedtem, mert tudtam, hogy ezzel a. szólásmondással most mondtam volna a legnagyobb igazat... (tíf) nemcsak statisztikai, hanem világos képszerű áttekintést is ad. Ezzel a nyilvántartással nagy segítségére voltak a visszacsatolást végző közigazgatásnak, amellyel egyébként a korszerű nemzeti eszmének megfelelően ma is szorosan együttműködnek. A Szövetségnek a magyarság minden megnyilvánulására kiterjedő, a mindennapi élettel összefüggő érdekvédelmi munkáján kívül külön ki kell emelni az irodalmi szakosztály tevékenységét, amely a Szövetség anyagi fedezete mellett kiadja a »Ka-, langyac című irodalmi szemlét. A Herceg János szerkesztésében megjelenő havi folyóirat maga köré gyűjtötte a Délvidék; összes keresztény magyar íróját, akiknek a közreműködésével elsősorban a délvidéki táj és az ott élő nép életmegnyilvánulásának akar kifejezője lenni. A Délvidéki Szépmíves Céh' ugyancsak mint a DMKSZ szakosztálya működik. Baranyai Károly elnök vezetése mellett a délvidéki művészek összefogója, munká-' juknak anyagi támogatója és a délvidék® művészeti események irányítója. A Zeneművészeti szakosztály dr. Kiss Lajos vezetésével a délvidéki zenekultúra nagyszerű ápolója. Újvidéken állandó jellegű, igen látogatott konzervatóriumot tart fenn. A gazdasági szakosztály dr. Falcione Árpád vezetésével tevékenyen irányítja a délvidéki magyarság elvi és gyakorlati vonatkozású gazdasági életét. A népművelési szakosztály élén Tolnay János tanár áll, a sportszakosztályt pedig Blazsek Ferenc vezeti. Ennek a nagyszerű munkának az élén egy izzig-vérig magyar ember áll, aki nemzete iránt érzett mélyen gyökerező szeretettől hajtva időt és fáradságot nem kímélve vezeti a DMKSZ bonyolult ügyeit. Kramer Gyula felsőházi tag, a DMKSZ elnöke önfeláldozó, nemes munkásságával eddig már kivívta a délvidéki magyarság osztatlan szereletét és megbecsülését, de nemes egyénisége méltó arra, hogy a délvidéki kereteken túlnőve az egész magyarság előtt példakép gyanánt álljon. Legfőbb segítőtársa dr. Hegedűs László, á parasztság szerelmese, aki a DMKSZ központi irodájának adminisztrációját látja el. A DMKSZ olyan munkát végez a magyar jövőért, amelyet minden magyarnak ismernie kell, elsősorban nekünk, az északi végeken élő magyaroknak, akiknek sorsa annyira hasonlatos délvidéki testvéreinkéhez. Libapásztor az ágy alatt A keresztfiamat Lajosnak hívják. »Lajós, az élet bajos!« — mondom neki, ha ágy hazavetődöm, kötekedve, de azért komolyan, mint aki tudja, hogy ebben a kicsi szólásmondásban valami óriási igazság rejtőzik. Lajos erre rámnevet az alig-kibújt pocikfogaivat s mászik is, legott a dívány tetejére. Addig-addig kotorász a párnák közt, míg egyszeresük elő keríti a csöppnyi bádoghegedűjét. A hegedű mellett darab kenyérhéj is akad s azzal már gyantázza is a vonót. Egy perc s már szól is a nóta. Olyan nóta, amelynek a kótáját ugyan még Kodály Zoltán se tudná lerakni s amelynek a hallatára, mi tagadás, tán a kisegerek háta is borsókázni kezd az almárium háta mögött, de amely az én fülemnek mégis úgy tétszik, akárcsak egy gyönyörűszép Hubay-csárdajelenet. Az élet bafos-mivoltát bizony messzire-felejtem tőle. Lajosról azonban ne gondolja senki, mintha különösebb céljai volnának a hegedűvel. Egyszerűen: csak mint műkedvelő kezeli a vonót, egyébként minden vágya, hogy az életben mint libapásztor keresse a kenyerét. (Megjegyzem: a keresztapja is az volt valamikor, bánja is nagyon, hogy felhagyott ezzel a mesterséggel ...) Szóval: Lajos vágya az idén a beteljesüléshez közeledett. Sándor-nap előtti hajnalon kidugta fejét a tojásból az első kisliba, Benedek-napjának alkonyatára pedig megszületett valamennyi. Nosza, lett erre sürgés-forgás a házban! Lajos édesanyjának sáliongos tarisznyát kellett varrnia, az apjának pedig le kellett nyisszantaMa a kerítésmentt uriakácról a leghajlósabb vesszőt. A tarisznyába karaj kenyér került, nem szelet, a vesszőre meg pirospántlika. Azért piros, mert az öregludak csőre is piros a nagy örömtől s a kislibák, ha feléjük int az ember a pántlikás vesszővel, azt. hiszik, az anyjuk incselkedik velük ... — A Bejjabás /bolyt pedig meg köjj fogadni ebédhojdónak! — figyelmeztette az édesanyját Lajos. Édesanyja el is futott Bellabás Ibolyékhozflzonban mikor visszajött, ezt mondotta: — Mégse fogadtam meg Ibolykát. Hanem tudod-e, mit? Magam hordok neked ebédet. — Nem baj, — egyezett bele Lajos, — jegajább nem fesz kijötyögtetve a bableves !... így érkezett el a nagy nap. A legelőre való indulás napja. Lajos a konyha közepén állt. Nyakár ban a tarisznya, kezében a vessző. Arcán a pipacs öröme, szemében a búzavirág boldogsága. S várt. Édesanyja a kályha körül bíbelődött. Ott voltak nagyszakajtóban a kislibák. Ott melegedtek szegénykék. No — és Alkalmi ajándéknak elsőrendű [erem likőrök, barack, szilva, törköly, valódi párlatok, ,tea-rumok legolcsóbban beszerezhetők nagyban és kicsinyben „Mórocz“ szeszáru üzemben Komárom, Jókai-utca 27. Tel. 255. (Főpostával szemben) Elsőrendű hegyi málnaszörpök/ Főpróba van a Magyar Színházban, Simor is játszik; másnap Murátit látjuk az Andrássy Színházban. Remekül öltözködnek, — azt mondják. Női körökben legalább ez a hírük. Mi, férfiak, viszont ezt a körülményt csak hallomásból tudjuk. Csakhogy nekünk otthon vizsgáznunk kell. Az, hogy magunkfajta ember a színházi kritikát megírja s bírálatot mond a szerző művéről, Vaszary elmeéljéről, Asztalos Miklós tudásáról, a színészek képességeiről, a rendező tehetségéről, a díszletmester zsenialitásáról: —nemelégi Hogy a papírkorlátozó rendeletek engedte határokon belül véleményt nyilvánítunk a művész egyéniségéről, a darab témájáról, felépítéséről s a színpad bérem, ezéséről: ez is csekélység. Otthon kell vizsgáznunk, barátom, a család nőtagjai előtt. Hogy milyen veit Simor ruhája s igaz-e, hogy Muráti lilához zöldet vett föl. That is the question. Mint a gyerek az évvégi vizsgára: előre készülünk a felelésre otthon. Kimeresztjük a szemünket s magunkban dünnyögve elpetyegjük százszor: »Lila fátyol, zöld kalap, lila fátyol, zöld kalap, hosszú szoknya, szürke selyem, lila felsőrész, magassarkú cipellő ...« S gyorsan megkérdezzük a szoszédunkat, aki véletlenül hölgy és divattudósítója az esti lapnak: »Legyen szives, Kitti, mondja meg gyorsan, milyen anyag ez ?« — »Taft!« — mondja Kitti, — »az előbbi anyag mintás grenadin volt, ne felejtse el!« — S még néhány anyagot odasúg Kitti, szakértőén, hói, meg voál, hátulráncos, elöl sima, két sor ferkert, — pardon, ez már kötésminta, ezt nem Kitti mondta, ezt már régebben hallottam, harisnyakötés közben. Egyszóval az ember összehúzza a szemöldökét, erőlködik s otthon, mikor vizsgára kerül a sor s a család nőtagjai a lilával párosult zöldre meg a szürkével Nagy sikere van NEHÉZ FER ENC: Kis (! i\o.§y lak mentébeTt pana me című, most megjelent könyvének, legszebb, legszívhezszólóbb elbeszéléseit gyűjtötte össze ebben a könyvében a szerző. KÖnnyesmosolyos történetek az öreg Duna mellől, egy kisfaluról, a szeretetról a gazdag szegénységről. Kapható és megrendelhető az „UNIÓ“ könyvkereskedésben. Ára csak 2 Pengő. applikált bordóra kiváncsiak,— mi magunk a szoba közepére penderülünk s rekedten, izzadva, segítségért pillogva elkezdjük a mutatványt: — Hát igen, Simor pedig ilyen volt: az első felvonásban felvett valami térdig érő szoknyát, másszínű blúzt, a szoknya zöld volt s hátul olyan ráncos, és a blúzon fehér masni elöl és hosszú ujja volt és az egész olyan lazán lógott és kalap is volt rajta, tudjátok, olyan kicsi, a szémibe.n és parafa talpú cipője és a második felvonásban bejött valami hoszszúban, seviot volt, úgy suhogott, de lehet, hogy műselyem, napraforgókkal, s hátul egy masni és omlott az egész, a nyaka be volt zárva és villámzár fogta oldalt a ruhát és kalapot nem viselt, azt hiszem, estélyi ruha volt, de lehet, hogy az, amit az angol-indiai regények »theagown«nak hívtak, olyan apart volt, tudjátok, rendkívül elegáns volt, sok tapsot kapott s volt egy csatt is az oldalán és Murátinak a fején volt egy kalap, fiam, pirosból, a félszemin, behúzva s valami tarka nyakkendő ... Ilyenkor vizsgázunk. A család nőtagjai ajkbíggyesztve hallgatják, megvetően, mint az ügyetlen tisztviselő referádáit szokás, a magas minisztériumokban. — No, te sem tudod mtegjegyezni a legegyszerűbb ruhát! Még néhány varázsszót diinnyögök. Oldalvarrás és felhúzott szoknya, széles kalap és körömcipő. Érzem, amit szólok a ruhákról: zavaros és tehetségtelen. Ha ezt nekem valaki elmondaná azzal, hogy varrjam meg: nem tudnám, hogy zsákot varr jak-e e minták után, avagy tüllfüggönyt. S a csodálatos, hogy e dadogó útleírásaim, . szoknyarajzaim és körömcipő-ili lusztrációim pontosan megértik a nők. Néhány hebegő és zavart blúzleirásom után megértőén bólintanak, egymásra néznek s a felismerés friss fénye villan meg szemükben. Mért nem magyarázhatunk el. egy ruhát sem olyan rosszul s oly tehetségtelenül, oly nevetésre fakasztóan s vidámításra késztetően, hogy a nők a mi ügyeb len s tehetetlen leírásunkból pontosan meg ne tudják, mit viselt Muráti s hogyan öltözött Simor. Mondd azt, hogy posztókámzsában jár Muráti, füle mellett tarka tollal, — a nők ebből rögtön kihámozzák s helyesen, érzékelik, hogy barna grenadin volt a művésznőn, oldalt behúzással, hátul rafíolással, plisszirozva s tarka övvel, félkövéren s balcipőjük alatt szerencsepatkóval. S ez a csodálatos bennük. A — / Szerkesztői üzenetek Bábolna. Sajnos, a vers késön érkezett és így maradt ki a húsvéti számunkból. Szívélyes üdvözlet. Boné 2052. Takarékokkal beszéltünk. Azt mondják, hogy erre nem tudnak hitelt adni Különben is két hét alatt ki szokták fizetni a lovak árát. Hát azt a rövid időt valahogyan ki lehet bírni. Uj és használt ,v. írógépek kedverő részletfizetésre jié- és számológépek szakszerű javítása, évi jókarbanUrtésa. Használt írógépeket veszünk és eladunk BORBÉLY és BARÁTH Nádor-atcn 37. (Nagytrafik mellett)
