Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)

1941-02-08 / 6. szám

i

I

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Hatvankettedik évfolyam________________________6. szám___________________Szombat, 1941. február 8

Alapította: néhai TUBA JÁNOS.

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő.

— POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP

Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr.

Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatárs: SZOMBATHY VIKTOR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

1 városi költségvetést tárgyalta a MÉP városi pártklubja

Országépílq munko

A nemzeti újjáépítés feladatainak új esztendeje s ezzel a parlament új ülésszaka a termelő, alkoíó és országépítő munka jegyében indult. A nagy nemzeti eredmények címűi! esziendeje után, Teleki Pál gróf miniszterelnök a Magyar Elet Parija értekezletén találóan jelölte meg az új év feladatát a nemzeti újjáépítésben. Az újjáépítés hatalmas munkatervét három nagy csoportra osztotta fel, éspedig a gazdasági, a közigazgatási és a kulturális reform csoportjára, ezek mellett a jelen és a közeljövő feladatain túl, beszélt azokról az örökkévaló, magasztos tennivalókról, amelyek főként az államépítés és a társadalomépítés feladataiként hivatottak a magyarság fejlődését szolgálni.

Az újjáépítés munkatervének külön csoportját képezi a hazaiért kelclmagyarországi és erdélyi részek újjáépítése. Az ulőbhi két év alatt örvendetesen megnagyobbodott ország újraépítésében rendkívüli feladatok várnak a kormány mellett a Visszatért országrészek, különösen Erdély vezetőire is. Az anyaország és a felszabadul? területek teljes egybeforrása, a hazatért magyar föld beilleszkedésének munkája még nincs befejezve a Kárpátalján és a Felvidéken sem. Annál kevésbé lehet befejezve Erdélyben. Az ezzel járó feladatok megoldása különös nehézségekkel jár, hiszen mindhárom országrésznek mások és mások a problémái, mások a közlekedési, az élelmezési és általában a gazdasági, szociális és kulturális viszonyai s ezzel kapcsolatban mások a szükségletei is. Ezeknek a szükségleteknek a kielégítésével csak azok a vezetésre hivatottak foglalkozhatnak, akik az elnyomatás éveiben is ott éltek azon a vidéken s munkájukkal, a magyarság megtartásával és átmentésével sok értékes tapasztalatot szereztek.

Ez a fefogás vezette a miniszterelnököt arra az elhatározásra, hogy az Erdélyi Magyar Pártot továbbra is együtt tartsa s ezért kérte az erdélyieket arra, hogy maradjanak együtt s alakítsák meg az Erdélyi Pártot vagy csoportot.

Azok a vezető emberek, akik Erdély magyarságát ezidőszerint a parlamentben képviselik, a kisebbségi sorsban is vezetői voltak a magyarságnak. Ismerik a bajok okát s tisztán látják a segítés módozatait is. Legjobban ők tudják, melyek azok a kérdések, amelyek legsürgősebb megoldásra várnak s melyik kérdést hogyan keli kezelni.

Ezért lett volna kár, ha az eddig egységes lömből alkotó erdélyi képviselők elszakadnának egymástól s mór most belevetnék magukat a pártpolitikai küzdelmekbe és ezzel a nagy ügy, Erdélynek az anyaországgal való teljes egybeolvadása, csak súlyos zökkenőkkel és sokkal nehezebben volna megvalósítható.

Teleki Pál gróf miniszterelnöknek ezzel a helyes meglátásával a kormány úgyszólván szaktámogatókat szerzett magának, hiszen az új párt a kormányt támogatja s rokon a Magyar Élet Parijával. Tagjai a huszonkét évi tapasztalataikat maradéktalanul hasznosíthatják a rokonpártban, hiszen mindkét párt ugyanazt a célt szolgálja s ugyanazok előtt a feladatok előtt áll.

A komárombalparti MÉP városi törvényhatósági bizottsági tagjaiból alakult pártklub február 4-éu vette előzetes tárgyalás és bonckés alá az 1941. évi városi költségvetést. Az értekezleten Kollányi Miklós tb. elnök elnökölt, a költségvetés egyes csoportjait pedig dr. Szijj Ferenc, Csizy István, Les tár István dr.. Galambos Zoltán, Balogh Miklós és Kollányi Miklós bizottsági tagok ismertették.

Az általános és részletes vita során az értekezlet több észrevételt teli, amelyekre az ugyancsak jelen volt Fridrich János számv. főtanácsos adta meg a szükséges felvilágosítást.

A pártklub több módosító indítványt fogadott cl és telt magáévá. így indítványt tesz a pénzügyi bizottságnak, hogy a költségvetésből a »jutalom« szó ott, ahol régi, legális fizetés kiegészítéséről van szó, »pótilletmény «-re legyen átváltoztatva, az üzemi és egyéb jutalmakról pedig V-t évenként tétessék jelentés a közgyűlésnek. Indítványozza továbbá a pártklub, hogy

a szegényügy rendezése céljából »szegényügyi szabályrendelel«-ei alkosson a közgyűlés és ennek előkészítésével a jogügyi és szegényügyi bizottságot bízza meg.

Kívánja a pártklub, hogy az átvonuló katonaság részére csak a törvényben előírt három napi elszállásolás díját térítse' meg a város. Kifogás merült föl az ellen, hogy a rendőrség sem a jobboldali, sem a baloldali városrész(Folytatás.)

Legutóbb szóltunk a hasznothajtó beruházásokról. Vannak azonban olyan kötelezettségek is, amelyeket

ben levő épületek után bért nem fizet. Arra való tekintettel, bogy a kórházban legtöbb a vármegyei beteg, megkeresni kívánja a pártklub Komárom vármegyét, hogy

a kórház fenntartási költségéhez járuljon hozzá.

Sürgeti a pártklub a napközi otthon felállítását a városi ovóda mellett, a vágóhíd mielőbbi felépítését, az erre vonatkozó tervek elkészítését, valamint a gimnázium épületéinek kibővítéséi. Javasolja a bizottság, hogy a Heffler árvaházban a fejenkénti és naponkénti élelmezési díjat a város az eddigi 1 pengőről 1 pengő 50 fillérre cipelje fel. Végül kívánja a pártklub, hogy

a városnál a minimális fizetés családosoknál 120 pengőin, családtalanoknál 100 pengőn alul ne legyen

s ezért indítványozza, hogy a különbözet drágasági pótlék címén állíL- tassék be a költségvetésbe.

Ezenfelül még több kevésbé jelentékeny ügyben is hangzottak el módosító indítványok, amelyeket a törvényhatósági bizottsági tagok a legközelebbi pénzügyi bizottsági ülésen fognak élőtjrjeszLem.

A költségvetésen kívül panasz tárgyává tették, hogy a balparti rendőrségi épületben" a több évtizedes gyakorlattal már elbirtokolt átjárási jogot minden különösebb indokolás nélkül beszüntették s oly kívánság merült fel, hogy a város az átjárási szolgalmat szükség esetén per útján is szerezze vissza.

törvényerejénél fogva kell teljesítenie a városnak anélkül, hogy abból bármi megfogható, pozitív haszon származnék.

minden újépületrészére 15 éves pótadómemtességet kér. i

A cseh törvények szerint az adómentesség minden adóra kiterjedt, míg a magyar törvények szerint csak az állami adóktól mentesül 15 évre az új épület. Ezért szükséges, hogy a város is általános rendelkezéssel ter j essze ki a p ó tad óm en t ességet. Az építkezés megindultával tehát pótadóveszteséggel is kelt számolnunk.

Ugyancsak az építkezés előmozdítását szolgálná a telekértékadó bevezetésére szándékolt másik indítvány is, amely a cseh megszállás előtt már érvényben volt Komáromban. A be nem épített telkeknek evvel az adóval leendő terhelése ugyanis némileg kényszerítené a telektulajdonosokat a beépítésre és korlátoznia a telekspekulációt.

Adósságok

A költségvetés bevezető része szerint »addig, amíg a meglevő adósságok végleges rendezést nem nyernek, nagyobb természetű beruházásokra gondolni sem lehet«. Ezt az álláspontot nem osztjuk.

A régi adósságok tekintetében nem állunk erkölcsi presszió alatt.

Ha megfelelünk a vállalt kamatfizetési és törlesztési kötelezettségünknek, már eleget is tettünk Az idő most az adósoknak dolgozik, nem áll tehát a város érdiekében, hogy amíg egyrészt kölcsönt kénytelen felvenni hasznos beruházásokra, addig másrészt a régi adósságokat kötelezettségét meghaladó mértékben rendezze. Nem észszerű ez azért sem, mert minden tartozásmegszüntetés és törlés, valamint minden új kölcsön felvétele és bekebelezése tetemes költséggel jár, de azért sem, mert

w mai viszonyok között aligha tudunk oly kedvező feltétetek mellett új kölcsönöket szerezni, mint amilyen feltételek melleit régi tartozásaink fennállnak.

Ezért régi adósságainkat csak abban az esetben szabad likvidálnunk, ha ez jelentékeny kedvezménnyel jár s így kifizetődik a kétszeres költség és a kedvezőtlenebb feltételekkel járó hátrány. Nem hisszük, hogy az állam e tekintetben nehézségeket okozna, még akkor sem, ha kifejezetten az adósságok törlesztésére kapott a város államsegélyt.

Jutalmak

Sűrűn találkozunk a költségvetésben »jutalmak« címen beállított szükségleti tételekkel. Az indokolás szerint a »jutalmak« részben onnan erednek, hogy azon elfogadott álláspontnál fogva, amely szerint senki nem kaphat kevesebb fizetést a két város egyesítése folytán, mint amennyit egyesítés előd élvezett, a többletkülömbözetet jutalom címén kapják meg, részben pedig onnan, hogy a városi üzemek adminisztrációját a közigazgatási tisztviselők végzik s ezért részesülnek jutalomban.

Egyik álláspont sem helyes. Jutalom tisztviselőnek nem jár. Vagy fizetés, vagy semmi. Helytelen volna azt mondani, hogy aki lelkiismeretesen végzi a kötelességét, az jutalomban részesül, aki azonban elhanyagolja kötelességét, az »csak« a fizelésél kapja.

Erkölcsi elv, hogy a tisztviselő köteles feladatát lelkiismeretesen elvégezni, hisz ezért fizetik. Ha nem végzi el, fegyelmi eljárás alá esik. Tehát nem a lelkiismeretességet kell jutalmazni, hanem annak hiányát büntetni. Amint nem érdeme egy tisztviselőnek, hogy pl. nem lop, ép úgy nem érdeme, hogy lelkiismeretes. Ez természetes feltétel, sine qua non.

A két város egyesítése előtti fizetés a miniszterközi megállapodás értelmében jár a tisztviselőnek, őt annak idején olyan fizetési feltételek mellett alkalmazták, arra tehát igénye van. Ezt jutalomnak nevezni legalább is bántó az illető tisztviselőre. De sérelmes is ez az eljárás reá nézve, mert

jutalom után nyugdíj nem jár,

márpedig neki az egész régi fizetése után igénye van nyugdíjra, hisz nyugdíj járulékát az egész fizetése után fizette. Ezért történt, hogy a magasabb fizetési osztályú tisztviselőknél a különbözeiét »pótilletjtnény« címen állították be a költségvetésbe.

Miért nem lehet ugyanígy eljárni az alacsonyabb fizetésű tisztviselőknél is?

A városi művek (víz, csatorna, stb.) részére végzett munka ellenértéké sem nevezhető jutalomnak, mert vagy a rendes munkaideje alatt és rendes munkahelyén

A város felmérése

Ilyen például a város felmérése és rendezési tervének elkészítése. Az 1937. évi VI. te., amely a városok rendezéséről és az építésügyről intézkedik, kötelezően előírja, hogy á törvény életbeléptetésétől számított 6 év alatt meg kelt határozni a városias kialakításra szánt területet és el kell végezni ennek vízszintes és magassági felmérését. Ez alapon kell aztán megállapítani az általános és részletes városfejlesztési tervet. Ez pedig szakértők szerint igen nagy és igen költséges munka. Hivatalos vélemény szerint csak

magát a felmérést 6 mérnök 36 hónap alatt tudja elvégezni s a pénzügyminisztérium számítása szerint ez a városias kialakításra kijelölt területre vonatkozóan kerek 400.000 P-be kerül.

A mi szorult viszonyaink között ez óriási költség. Könnyítés csak annyi, hogy a felszabadult városok nem a törvény életbeléptétől, hanem 1940. január 1-től számítolt <i éven belül kötelesek azt végrehajtani.

Ha ezt a horribilis költséget felosztjuk 6 évre, egy évre 66.700 P esik. Ez a rendkívüli teher a törvény értelmében a városi telkek tulajdonosai között osztható meg aránylagosan. A 400.000 P-ből Komáromban 1 kát. holdra 155.5 P költség esik. E költségeket 6 évre felosztva egy 200 \~l-öles területet 3.8 P terhel évenként, ami elviselhető.

Természetesen figyelembe keli venni az elosztásnál azt is, hogy a beépített telkek felmérése jelentékenyen nagyobb munkával jár, niint a be nem épített telkeké, de értékben is fentáll ez a különbözet.

Felmérés alá esnek természetesen a városi épületek is, valamint az utcák és a közterek, amelyek költségei a várost terhelik. ;

1 Ezek la költségek í ellá t 6 éven át a városi háztartás költségvetésébe lesznek beállítandók, ami pedig pótadóemelést • von maga után.

E felmérés, valamint a vízszolgáltatás rendezése előtt egyáltalán nem számíthatunk az építkezés megindulására, tehát a város fejlődése és a lakáshiány csökkenlése érdekében mindkettő feltétlenül megvalósítandó. Ezért a postapalota építésének tárgyalása során máris indítvány hangzót 1 el az egyik legutóbbi rendkívüli! közgyűlésen, hogy

ezt a felmérést a postapalota építésére kiszemelt telek környékén haladéktalanul meg kell kezdeni.

De az építési kedv emelésére nem elég ennyi. Látjuk, hogy városunkban teljesen megállt az építkezés s faáris sok hátrány érte városunkat a nagyfokú lakáshiány miatt.

Intézményesen kell tehát az új építések lehetőségét elősegíteni.

Láttuk, hogy a MABI is csak úgy hajlandó bérpalotát építeni, ha legalább 15 évi pótadómentességet kap. Ami áll a MABI-ra, áll mindenkire. Ebből indult ki a MÉP városi klubja akkor, amikor elhatározta, hogy indítványt" tesz a közgyűlésnek, amelyben

Pótadócsökkentés

Hozzászólás az 1941. évi városi költségvetéshez