Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)

1941-01-11 / 2. szám

1941. január 11. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. A mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozom, hogy r Komáromban, Ferencz József-rakpart 11, sz. alaiti Ferhétz-féle vaskereskedést T átvettem. Főtörekvésem az lesz, hogy a m. t. vevőimet minden E tekintetben kielégítsem. Szives párt- -S fogást kérve, vagyok teljes tisztelettel GEDEON JÓZSEF Az országgyűlési képviselőválasztők névjegyzékének 1941. évi kiigazítása a visszacsatolt felvidéken Az országgyűlési képviselők válasz­tásáról szóló törvény szerint a sza­vazók névjegyzékét az 1941. évben ki­igazítás útján kell elkészíteni. Mint­hogy azonban a felszabadult felvidék és kárpátalja területén érvényes vá­lasztási törvény a trianoni ország te­rületére vonatkozó törvénytől eltér, mert a felszabadult felvidéken azok is szavazati joggal bírnak, akiknek a legutóbbi cseh választáskor választó­­jogosultságuk volt, a belügyminiszter külön rendelettel szabályozza a fel­szabadult felvidékre vonatkozó kiiga­zítási eljárást. Itt az ideje tehát, hogy mindenki polgári jogainak érvényesíthetése cél­jából kötelességének tartsa meggyő­ződni arról, vájjon a múlt évi név­jegyzékben választóként szerepel-e s amennyiben nem szerepelne, tartsa állampolgári kötelességének, hogy e hiányt az 1941. évre pótolhassa. A rendelet szerint hivatalból kell felvenni mindazokat, akik ebben az évben elérik a válaszlójogosiiltsághoz megkí­vánt életkori, ha egyébként választójogosultságuk nem vitás. Azoknak azonban, akiknek más jogcímén nyílik meg a folyó évben vá­lasztói jogosultságuk, kérvényt kell beadniuk szóban vagy írásban a névjegyzékbe leendő felvételük iránt. A választójogosultsági korhatárt elért személyek vallomást lesznek kötelesek be­adni a január hó elsején fennállott álla­potnak megfelelően. E célból a polgármester számláló lapokat kézbe- Síltet ki az illetőknek, tehát azoknak a férfiaknak, akik 26-ik, és azoknak a nőknek, akik 30-ik életévüket a folyó évben elérik. Ezt a számláló lapot lehetőleg sajátkezűén kell kitölteni akként, hogy az a kiküldőit hatósági közegnek január 15. és 31. közöli kitöltve á'adható legyen. A számlálólapot az ideiglenesen távolle­vőkről is ki kell állítani a hozzátartozók­nak, de figyelemmel kell lenni arra, hogy valaki több választ ónévjegyzékbe fel ne vé­tessék, hanem csak abba a névjegyzékbe, mely­nek területén rendes lakóhelye van. Az életkort lehetőleg születési anyakönyvi ki­vonattal, ennek hiánya esetén házassági anyakönyvi kivonattal lehet igazolni. Az állampolgárságot szintén igazolni kell. hacsak az állampolgárság vélelmezésének esetei fenn nem forognak. E vélelem alap­jául szolgálhat a születési anyakönyvi ki­vonat, lakásbizonylat, illetőleg helyható­sági bizonyítvány. A hadirokkant minősé­get »hadigondozási igazolvánnyal«, a tűz­harcost minőséget pedig az erre előírt igá­mon éreztem a száját. Egy pillanat volt csak. Aztán szédülni kezdtem, mintha óriási szakadékba esnék s csak esnék-esnék foly­ton lefelé: behunytam a szememet. — Köszönöm, fiúk! — hallottam messzi­ről s fogy kinyi ot am a szememet, Hé ’ly Ka­ka már bent siklott a Duna közepén. De hirtelen visszafordult. S mialatt mi moso­lyogni láttuk az egész nyomorult világot s rozsavirágillatot véltünk felfedezni a Nesz­mély felől búgó szélben s arra gondoltunk rendületlen hittel, hogy Somogyi doktort végleg eltettük az útból, Rédly Katinka így kiáltott felénk: — Ezért, fiúk, mind a kettőtöket meghív­lak a lakodalmamba! A lakodalom meg is volt farsang végén s arra hivatalos volt rajtunk kívül Kosztics Lábúd méltóságos úr is. S mikor Somogyi doktor vacsora után kivezette ifjú feleségét, Rédly Katinkát a szánhoz, hogy előbb a köbölkuti állomásra, onnan pedig Velen­cébe vigye nászúira s az egész fényes, se-» lyemruhás-frakkos násznép ott tolongott a búcsúzó pár körül, Kosz ics Lábúd méltósá­gos úr odalépett hozzánk az udvar messzeb­­bik sarkába s ennyit mondott nekünk: — No, édes gyermekeim, mi lesz azzal a nótával? S mi rátettünk, de úgy, ahogy még soha életünkben: »Lehullott a rezgőnyárfa ezüst­színű levele...« A szánkó kirepült az udvarból s mi rop­pant bánatunkat odacipeltük Rédly Katinka árvánhagyoft ablaka alá. Szomorú éjszaka volt, havaseső esett, a Dunán egymást gyi.­­kolták a jégtáblák. Süvített a szél. — Hej, testvér! —- szakadt ki a bánat zolvánnyal kell igazolni. A ház gondozója (háztulajdonos, ház­­kezelő, házfelügyelő stb.) köteles a ható­sági közeget eljárásában tőle telhetőleg támogatni és neki a kívánt és előtte is­mert adatokat és felvilágosításokat meg­adni. Azok, akiket a kiigazítás évében ké­résükre kell a névjegyzékbe felvenni, e kérésüket január hó 1-től 31-ig ten­­jcszthetik elő élőszóval vagy írásban a polgármesternél, mely esetben a kérelmező számlálólapot kap, melyet a kitűzendő határidőig be‘kell szolgáltatnia. - i A polgármester a számlátólapok átvizs­gálása során elrendelheti az érdekelt meg­hallgatását, mely esetben idéző végzést küld ki. Aki az idézésre alapos ok nélkül nem jelenik meg, 50 pengőig terjedő pénz­bírsággal büntethető. A felvidéki választásokra vonatkozó tör­vény alapján csak azt a magyar állam­polgárt lehet a választói névjegyzékbe fel­venni, aki igazolja, hogy a legutóbbi cseh­szlovák választásig, vagyis 1933. év máíus hó 19. napjáig a 21. éleiével belöllötte és ezt az időpontot közvetlenül megelőzően 3 hónapon át állandóan ugyanabban a községben la­kott. Zsidót csak akkor lehet a választói név­jegyzékbe felvenni, ha a választási tör­vényben megállapított kellékeken kívül igazolja azt is, hogy a zsidótörvény 4. §. 2-ik bekezdésében meghatározott feltéte­leknek megfelel, vagy pedig igazolja, hogy a törvény 2. §-a értelmében nem esik kor­látozás alá. A Idigazítás évére érvényes névjegyzék az újonnan felvettek és kihagyottak jegy­zékével együtt adja a névjegyzék-terve­zetet, melynek egy példányát a városházán közszemlére teszik április 15-től 30-ig. mely idő alatt azt bárki betekintheti, sőt le is másolhatja. A tervezet egy példánya április 15-től 30-ig a kir. járásbíróságnál is betekinthető, de városokban az egyes házakra vonatkozó részleteket egy-egv példányban az illető házban is ki kell függeszteni. r A névjegyzék-tervezet ellen a közszem­lére tétel ideje alatt felszólalással lehet élni a központi vá­lasztmányhoz. Jogosulatlan felvétel miatt bármelyik vá­lasztó, kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalást élő­szóval vagy írásban a polgármesternél kell előterjeszteni s azt meg kell indokolni és az előadottak igazolására alkalmas ok­iratokat is be kell mutatni. A felszólalásokat benyújtásuktól kezdve május hó 10-ig közszemlére kell kitenni, melyek szintén megtekinthetők, lemásol­hatok és írásban észrevételezhetők. , A központi választmány a hozzá felter­jesztett névjegyzék-tervezetet fel iilvizsgálat alá veszi és egyidejűleg elbírálja a felszó­lalásokat és észrevételeket is, halározatá1- ról az érdekelteket értesíti. Szalai Páibói. — Alighanem eipatko.ok a tavasszal. S óriási-nagy tenyereivel eltakarta az ar­cát. Én nem tudtam szólni, csak megnyom­tam a harmonikámon egy sípot: éppen az öreg-basszust találtam el. S ime, ekkor a sötétségből elővállott Koszlics Lábúd égigérő alakja. Odajött hozzánk, vállunkra tette a kezét. Sokáig nem szólt, végre nagyot le­gyintett az aranygyürüs kezével: — Sose búsuljatok, éles gyermekeim! Könnyes tekintettel néztem rá, mert érez­tem, hogy a lelkembe látott. S valóban, mert így folytatta: — Az asszonyoknak pedig sose higyjetek. Elkaptam a kezét, irgalmatlan erővel meg­szorítottam s úgy jajgattam bele a szomorú­mosolygós, kedves arcába: — Dehát a nóták, méltóságos úr, a nó­ták !... Ismételten legyintett. Lehajtotta a fejét: —- Tanuljátok meg, édes gyermekeim, a nóta mindig csak a miénk. A magunké. A magunk vigasztalására nótázunk a leg­nagyobb hatalommal. Aztán félhangon még ennyit tett hozzá: —■ Valamikor én is másnak nótáztam. Valamikor régen, Pesten, a Népszínház elő­adása után. S most mégis olyan árva va­gyok, mint itten a kastély előtt ez a lux­fenyő ... Elhallgatott s mi közelebb húzódtunk hozzá. S ugyanakkor a szívünk jajgatása r, iníha alábbhagyott volna valamicskét. Ti­­zennégyesztenu’ős múltam ezen a régi far sangon s Szaiai Pál husvétra töltötte volna be a tizenötödiket. KINEVEZÉSEK, ÁTHELYEZÉSEK — Pénzügyi kinevezések. Magyarország kormányzója Gaszner Ágoston, tatai m. kir. adóhivatali főnököt a VI. fizetési osz­tályba pü. főtanácsossá nevezte ki, dr. Retkes József pü. s. titkárnak pedig a pü. titkári címet és jelleget adományozta. A m. kir. pénzügyminiszter dr. Platz Er­nőt, Sydó Zoltánt, dr. Mátis Istvánt és Bánóczy Ferencet pü. tanácsosokká, dr. pzuchy Jánost és Vucskits Bélát pü. tit­károkká, dr. Spilkó Ferencet, dr. Sélley Andrást, dr. Pazár Lászlót és Rudolf Gyug. lát pü. segédtitkárokká, dr. Mihola Dezső, dr. Makay Kálmán komáromi, dr. Petrás Zoltán dunaszerdahelyi, dr. Pédery Fe­renc és dr. Szulacsik Lajos somorjai, dr. Ottmayer László tatai pü. fogalmazógya­kornokot pü. fogalmazókká, Puskás Jero­mos danaszerdahelyi és Mohos Lajos so­morjai adóhivatali főnököket állampénz­tári tanácsosokká, Béla Rudolf, Halló Je­nő, Honti Jenő, Konkoly Jenő, Sztama Márton, Bucsi Sándor és Stein János ko­máromi adóhivatali gyakornokokat állam­pénztári tisztekké, Bohony Nándort, D’Elia Ferencet, Slrobel Antalt, Nagy Ferencet és Benkő Lászlót a kiskőrösi, nagykőrösi, sajószentpéterí, tiszalöki, illetve adonyi m. kir. adóhivatalhoz, Tóth Dénest a verc­­bélyi m. kir. adóhivatalhoz adóhivatali gyakornokká, Mihalovics Istvánt szám­­lisztté, Lénárt Józsefet irodafőtisztté, Mé­száros Miklós tatai adóhivatali kezelőt irodasegédtisztté, Valach Ferenc, Bnday Gyula és Lengyel János komáromi, Hor­váth István dunaszerdahelyi, Varga Ist­ván somorjai adóhivatali, Trogmayer Je­­nőné és Pipiska János komáromi pénz­ügyigazgatósági díjnokot pü. kezelőkké ki­nevezte. — Kinevezések a bíróságnál. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Wesze­­lovszky János kir. járásbírónak, a komáromóvárosi kir. járásbíróság ve­zetőjének a »járásbírúsági elnök« cí­met adományozta, dr. Egry Aladár komáromi kir. törvényszéki bírót ta­nácselnökké, dr. Maurer Imre ko­máromi kir. törvényszéki jegyzőt Ér­sekújvárba kir. I örvény szó ki bíróvá, dr. Kántor Imre komáromi kir. tör­vényszéki joggyakornokot törvény­­széki jegyzővé, dr. Tibor István pá­pai ügyvédet a komáromóvárosi kir. járásbírósághoz jegyzővé, dr. Szen­de Istvánt és dr. Kerekes Pált pedig a komáromi kir. törvényszék­hez joggyakornokká nevezte ki. Komáromban, egy 40 éve fennálló fiiszerüzlet, teljesen újonnan épült házzal együtt eladó. A ház áll: 3 szoba, 2 konyha, üzlethelyi­ség és mellékhelyiségekből. — Cim a kiadóhivatalban. (6491 — Kinevezések, áthelyezések a komáro­mi postahivatalnál. Magyarország Kor­mányzója a m. kir. kereskedelem és köz­lekedésügyi miniszter előterjesztésére S z e­­gedi József m. kir. postahivatali igazga­tói cím és jelleggel felruházott főfelügye­lőt postahivatali igazgatóvá, a m. kir. ke­reskedelemügyi miniszter Beck Károly postamérnököt postafőmérnökké, Szabó Gyula postafőtisztet postafelügyelővé ne­vezte ki. A m. kir. posta vezérigazgatója J á r m a i Árpádot postaellenőrré, M o z­­g a y Benőt segédellenőrré, P r i d a 1 k ó Máriát kezelőnővé, Pócza Tamás forgal­mi díjnokot forgalmi gyakornokká, P i r i­­tyi Lajost és Túri Károlyt II. o. postia­­altisztté nevezte ki. Beck Károly posta­­főmérnököt Győrbe helyezte át és megy bízta a soproni postaigazgatóság II. építé­si osztályának vezetésével, dr. Szomo­­lányi Árpád postafelügyelőt Sopronból Komáromba helyezte át és megbízta a ko­máromi postaigazgatóság IV. osztályának vezetésével. Szabó Gyula postafelügyelőt Szamosujvárra helyezte és megbízta asza­­mosujvári postahivatal vezetésével. A sop­roni postaigazgatóság Dorner Pált a komáromi főnökhelyettesi teendők ellátá­sával bízta meg, dr. Nagy Bálint II. o. tisztet és dr. Körmendy Miklós for­galmi gyakornokot a soproni postaigazga lósághoz helyezte át közigazgatási gyakor­latra. Jármai Árpádot a nagyváradi postaigazgatósághoz helyezte át segédhiva­­íali főnökhelyettesi teendők ellátására. Tarr Béla I. o. tisztet Komáromból Szászrégenbe, Dedinszkv Hotimér II. o. tisztet Kolozsvárra, Dobó Dezső for­galmi díjnokot Marosvásárhelyre, Nagy Antal vonalfelvigyázót Nagykárolyba, és Bohunka László kisegítő szolgát Kézdi­­vásárhelyre helyezte át. ORION bőröndszuperben benne vannak a telepek és a keretantenna is. Kitűnő vétel rövid-, közép- és hosszúhullámon. Kapható m?ndf*n ORION r^* i<Á*rej’e»s kg ciánéi — Iparos-bál. A Komáromi Iparoskor ezidén is megrendezi hagyományos far­sangi háljál, jövő szombaton, január 18- án, a Központi szálló nagytermében. Az iparosbálok mindig kiemelkedő eseményei szoktak lenni a komáromi farsangnak s jelentőségüket növeli az a körülmény, hogy a bál jövedelmét az elaggott iparo­sok alapja javára fordítják. Komárom kö­zönségét tehát nemcsak egy igen kellemes szórakozás reménye viszi az iparosbálra, hanem az is, hogy megjelenésével jóté­konykodást cselekszik. A hál este 9 óra­kor kezdődik, belépőjegy személyenként 1.50 pengő, családjegy 4 pengő. Zenét az egyik kitűnő cigányzenekar fogja szolgál­tatni. — A gelléri SZMKE szinielőadása. A Széchenyi Magyar Kultur Egyesület gel­­léri helyiszervezete nagy sikerrel három­­ízben adta elő a Huszárkisasszony című zenés játékot, Sörös László rendezésében. A szereplők: Cscpv Sándor, Rácz Laios­­né, Kürthy Irén, Sörös Sándor, Sörös Fe­renc, Póda Latos, Fónad József, Kraszte­­nics István, KmszteT,tes Lafos, Puzs^r Ernő, Fónad Julia, Krasztenics Margit, Nagy Eszter, Vendég Antal, Bölcskey La­jos és Krasztenics Lajos II., kitűnően ját­szottak s tehetségük legiavát adták. Az előadást, amelynek létrejöttében nagv ér­deme van a lelkes Vendégh Lajosnak is, az egyesület saját zenekara kísérte, Sörös Sándor vezetése mellett. Igen szépszámú közönség gyönyörködött a darabban, amelynek előadását minden bizonnyal többször megismétlik még. Hölgyeik figyelmébe. Fűzőt, melltar­tót és csípőszorítót legjobb szabás­ban, legjobb kivitelben, jutányos ár­ban mérték után készít (orvosi ren­deletre is), fűzők alakítását és tisztí­tását vállalja ELBERTNÉ fűző­szalonja Komárom, Kiscsapó-ucca 8. — Népművelés a vármegyében. A Vár­megyei Népművelés javaslatára a V. K. Minisztérium újabb öt község számára utalt ki népművelési közrádió beszerzésé­re államsegélyt. Segélyt kaptak: Koppán­­monoslor, Partósujtelep, Macháza, Sárrét­puszta és Pathpuszta. — Örsujfalun január 4-én este 7 órakor volt népművelési is­­meretteríesztő előadás. Takáts Vince ig. tanító »Láthatatlan gyilkos« c. előadásá­val tárta fel az alkohol káros hatását. Magyar népdalok következtek, majd »Ki a legény a gáton« c. 1 felv. színmű került bemutatásra. Az előadás pattogó induló­val ért véget. — Bana község népműve­lési bizottsága január 5-én d. u. 6 órakor népművelési előadást tartott:. Maller Kál­mán »A Dunántúl földje és néprajza« cím­mel tartott értékes előadást. Újévi köszön­tők és szavalatok szerepeltek a műsoron, majd Szabó Dániel tanító »Füredi emlék« c. elbeszélése következett. Az előadáson nagyszámú közönség vett részt. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tu­domására hozni, bogy Komáromban, az Északi pályaudvarral szemben (vendéglő épületben) „Első Komáromi Rum- és Likőrgyártási üzem“ bejegyzett cég néven rum- és likőrgydriúsi üzemel nyiioiiam. Szives pártfogást kér: Kovács Mihály cégtulfodonos.

Next

/
Thumbnails
Contents