Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-30 / 13. szám
4. oldal KOMAROMI LAPOK 1940. március 30. Ma pestiek szinielöadása a Legényegyletben Szombat: ,,Feleség — vasárnap: ,,Édes ellenség” • Nagyszerű budapesti szinészegyüttes játszik ma és holnap este a komáromi Legényegylet színháztermében. A szinészegyütles az Országos Közművelődési Szövetség megbízásából jár az ország nagyobb városaiban, előadásainak tiszta jövedelme a finn testvérek megsegítését célozza. Komáromba a Jókai Egyesület meghívására jöttek el. A szinészegyültes a Felvidék nyugati városaiban játszott már s oly nagy sikerrel, hogy mindenütt megkérték az együttest: újra játsszék az egyes városokban. Igazi művészet, komoly színpadi játék, amit az együttes nyújt, hiszen két kidolgozott darabbal jár. Szombaton este Rókay János remeksikerű darabját, a Budapesten 150előadástért Feleség c. vígjátékot adják, vasárnap pedig Bónyi Adorján kedves színművét, az Édes ellenség címűt. A megnyitóbeszédet Kolár Mária mondja. Az előadáson valószínűleg pesti minisztériumi kiküldöttek i^ megjelennek. A két jótékonycélú s igazán színvonalas előadásra felhívjuk a figyelmet. Jegyeket elővételben az UNIO-boltban lehet kapni. Augusztusban tíznapos Nyári Egyetemtanfolyam lesz Komáromban A magyarországi városok nyári egyetemi tanfolyamaihoz Komárom is csatlakozik ezidén. A Keresztény ' Nemzeti Liga elhatározta, hogy augusztus havában tíznapos nyári egyetem-tanfolyamot rendez. A tanfolyam előadói neves egyetemi tanárok lesznek. Az előadások témáit egy bizonyos, időszerű témakörből fogják választani, hogy így újszerűséget biztosítsanak a komáromi tanfolyamnak s így bizonyos mértékben különbözzék a tanfolyam a többitől. A tanfolyam ideje előreláthatólag augusztus 1 10. között lesz. A tanfolyam előkészítő bizottsága már most megkezdte az előkészítést és kéri mindazokat, akik a tanfolyam hallgatói számára lakást tudnának biztosítani, hogy ezt jelentsék be a Kultúrpalotában (6. szánni ajtó), a vármegyei levéltárban és a Komáromi Lapok szerkesztőségében. Az érdekes tervre még többizben térünk vissza: reméljük, hogy a komáromi Nyári Egyetem nagysikerű lesz, s az idegenforgalom is hasznát fogja látni. Az elhunyt XI. Pius pápa édesanyja magyar volt és Bátaszéken született Mialatt Rómában a konklávé eldöntötte a megüresedett pápai trón kérdését, azalatt Baján és a szomszédos Bátaszéken a legnagyobb szenzáció erejével hatott a hír, hogy az elhunyt XI. Pius pápa anyjának rokonsága Baján él. míg születési helye a szomszédos Bálaszék. A múltban erről a magyar eredetről nem igen esett szó. Ennek pedig az az oka, hogy XI. Pius pápa édesanyja Gaili Teréz jóval előbb meghalt, mint amikor 1923 február 22-én pápává választották Balti Achille milánói érseket. A bajai család, mely ilyenképen közeli rokonságban volt az elhunyt XI. Pius pápával: Magyar István városi kézbesítő Kisesávolv városrészben éiö családja. Leányuk, Magyar Borbála okleveles tanítónő,* aki egyike volt a bajai érseki zárda tanítóképző intézet legjobb tanulóinak. A Szent Atya ereiben ilyenképpen ötvenszáz ilékban magyar vér keringett és aki tudatosan, vagy tudat alatt mindig szimpátiát s megértést tanúsított a magyar nemzet iránt s megértést tanúsított bajaink és célkitűzéseink iránt. Az Eucharisztikus Kongresszus megnyitásakor pedig atyai szívének áldását küldte a derék, buzgón vallásos magyar népnek. XI. Pius pápa édesanyja itt született a Bajától egy órányira fekvő Bálaszék községhez tartozó Lajvér-pusztán, a mull század harmincas éveiben. Az erre vonatkozó feljegyzések sárga, elfakult papírlapon a bátaszéki plébánián ma is fellelhetők. A harmincas években három Galli újszülött bejegyzése található fel. Galli Terézé, Galli Jeromosé és Galli Antalé. Galli Teréz, a pápa édesanyja a szabadságharc után. 1830 körül került ki Olaszországba. Magyarul és németül beszélt, Olaszországban pedig megtanult olaszul. A fiatal és csinos magyar leány itt ismerkedett meg Ratti Franceskóval, aki fonógyári tisztviselő volt, de maga is tulajdonosa egy kis fonodái üzemnek. Ebből a házasságból származott az elhunyt XI. Pius pápa, akinek szülei sokáig Desióban, egy kis lombardiai városban éltek. Galli Teréz testvérei, Jeromos és Antal itt élték le életüket ebben a kis dunántúli városban, Bálaszéken, ahol unokáik, mint érdemes polgárok élnek és dolgoznak, míg az egyik ág Bajára költözött.! Az unokák, akik nagybátyjukat tisztelték az elhunyt pápában: a Báján élő Willy Pélerné szül. Brumbauer Borbála, míg Bátaszéken a családi nevet büszkén viselő Galli Antal vendéglős. Bátaszéken érdekes eredete nyomozható ki a Galli-családnak. A család ős?, mint kőműves került Óla /országból Magyarországba és Bátaszéken telepedett le. Innen magyarázható. hogy később Galli Teréz éppen Olaszországba került. Galli Antal vendéglős anyja, aki ma nyolcvan éves, szüleinek elbeszéléséből még emlékezik olaszországi rokonainak emlegetésére, kikkel aztán az idők folyamán mindenféle kapcsolat és összeköttetés megszakadt. A családi kapcsolat kipattanása az elhunyt XI. Pius pápával, érthető feltűnést keltett úgy Baján, mint Bátaszéken. Az asszony meghatódott hangon mondja: Régen elkerültünk Bátaszékről, de azért elég gyakran hazalátogatok. Gyerekkoromban hallottam szüleimtől, hogy családunk egyik tagja Olaszországba került a szabadságharc után és olt nagy szerencsét csinált. A fiából Milánó érseke lett. Azt is tudtam, hogy nagynéném fiát pápává választották, — de ekkor a mi nagy szegénységünkre gondolva, elhessegettem a gondolatot a rokoni kapcsolatról és úgy gondoltam, szüleim személycserének leitek áldozatai. A bálaszéki Galli családnál pedig egyremásra váltják egymást a beköszöntők. Mióla a hír napvilágot látott, mindenki látni akarja az elhunyt pápa rokonát. Mert valóban nem kis dolog az, ami most kiderült és amit ha teljes bizonyossággal iratok nem is, de a Galli család leszármazottjai hagyományként őriznek. Eddig 262 pápa volt a katolikus egyház fennállása óta, de magyar pápa, vagy legalább is magyar eredetű, magyar vérű pápa még nem ült a pápai trónon. Ez az első eset, ami most derült ki, hogy XI. Pius pápa személyében egy félig magyar vérű pápa ült a trónon, Szent Péter örökében. Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44. Rádió-, villany- és műszaki szaküzlef. CORDATIC autógumi, R1V golyóscsapágyak, a világhírű STEYR-PUCH motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és rendes kerékpárok, a CONTINENTAL írógépek és PFAFF varrógépek körzetképviselete. A PÁTRIA gramafonlemez újdonságok és egyéb gyártmányok is, valamint az összes cikkek nagy választékban raktáron. Villanyszerelés! Javító műhely! MILÜS FOGALOM Vas aló nö k felvétetnek/ Gyermeki szavak az ibolyához Kék ibolyácska, itt a tavasz! Enyhe, mosolygós, napsugaras. Szende szemecskéd nyisd ki, nevess, szirmod a szépség kék szeme lesz. Kék ibolyácska, képzeletem messze repül most: ...jössz-e velem? Van Budapesten egy temető: ott van a sírja, ott pihen ö. Nincsen egyéb porsátra fölött: csak a kietlen, barna rögök: kék ibolyácska, oh, ha lehet, olt nyilogasd kis kék szemedet. S majd. ha Anyácskám bús szeme, mint csillag, az égről földre tekint, súgd neki, hogy nem mész sehova, mert fia küldött téged oda. Mézes Lajos. A Hivatásszervezetbe tömörül a komáromi munkásság? Már több ízben beszámoltunk arról a nagyszerű működésről, amelyet városunkban a Hivatásszervezet helyi szervezete kifejt. Laesny József körzeti titkár a központ és a helyi hatóságok támogatásával nagy munkál fejt ki a komáromi munkásság sorsának jobbrafordulásáért. Most hetek óla folytak a tárgyalások a volt cseh vörös szakszervezetekben tömörült munkásság vezetőivel, amelyek azl célozták, hogy a voll nemzetközi eszmékért lelkesedő munkástömegek lépjenek be együttesen a keresztény, magyar nemzeti célok szolgálatában álló Hivatásszervezetbe. A tárgyalások kedvező mederben folytak és a komáromi munkásság szakszervezeti vezetői megértették, hogy ma magyar munkásnak csak a Hivatásszervezetben van helye, ha nemzete és hazája érdekeit akarja szolgálni. Ma, szombaton este 7 órakor a Királypüspök uccai Munkásotthonban a komáromi Hivatásszervezet vezetősége tagértekezletet tart, amelyen részt vesznek a volt vörös szakszervezetek vezetői is. A Hivatásszervezet központja részéről Meggy essy Sándor országos elnök és Vida István országos főtitkár jelennek meg és vesznek részt a döntő tanácskozásokon. A komáromi Hivatásszervezetet Laesny József körzeti titkár és a vezetőség képviseli. Ezen értekezleten készítik elő a volt vörösszakszervezetek beolvadását a Hivatásszervezetbe. A komáromi munkásság végre belátta, hogy ma hol a helye. A Hivatásszervezet eddig elért nagy sikerei minden tekintetben biztosítékot nyújtanak, bog}- nem foglalkozik politikával, hanem egyedül csak érdekvédelmi szervezet, amely egyedül a keresztény, magyar munkásság jobb sorsáért s ezáltal a boldogabb Magyarországért harcol! vegyiisztiiása és festése Komárom, Nádor-utca 3,48. Telefon 292. Mátyás király és Komárom Irta: Baranyay József dr. III. Mátyás király kifejlett műizlését, müpárlolását mi sem bizonyítja jobban, mint a budai, visegrádi, tatai és különösen a komáromi lündérpalotái. E mesék világába illő várkastélyokat korát jellemző színes nyelvezettel Bonfini, Mátyás király udvari történésze írta le. Vannak, akik Bonlini leírásait hízelgő udvaronc írásoknak tekintik, de ezeknek nincs igazuk, mert ezeket Bonfini akkor írta, amikor Mátyás már nem élt. Mátyásról írt elismerő, hízelgő sorok mit sem használlak Bonfi inek, sől ártottak neki, hiszen Ulászló azt akarta, hogy őt dicsőítse írásaiban, ne a meghalt Mátyást. És ez az idegenből ideszakadt Bonfini annyira ragaszkodott még holt ura emlékéhez is. hogy elhallgatolt, semhogy Mátyás dicsőséges kora után Ulászló nyomorúságos idejét fesse le. így cselekedett egy idegen, sajnos, a magyar főurak közül sok tanulhatott volna Bonfinitől. »A Csallóköz sziget szögletében írja Bonfini — a nagy területen épült Komárom vára látható. Tágas udvarán nagyszerű paloták emelkedtek, mindenhol roppant költséggel készült gerendázatos menynyezettel.« Itt, Komáromnál horgonyzott a Dunán a velencei és ferrarai minta szerint készült Bucentaurusnak nevezett, aranylemezekkel kirakott díszhajó, amely a királyi pár és Udvarának vizi kirándulásaira szolgált és valósággal palotaszerűcn épült dísztermekre és lakosztályokra oszlott. A Bucentaurus, vagy Bucsentóró, az a díszhajó, amelyen a velencei dogé minden évben, Mária mennybemenetele napján kihaj ózolt és a tengerbe aranygyűrűt dobott és ezzel eljegyezte a tengeri Velence nek. Az utolsó Bucentaurust Velencében a franciák égették el 1798-ban, az aranylemezekéi pedig magukkal vitték. E gyönyörű díszhajó, amelyen külön nappali, ebédlő, társalgó és hálótermek voltak, minden pillanatban készen állott, hogy a királyi családot és fényes kíséretéi vizi kiránűu’ásra vigye. Mátyás a komáromi várat teljesen helyre álíitá és igen sok díszes épületet is emelt itt. A művészetet, fényűzést kedvelő királytól nem is leheteti várni, hogy a szűk és még az Árpádok korában épült komáromi várban jól érezze magát minden átalakítás és kibővítés nélkül. Olyan fényt és pompát varázsol! ebbe a régi, ősi várba, hogy ill szívesen és hosszabb ideig is lartözkodoll. Mátyás komáromi palotái és kertjei a reneszánsz Ízlésnek megfelelően telve voltak klasszikus tárgyú szobrokkal. A remek berakáséi mozaikok, süppedő, drága szőnyegek, gobelinek, művészi bútorok, festmények, remek faragványok, domborművek, színes üvegszekrények tele érmekkel, aranyszobrokkal, valósággal elbűvölték a szemlélőket. Mátyás Komárom várát nem erősséggé tette, hanem káprázatos fényű királyi lakká. Azon a félszigeten, amelyet a Nagyduna és Vúgduna összefolyása alkot, gyönyörű díszkertet létesített, amelyben tornyok, mulatóhelyek, víztartók, aranyhalas medencék, színes szökőkutak, virággal szegélyezett utak váltották föx egymást. É remek parkból márvány lépcsők vezettek le a locsogó habokhoz, ahol lágyan ringó díszcsónakok várták a királyi párt, a bájos udvarhölgyeket és a deli, nemes lovagokat. De nemcsak királyi palotát, hanem szebbnél-szebb épületeket is emeltet a komáromi Duna partján kísérete, udvara számára. A fentebb említett díszkerten kívül a dunai szigetet is ellátta gyönyörű parkkal, amely elbűvölte a szemlélőt. Komáromtól Táláig Mátyás király dísz- és függőkerteket létesíttetetl, tele gyönyörű növényzettel, szobrokkal, rózsalugasokkal, mesterséges barlangokkal, halastavakfa', vízesésekkel, szökőkútakkal, pihenő kerti házakkal, útvesztőkkel, teker vény ep lahirintekkel. ‘ Tele volt ez a csodálatos kert hazai, külföldi madarak kalitkáival, ritka állatok ketreceivel. Magas bokrok, ritka gyümölcsfák, madárdaltól hangos berkek, remek, sugáregyenes fasorok,’ zöld gyepágvak és gyeppadok, márvány fürdőmedencék, színes kövekkel és kavicsokkal kirakott utaK, szőllővel és repkéiinyel hefuttatott tornyok, díszes faragásé kilátók, a kert-, vadőrök és solymárok, királyi madarászok csinos házai tarkították ezt a tündérligetet. (Folyt, köv.) A könyvelés bizalom dolga. Könyveltessen szakemberrel. Spiel- Borger Béla Komárom, Ilalászueca 4. (Hl)
