Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-23 / 12. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1910. március 23. MEGALAKULT A FELSŐM AGYARORSZÁGI HITELBANK Egyszer az életben... adódik az a ritka alkalom, hogy a világ fővárosaiban tomboló sikert aratott az egyiptomi ezerarcú csodavarázsló és társulatának csodálatos varázsrevüjében gyönyörködhessünk! 32 számból álló vllágattrakclő! Tündérl látványosság 1 Káprázatos kiállítás! Eredeti keleti kosztümök! 2 Y4 órás előadás ! Élmény! Humor! Szórakozás! Előadások: 1940. április 2—3—4-én, (kedd, szerda, csütörtök) a Katolikus Legényegylet színháztermében. Helyárak: 2.-, 1.60, 1.30, 1.pengő, 70 és 50 fillér. Jegyelővétel .UNIÓ* könyvkereskedésben. Ajánlatos a jegyeket előre biztosítani! Emléktábla leleplezés Komáromban Március 15-én, a szabadság emlékünnepén lélekemelő ünnepség l'olyl le Komáromban díszes közönség előtt, a ’jónevű Laky-féle vendéglőben, a Megyercsi utcában. Ekkor leplezték le azt a díszes márvány emléktáblát, amely az alábbi feliratáv al mindent megmagyaráz. Az emléktábla felirata a következő:-1920-ban e helyiségben bontotta ki a diadalmas nemzetmentés lobogóját az Országos Magyar Kisgazda. Földműves és Kisiparos Párt Fussy Kálmán és társai kéz-, deményezésére. A díszes márvány emléktábla szívbrmarkoló felavató beszédét dr. Dűl seb Ottó vármegyei jegyző mondotta, kiemelvén Füssy Kálmán országgyűlési képviselő hervadhatatlan érdemeit. Ugyancsak Füssy Kálmán nemzetvédő munkássága előtt hajtották meg a meleg elismerés zászlaját Szabó Gyula, P a t a k y László országgyűlési képviselők, dr. Baranyay József, a »Barázda« felelős szerkesztője. K r i s t ó f Sándor lovag, pártigazgaíó, Füssy Kálmánra és a komáromi szekeres gazdákra ürítette poharát. Közben megérkezett Ja ross Andor felvidéki miniszter alábbi távirata: »Az Országos Kisgazda és Kisiparos Párt húsz év előtti zászlóbontásának emlékünnepén lélekben én is köztetek vagyok és együtt emlékezem veletek a megszállás húsz éve alatt megvívott harcainkról. Adja Isten, hogy ugyanazzal a kitartással és eredménnyel tudjunk munkálkodni megnagyobbodott hazánk és népének boldogabb jövőjén jaross Andor.« A kedves, családias hangulatú összejövetel meleghangú táviratban köszönte meg Jaross Andornak a fenti együttérzését. Sok kedélyes, vidám hangulatú felköszöntő hangzott még el a fentieken kívül és az emelkedett, baráti hangulat sokáig összetartotta a társaságot, amely felejthetetlen kedves emlékekkel gazdagon távozott a pompásan sikerült társasvacsora után. Orvosok ezrei ajánlják a Togal-t rheumatikus és köszvényes fájdalmak ellen idegfájdalmaknál, fejfájásnál, tag- és izületi fájdalmaknál, valamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban. P. 1.60. (445) Gazdasági és hiteléletünknek jelentős eseménye a Felsőmagyarországi Hitelbank R. T. kassai pénzintézet megalakulása. Az intézetet az alapítók azzal a céllal hozták létre, hogy fiókhálózatával és kirendeltségével hathatós támogatója legyen a visszacsatolt felsőmagyarországi terület gazdasági és hitelérdek cinek s hogy közreműködjék az említeti terület lakosságának a megnagyobbodott ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolódásánál. Az intézet megalakulásáról az alábbiakban számolunk be: A Felsőmagyarországi Hitelbank R. T. Kassa, mely hivatva van elsősorban a Szlovák Általános Hitelbank R. T. és a Légióbank R. T. felső magyarországi fiókjait. átvenni, március 19-én délután 6 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését Budapesten a TERE nagytermében politikai, gazdasági és hiteléletünk reprezentánsainak nagyszámú részvétele mellett. A Felsőm agyarországi Hitelbank R. T., mini a Pénzintézeti Központ tagja, 2.5 millió pengő alaptőkével és 250 ezer pengő tartaléktőkével április 1-én kezdi meg működését Kassán, valamint Beregszász, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Komárom, Losonc, Munkács, Rozsnyó, Tornaija és Ungvár városokban nyitandó fiókjaiban. Az alakuló közgyűlésen gróf R évay István ismertette az új intézel célkitűzéseit. Rövid történelmi visszapillantás után rámutatott arra, hogy az új bank célja a visszacsatolt felsőmagyarországi terület gazdasági és hitelérdekeinek hathatós támogatása Nagy halottja van a magyar katolikus Egyháznak. Majláth Guszl á v K á r o 1 y g r ó f, c. érsek. Erdély voll püspöke március 18-án. ,a budapésli Yöröskercszl kórházban 76 éves korában meghalt. A lesújtó halálhír városunkban is mély megillelődést keltett, amit a Szí. András templom harangjai is hirdetnek, mert az elhalt érsek 1894-től 1897-ig Komáromban működött mint helyettes-plébános és e rövid három év alatt feledhetetlenné lelte nevét buzgó életével, hatalmas alkotásaival és jótékonykodásával. Mini az ifjúság nagy darálja felépítette a ma is nevét viselő kát. fiúiskolát, az iparosifjúság körében pedig megalapította a Komáromi Kát. Legényegyletet és ennek intenzív működése céljából saját költségén székházul is építtetett számára. Az ő nevéhez fűződik a Szent András templom 1896. évi restaurálása, amikor a régi csonka tornyokat a ma is látható csúcsíves tornyok cserélték fel. Megalapítója volt nemcsak Komáromban, hanem az egész országban a tanulóifjúság Mária-kongregációjának, életrehozta Komáromban' az Oltáregyleteket és más egyházi intézményeket. Soha nem látott részvéttel és áldozatkészséggel sietett a szegények segítségére. Jótékonysága példabeszédszerű volt. Szegény szülők tehetséges gyermekeit taníttatta, a szemérmes szegényeket a névtelenség homályába burkolózva támogatta, a szegényeket valláskülönbség nélkül felkereste, vigasztalta és segítette, betegeit állandóan látogatta. Ahol az igazi szegénységről meggy ős az említeti országrész lakosságának a megnagyobbodott ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolása. Az új pénzintézel a Szlovák Általános Hitelbank, valamint a Légióbank felsőm agy7arországi fiókhálózatának üzletállományával együtt tulajdonába veszi az intézetek Kassán és az egyes fiókok székhelyein lévő intézeti székházail is, amelyek mindegyikében Trianon előtt egy-egy régi, több évtizedes múltra visszatekintő magyar pénzintézel működött. Lélekemelő ludat mondotta gróf Révay, — hogy e székházak húszévi megszakítás után ismét magyar pénzintézetek otthonául szolgálhatnak. A közgyűlés a szokásos formalitások után kimondotta a megalakulást. Az új intézel elnökévé egyhangú lelkesedéssel gróf Révay Istvánt választotta meg, az igazgatóság tagjaivá pedig Király József esperes-plébánost, Kulhv Géza dr. -Hanza - elnököt, P a p p Mihály orszgy. képviselői, Pa laky Tibor dr. államtilkárt, S z c n l -1 v á n y József orszgy. képviselőt és U 1 eeil Rudolf bankigazgatót. A felügyelőbizottság elnöke Rázgha Károly, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara elnöke lett, tagjaivá pedig gróf Esterházy Kázmért, dr. Ragályi Antall, dr. Yohl Sámuelt és dr. Vitovskv Ottokárt választották meg. Az új pénzintézet vezérigazgatójául Lükő Gézát sikerült megnyerni, akiben az új intézet, mint régi szakemberben és a Felvidék gazdasági életének egyik legjobb ismerőjében, arra leginkább hivatott vezetőt kapott ződölt, ott az ő jótékonykodása állandósult, segélye minden hónapban pontosan megjelent és még Komáromból történt eltávozása után is igen sokan tovább is részesei voltak áldott j ó tékonyságának. 1897 május 1-én szentelték püspökké, ekkor távozott el Komáromból és átvette az erdélyi püspökségei, melyei 40 éven ál vezetett csodálatos buzgalommal és igaz krisztusi szeréténél. A háború után Erdély halalmi erővel elszakadt ugyan az anyaországtól, de Majláth gróf magyar lelke nem szűnt meg a magyarság érdekeit szivén viselni mindaddig, amíg 1935-ben a gyilkos kór meg nem támadta. Ekkor vonult vissza súlyos betegen a budapesti Vöröskereszt kórházba, itt ünnepelte meg 1937. május 1-én püspökségének 40 éves jubileumát. Majd látván, hogy egészségi állapota nem javul, lemondott püspöki méltóságáról. Ekkor nevezte ki a római pápa címzetes érsekké. Betegágyából azonban löbbé nem kell fel. ' Március 26-án lemelik Rudapesten a Mátyás templomból, ahol püspökké szentelték. Földi maradványait kívánsága szerint az általa alapított Regnum Mariánum kápolnájának kriptájában helyik el örök nyugalomra. Értesülésünk szerint temetésén a komáromi róm. kát. egyházközség küldöttségileg képviselteti magát, lelkiüdvéért pedig április 6-án reggel 8 órakor gyászmise lesz a Szent András templomban. »Akit hívei szerettek, nem ball meg, csupán elköltözött.« Igmändi keserüvíz.»<>i 3 ujjnyi Sokkal olcsóbb itthon a hazai „Igmándi“vízzel kurázni, mert fölényesen pótolja a drága külföldit. Mátyás király és Komárom Irta: Baranyay József dr. II. Mátyás király 1465-ben történt első komáromi látogatása nagyobb port vert föl, mini gondolnók. Guthy Országh Mihály nádor tudatja a vasvári káptalannal, hogy Pál csornai prépost előtte jelentette, miszerinl 1465. évben húshagyó kedd táján, midőn Mátyás király Komárom várába akart átkelni, a király rendeletére a zegei révből egy nagy hajót, amelyet közönségesen kerepnek hívnák, amely szóból eredt volna a kerepesi rév neve, a komáromi révbe küldőit abban a biztos reményben, hogy hajóját az átkelés után visszakapja, de gadóczi ökrös János és Tihanyi János ösztönzésére, továbbá a budai vár provizorának meghagyására Konompai Horváth István és Nehéz Péter komáromi várnagyok nem akarják visszaadni a hajói, hiába kérik. E hatalmaskodás miatt 100 arany forint kára volt a panaszosnak. 1489 március hó 25-én Mátyás elhagyja Bécset. Kínzó fájdalmai nem engedik, hogy kocsin legye meg az utat Budáig, lassú hajóra száll ő, aki gyorskocsin és lóháton azelőlt hihetetlen hosszú utakat tett meg rövid idő alatt. Hajóútjukat Komáromnál megszakítják és kiszállnak a kedvenc várba. Velük van Beatrix királyné is. Mátyás e komáromi látogatása alatt történt egy különös jelenség, amelyből Mátyás király udvari történetírója, a jó Bonfini mester és a jósok megjövendölik a király korai halálát. Az esetet így írja meg Bonfini: Kevéssel az előtt, hogy Bécsiből Budára indultunk és a király Komáromnál megállott, a komáromi várkapu felett emelkedő torony csúcsán egy gólyafészkel láttunk, amelyből négy idegen gólya kimarta a fészek lakóit és egymással marakodtak a fészekért. A király meghagyta, hogy néhány udvari emberrel együtt nézzem meg, hogy mi lörtént ott? Én akkor — írja Bonfini — egy isteni sugallatra megjósoltam barátaimnak, hogy Magyarország nyugalma még ez évben megzavartatik, mert közel a király halála, Magyarország pedig négy pártra fog szakadni, mert négy király fog harcolni Magyarországért. A király gyengélkedése megerősítette jóslatomat.« Sajnos, a jó Bonfini mester jóslata hamarosan beteljesült. Budáról újra visszamegy Mátyás Becsbe, útközben ekkor is időzik Komáromban. A bécsi levegő Se hoz enyhülést a király súlyos, bajára. A nagy király iszonyú kínok közüli meghal Bécsben. ■Futótűzként terjed el a rettenetes hír, a nép följajdul, hogy meghalt Mátyás király, oda az igazság. Es mintha megéreznek ezt a súlyos csapást az elemi erők, állatok is: orkánok pusztítanak az országban, a Duna kiönt medréből, a budai várban a király kedvenc oroszlánjai hirtelen elhullanak. Az elhunyt király holttestét nagy gyászkísérettel hazahozzák a Dunán. Ékkor teljesítene legszomorúbb szolgálatát Mátyás dicső hajóhada az elhunyt királynak. A fejedelmi jelvényekkel földíszített koporsó fekete posztóval bevont hajón voll díszesen fölravalalozva. így eveztek le lassan az árván maradi Buda vára felé. A megható, méltóságteljes vizi gyászmenetet Bodó Gáspár, a király első udvarnoka vezette. Szívetfacsaró látvány volt, amikor a gyászmenel Komáromnál megállapodott. Az egész város apraja, nagyja, nők, férfiak egyárául gyászruhába öltözve kimentek a hömpölygő Duna partjára, könnyes szemmel, sokan hangosan sírva, zokogva szemlélték a fekete hajót, amelyen a nagy, a dicső, a jóságos és igazságos király koporsója pihent. Amidőn a fekete hajók hosszú sora leereszkedett a Dunán lassan, méltóságteljesen, Csallóköz népe kiállt a füzesekkel szegélyezeti partokra, hogy utoljára búcsút intsen bálványozott fejedelmének. Az árván maradi csallóközi vadászok, madarászok, solymárok bús melódiákat csaltak ki vadászkürtjeikből, a megriad! vadászsolymok keservesen vijjogtak, szárnyaikat idegesen csapdosták, a pásztorok tülkei és sípjai keservesen szóltak. A nép sírt, könnyéit törölgette, kendővel, kalappal, süveggel, zászlókkal intett búcsút az örökkévalóság honába úszó fejedelemnek. A parton búcsút intő népsokaság között nem egy szerelmes leány és asszony könnyezett, akiket Mátyás királyi voltát elhallgatva, mint szerelmes lovag, vagy vadász keresett föl titkos, szerelmes találkozókon. Könnyeztek ezek is, pedig nem is sejtették, hogy nemcsak a dicső fejedelem koporsója úszik ott előttük, hanem szerelmes szívük bálványa, királya is... (Folyt, köv.) MILUS vegyiisztiiása és festése FOGALOM Komárom, Nádor-utca .. 3, 48. Vasaló nő k j elv étet ne k ! Telefon 292. | f Majláth Gusztáv Károly gróf |
