Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-09 / 10. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. március 9. Rendkívül nagy sikerrel folyt le a Komáromi Dalegyesnlei idei hangversenye A koszorús Komáromi Dalegyesület szombaton, március 2-án este hang­versenyt rendezett a Kultúrpalotában s a hangverseny oly teljes erkölcsi s közönségsikerrel lolyt le, amilyenre az utóbbi évek komáromi művelődés-tör­ténetében alig van példa. Nemcsak a Dalegyesület megszokott törzsközön­sége jött el meghallgatni a nagyszerű műsort, hanem a hangverseny a két parton fekvő Komáromnak olyan ér­deklődő tömegeit mozgatta meg, amily tömeg eddig ritka alkalommal kereste fel a hangversenyeket. A közönség valóban művészit kapott: a férfikar, a vegyeskar s a zenekarral bővült hét­­szólamú kar éppoly hatalmas sikert ért el, mint Nagypúi Lászlónak, az Operaház tagjának szólóéneke. Minden tekintetben kifogástalan, művészi est volt s akik most hatot­ták először a Dalegyesületel. akik most vetlek először tudomást Komá­rom kultúráüs életének zenei részéről s arról a nagy szerétéiről, amellyel a Dalegyesületet a daj s a muzsika mű­velésének útján kíséri, azok csodál­kozással vegyes örömmel vették tudo­másul. hogy »Komáromban ilyen is van!« A siker és a sok-sok megérdemelt Laps természetesen elsősorban a Dal­egyesület kórusának, zenészeinek s a kiváló karmesternek, Schmidt Viktor­nak szólott. Végre ismét vegyeskart hallhatott Komárom. Nagyszerűen összeválogatott műsor, jó irányítás, a dalnak szereidé, fegyelmezett kar s jó énekhangok: ez tette melegen si­keressé a Dalegyesület negyedik, nagy­szabású, zenekarral gazdagított hang­versenyét. Bevezetőül Szombathy Viktor szó­lott a közönséghez, »egy békés, ró­zsaszínű Európa nevében, összhangja reményében«, — majd az egyes szá­mok előtt ismertette a zeneművek szerzőinek életét s a művet magát. Erkel: Hunyadi László c. operájá­nak nyitányával kezdődött a hang­verseny, a zenekar játszotta nagyvo­nalúan, biztosan. Kodály: Karádi nó­ták című férfikara, Händel: Makkabe­­us ,lúdás c. oratóriumának győzelmi kórusa s Bárdos egy népdalszvitjé­nek eléneklése viszont a vegyeskar nagy sikere volt. A hétszólamú vegyes­­kar s a zenekar Goldmark: Sába ki­rálynője c. operájából énekelt elegy részletet. A hatások tehát egyre fo­kozódtak, a lágy finomságtól a szü­net előtti utolsó szám döbbenetes for­téjáig vele szállt a közönség lelke a karéval, a zeneélvezők gyönyörködtek a részletek művészi finomságában, a melódiákban s Schmidt Viktor karve­zetésének föltétien biztosságában. A hangulat és a siker ereje fokozódott a szünet utáni számokban. Nagypál László finom tenorja csendüli föl Schmidt Viktornak három dalában. A mély lelki rezonanciákat megszólal­tató, hangulatos, művészien írt dalok szövegét Juhász Gyula, Szép Ernő és Urr Ida írta. A második dalt meg is ismételtette a hallgatóság: a dal szí­vekbe lopta be magát s a ragyogóhangú, pompás előadású Nagypál László, a szerzővel s a finoman kísérő Ssnd­együtt lein János zongoraművésszel valóban megérdemelt tapsokat kapott. Majd Palmgren finn zeneszerzőnek költői finomságú Bölcsődalát, Pol­­dini Farsangi lakodalmának két vi­dám, kedves részletét énekelte el a Dalegyesület. A Hóember« című Pol­­dini-szerzeménvl ismételni kellett. Nagypál László, a Farsangi lakodalom Kálmán diákjának belépődalát éne­kelte el és ismételte meg, hatalmas si­kerrel. A közönség igazán művészi énekben, kultúrált hangban s töké­letes előadásban gyönyörködött. Wagner Tannháuserének bevonulási indulója került sorra ezután: a nagy­szerű kar hatalmas dinamikus erőket szabadított föl, zengett az ének, ha­tásosan kísérte a zene! A Kultúrpalota nagyterme ezúttal kicsinynek s szűk­nek bizonyult, a hangok orkánja fel­csapott s a muzsika birodalmában boldogan találkozott a hallgatóság az éneklő, muzsikáló karral. Schmidt Viktort illeti elsősorban az elismerés azért, hogy mind a zene­kart, mind az énekkart nagy hozzá­értéssel, tanultsággql, lendülettel s a szükséges eréllyel irányította. Minden erő s minden finom lágyság kifejezést talált, lendület és simulékonyság, ha kellett, báj, ha kellett, erő volt az előadásban. Hosszú munka, nagy fá­radság eredményét köszönthettük, de köszönthettük az áldozatos hölgyeket s férfiakat, az énekfáir s a zenekkir fá­radhatatlan, lelkes tagjait is. Fárad­ságot nem ismerve, lelkesen állottak klasszikus zeneszerzők szolgálatába, hogy két órára feledtessék Komárom zenekedvelőivel a gondokat, hogy két órára gyönyörködtessenek. A Dalegyesület ezévi hangversenye talán egyike volt a legkülönbeknek. amelyeket eddig hallhattunk. Nem a szokványos elismerő-frázis ez, hanem az egész hallgatóság és a tárgyilagos bíráló egybehangzó véleménye. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy szönyegüzletemet megnagyobbítva és kibővítve úri- és női divatárucikkekkel Nádor-utca 25. sz. alá helyeztem át (a volt Kertész-féle üzlethelyiségben) Kérem a nagyérdemű közönség további szives párt­fogását. Tóth Sándor 1*7 Mély tisztelettel: IRODALOM ÉS MINDENKI VISSZATÉR... Szombathy Viktor legénye Stádium kiadás. íme, megérkezett az a regény, me­lyet egykori kisebbségi életünk leg­jobbjai sürgettek, melynek megjelené­sét a közvélemény oly türelmetlen szívvel leste és amely könyv oly hű­ségesen reveláija sorsunkat az anya­ország minden magyarja számára. íme, megérkezett a regény és a kor­­társ állapítja meg, hogy kisebbségi életünknek, egymillió magyar életé­nek érdekfeszítő, fekete drámáját mű­vész örökítette meg. Teljes, komoly és nagyszerű munka, s egyben kor­­dokumentum Szombathy Viktor regé­nye. Lapjairól felsír a kisebbségi lélek keserve, megalázóttsága, felsikolt a magyarság társlalan, árva űzöttsége, de megzendül benne — mint öreg zsoltárokban — a magyar lélek le­­bírhatatlan erejének, harcos magára­­találásának himnusza is ... Tiszta erő­­val tör elő és mutatkozik meg a sokat invokált »genius loci«, ennek az ősi magyar földdarabnak sajátos szépsé­gében felragyogó lelke és ennek a lé­leknek áhitatos áldozata az örökéletű nemzeti gondolat előtt... A SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM (Budapest centrumától 12 percre.) - A legideálisabb magaslati gyógyhely. - Tökéletes klinikai berendezkedés. - Penzió: P 14-tól. (Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA) 277/1940. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Bogva községnek a zsemlékesi, kisörvé­­nyi és keresztági vizeken levő halászati joga Bogyán a községházán 1940. március 14-én délután 3 órakor megtartandó nyil­vános árverésen 1910. április 1-től 1943. március 31-ig terjedő három évre haszon­bérbe adatik. Kikiáltási ár a zsemlékesi halászati jog­ra 100 P, bánatpénz 20 P, a kisörvényi és kereszt ági vizekre 1 1 P, bánatpénz 1—1 P. Az árverési feltételek Bogyán a község­házán a hivatalos órák alatt megtekint­hetők. Bogya, 1940. Bíró körjegyző. március 2. Holló (108) József bíró. (*) Férfi és női fehérneműek, férfi és női pijamák, női ruhák és pongyolák, leányka Bocskay ruhák minden nagy­ságban, elsőrendű kivitelben Krausz Samu cégnél Komárom, Baross u. 6. Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE jön és felkeresi Szabó László és Társa DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11—13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, flanell, függöny, szőnyeg, vászon és damaszt áruk nagy választékban 1069 Szombathy látta, tapasztalta a fal­vak magyar népének heroikus erőlkö­déseit, roppant szépségükben megin­dító mozdulásait, olykor tántorgó hő­­köléseit, de mindig magárataláló ősi erejét. Látta, élte a magyar városok önemésztő lázait, tapasztalta az egy­szerű emberek elpusztíthatatlan hűsé­géi, az elemi- és középiskolák pedagó­gusainak merszes magyar hitvallását. Szeme előtt lebegett a komáromi ben­cés-gimnázium igazgatójának és tanári karának nagyszerű, bátor és tiszta küzdelme — és ezekből a szépséges, ércbőlvert, becsülete§ lelkekből szü­leteti meg a regény főhősének, Be­­rinkei Tamásnak fenséges tisztaságú, örök magyar pedagógus-profilja. BáLor férfiak mellett csak bátor nők állhatnak, s így sok nagyasszony pél­daadó, világító vonásaiból mintézódik meg Borosné drágalelkű, mások baját hordozó, örökké tevékeny nőalakja. Szombathy éles szeme jól látja a ki-* sebbségi élet alkalmazkodó, kaméleon magyarjait is, kiket elkap az új impe­­riumból remélhető gyors karrier má­mora; látja a sunyi, áldozatra képte­len apró és gyenge sLrébereit az étel­nek, italnak, állásnak és zsíros ké­nyelemnek. Pompásan látja a »négyszemközti magyarokat«, akik homályos uccákon, hangjukat suttogásig lehalkítva sza­valtak áldozatról, kitartásról, becsü­letről anélkül, hogy népükkel, fajtá­jukkal szemben csak egyszer is becsü­letesek lettek volna. Pereg d regény ízes, zamatos nyel­vezete, törés nélkül ível érdekfeszítő cselelcvénye s közben előttünk vonul­nak el a kisebbségi élet eleven, mind­nyájunk által jól ismert, jellegzetes figurái. Megjelenik a törlető szlovák Duhony intrikus ügyvéd-alakja, menti az államot, miközben saját emelkedé­sének mesteri bűvészmutatványaival szórakoztatja az érdemes olvasót. Zsi­ráflábain jön felénk az »állam talp­köve«, Vaverka figurája. Előttünk fo­lyik le — a városunkban is oly sok könnyet, keserűséget és álmatlan éj­szakát okozó kémpör, ártatlan magya­rokul lialálbahajszoló, infernói gyöt­relmeivel. Ó! ill van Pruzslnszky im­már ködbevesző, de egykor az egész város firmamenlumát beborító fekete sziluettje is! Pompás, lélektanilag kiválóan ér­iékes rajzát adja Szombathy a járási főnök családjának, ahol a magyar és lót nacionalista érzések ütközését ér­zékelteti biztos művészettel. Ez az üt­közés Éva bájos, finom egyéniségé­ben oldódik fel, és a magyarság ma­­gasabbrendű fajiságának győzelmét hozza. Benne zúg ebben a regényben múl­túnk minden egyes mozzanata, sok, kínzó kérdése, s bár komor a regény hatalmas boltozata, a tiszta szeretem, a diákság harmatos, üde rajza, fiata­los bízása, sokak áldozatos szép ma­gyarsága — mint az emberiség örök és bíztató csillagzatai lobognak fel szikrázó fénnyel a fekete éjszakában, hirdetve: hajnal lesz, szép piros haj­nal... Majd a rabok kijönnek a bör­tönből, bosszú katonavonatok robog­nak a reménykedő tájakon és cseh mundurban magyar bakák énekelnek fékcvesztell gyönyörűséggel Horthy Miklósról, a fővezérről. Vörösképű csehek állnak villámütötlen, majd cso­magolni kezdenek ... Aztán jött a szép piros hajnal... — és mindenki összeborult, hogy soha el ne engedje egymást. — A lúlsó part homokja soha nem látóit cseppeket ivott: köny­­nyeket... és a felriasztott madarak soha nem hallott éneket csodáltak: a himnuszt. Bevégződik a regény, mely Szom­bathy Viktort egy csapásra az első vonalbeli írók közé emeli. Biztos em­berábrázoló művészete, kristálytiszta magyarsága, sajátos, ízes nyelve a re­gény szerves, kerek kompozíciója s az a hűséges szeretet, mely ennek a földnek minden emberével és rögé­vel összeköti, teszik őt méltóvá mind­nyájunk szeretetére. Köszöntjük az írót és köszönjük neki évlizedes írói és szervezői mun­kásságát, mert az ilyen irányú, ön­zetlen, széles tömegeket mozgató tet­teknek nagy részük van abban, hogy immáron: hajnal vagyon, szép, piros hajnal... Kossányi József. ❖ A könyvet a budapesti Stádium vál­lalat adta ki s az UNIO-könyvesbolt­­ban is kapható. Figyelem! Figyelem! Húsvéti ünnepekre sonkát vegyen csak S omorjai János iüszer- és csemege üzletében. Továbbá kitűnő fajborok, likőrök, cukorka, déli gyümölcs különlegességek nagy választékban. Napon a friss TEAVAJ, ^ tavaszi JUHTURO. Szolid árak! Klapka-tér 9. Telefon: 215.

Next

/
Thumbnails
Contents